A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1904. április-június (41. évfolyam, 75-145. szám)
1904-06-18 / 136. szám
A BUDAPESTI ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE Előfizetési árak évenként i A tőzsde titkári hivatalától elvitetve . . K 20.— Házhoz hordva. . . , „ 24.— Postán küldve . ... „ 28.— Egyes példány 20 f. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAARENHIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA, KURSBLATT UND EFFECTEN-BÖRSE. Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. J[5 Erscheint mit Ausnahme der Sonn-u. Feiertage täglich.. Pränumerations-Preise jänrlicb: Loco Seeretariat der Börse ........................K 20.— Ins Haus zugestellt . n 24.— Auswärts, pr. Post . B 28.— Einzelne Exemplare 20 H. ILI. évfolyam. Budapest, 1904. junius 18. (szombat). 136. szám. wftterung } szóp-sehön Vízállás reggel 7 órakor \ , 90. „ Wasserstand 7 Uhr Früh / “r Hőmérő reggel 7 órakor \ ro Thermometer 7 Uhr Früh / "f" 13 ^ Légsúlymérő reggel 7 órakor \ 770 w Barometer um 7 Uhr Früh / m A) Arátözsdei — Waarenbörse. I. Gaiioiianeinűek. — Getreide. 4rak készpénzben 50 kilogrammonként. — Preise netto Casse per SO Kilogramm, a) Slészárű. — Effective, Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht -per Hektoliter in Kilogrammén. Buxa — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 , Tiszavidéki .........Theiss.. .................... Tiszavidéki, új _ Theiss, neu .............. Fejérmegyei ........ Com. Fejér .......... Fejérmegyei, új —. Com. Fejér, neu .. _ ^IPestvidéki _ ... Pester Boden.. .. _ 1 Pestvidéki, új ... Pester Boden, neu ... Bánsági ..............Banater ..................... Bánsági, új ........Banater, neu................ Bácskai ..............Bácskaer...................... Szerb ........................Serbischer. ................--------------------8 30 8 35 8 70 8 60 8 60 8 50 8 70 8 95 8 85 8 85 8 70 8 95 8 85 8 75 8 75 8 60 8 85 9 05 8 95 8 95 8 80 9 05 8 90 8 80 8 80 8 70 8 90 9 10 9 — 9 — 8 90 9 15 9 10 9 — 9 — 8 80 9 25 9 15 9 15 8 95 9 15 9 10 9 10 8 90 9 30 9 20 9 20 9 — 9 25 9 20 9 35 9 30----------Rozs — Rostén .................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Arfoiyam — Kurs Zab — SSafer ......................._ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-ÍÓ! - von K-ig - bis K-tól - von K-ig - bis Elsőrendű............ ......... Prima .............................. Középminöségű .............. Mittei.............................. 6 35 6 20 6 50 6 35 Elsőrendű ................. Prima....................... Középminőségű ........ Mittel....................... 5 80 5 60 6 05 5 75 Árpa — Gerste .................... *) . Takarmány, elsőrendű Futter, Prima. ............. „ másodrendű „ Sekunda ............. < Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss ............. „ felsőmagyar. „ Oberungar .......... ' „ dunántuli.. . Transdanub ....... 6 25 6 — 6 50 6 25 Tengeri — Mais ................... Magyar, ó .............. Ungar., alt............_ Magyar, új .............. Ungar., neu............. Román v. bolgár ... Rumän. o. bulg ........ Szerb ........ .............. Serbiseh................... Cinquantin ............. Cinquantin .............. Fehér... ... .............. Weisser ................... 5 25 5 35 Äöles — Hirse ............. b) sl® 5 - tás'ida 5 30 e»e. — Kepcze — Reps ................... . Terminwaare. Káposztarepcze ........ Kohlreps........ ......... Réparepcze ............. Rübsen .................... 10 — 10 50 HaSáridő — Termin Délutáni l óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages tu den höchsten und niedrigsten Kursen »or- gefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kurs pénz - Oeld iru - Waare pénz - Geld iru - Waare Blaaryar buza — Umsf. Weizen 1904 április--. April ................... _ ____ ____ _ _ _ _______ _----------_________ _ ... _ _ _ ______----------an*» — Weizen ......................... ♦1 M -----------------1904 junius ____ Juni .................. 1904 október.. _ Oktober _ _... _8 89 8 84 *8 87 ’s 82 8 88 .7. Z 8 88 8 89 8 92 8 89 8 94 .................................... 8 93 8 94 ätosss — Stogg^n ......................... 1904 október.. ... Október .............. *6 73 6 75 6 72 6 73 Z I Z Z 6 74 6 76 "ö 72 6 73 Z I Z Z Z Z Z ... 6 76 6 77 Tengeri — Malis ......................... » n — — — — — 1904 julius ... ... Juli ................... 1904 augusztus _ August .............. 1905 május......... Mai ............. ... 5 16 5 14 . ’ .......Z ... ... 5 28 5 27 .......................................... 6 51 5 49 ........ ....... ........ ........ 5 15 5 26 5 50 5 16 5 28 5 51 5 15 5 Í9 ... Z Z Z Z ... Z Z Z 5 28 5 29 ............................................... 5 52 5 53 ........ ... ............................... 5 19 5 30 6 53 5 20 5 31 5 54 Zal> — Haler ............................... 1904 október ....... Oktober_ _ ... 1905 április......... April.................... 5 87 5 86 6 88 .............................. 5 88 5 89 5 85 5 86 „5 84 5 85 ....................... 5 85 5 87 Káuosztareacze - Kohlreos 1904 ausrusztns _ Ane-iist tu TP 10 50 vaare. ’aare vorgel 10 60 'allene Sch O ííflatáí'idöff’e. — Termi Felmondott árukban előfordult kötések. — In gekündigter üsse. Masryar hasa — STnsr. Weizen Tensreri — Mais ........................ Árpa — ©erste ... ... . . ... ... ícsnza — weizen Äozs — Roggen JKab — llafer Leszámoló ■ — Liquidationskur fi äSäp.-repcze — Kohlreps ~ ... e. d) árfolyamok Magyar bnza — Ungarischer Weizen-----— Sí aggé íí ... ... ... ... ... ... ...-----Xafs — Hafer ... .. .................... ............. 5 75 8 90 II. J Ärpa — Qerst© ... ... ... .... . . ... ... ... _ _ Tenyeri — íüSüíe ........ ........ ................... Cíiiöinféíe termények. — Di verse Prodi* i(áp.-Repoze — kohlreps.. ... ... ... ... icte.-- -Rés* áru ,— Effektive Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin voraefallene Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüssi , pénz - Geld áru - Waare Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurse Jténz-Oeld léru - Waare ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Disznózsír ......... Schweinefett ... Budapesti.. .. Vidéki ... .. ........... ............. Budapes Landfett tér ............................. 61 50 62 — —-----50 kg.-ként Szalonna .............. Speck.................... Magyar légenszáritott vidéki... Landspeck, ung. luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, luftgetrock. 4 stückig n n 3 „ „ b f, Füstölt .............. ... .............. geräuchert ........ .................. • ............................ 50 50 54 — 51 — 54 50 .............................. .— — * -Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly Helyett. Minőség 500 grammonként. Inclus. Sack, brutto für netto, Qualität pr. 500 Gramm 50 kg.-ként átallva ................. Filansnen .............. BoSZßiai, 1903. évi szokv.-minőség— bosnische, 1903. Os&nce-Qualit&t „ „ „ 100 drbos.... „ „ 100 Stück _ rt n n 85 „ ----- n - 85 „ ... •Szerbiai, 1903. szokványaim-- serbische, 1903. Usance-Qualit. „ „ 100 drbos ......... „ „ 100 Stück. ... 85 „ ......... , 85 „ . ... ..............................----------..............................----------................ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 ks.-ként iütlvaiü ............. Pflanmeomnct ... Szlavóniai.................................. slavonisches 1903 .................... Szerbiai ... ......................... ... serbisches 1903 ................... 13 — 11 — 14 — 12 — _______ _ ...----------50 kg.-ként A fuvar Mereraag .............. i&leesaaten ........ díj 100 kilogrammonké Luczerna magyar 1903. évi... Luzerner ungarische 1903 ___ Lóhere aprószemű 1903. évi _ Kothklee kleinkörnig 1903. _ „ középszemű 1903. évi .. , mittelkörnig 1903 ___ „ nagyszemű 1903. évi _ „ grobkörnig 1903. _ III. Hajózási ffíívaffodijj. nt a szállítási adóval és a biztosítási dijjal értetik. — Die Fracht Győrbe a fuvardíj tétel 16—20 fillérrel magasabb. — Nach Oy- Schifffra sätze verstehen sich ör ist der Frachtsa Kr.-tói von 42 — 36 — 43 — 46 — cht. ser 100 K% fz um, 16— Kr.-ig bis 49 — 40 — 45 — 50 — logramm i -20 Heller nclusive Tran&portste höher. uer und A ssecuranz. ..............— Pancsova Újvidék Bezdán 8-42 32-34 2G-28 Kalocsa D.-Földvár Szentes 22 24 20—22 40- 46 Szeged 38—42 Zenta Titel Mitrovica 34- 36 33-35 50-54 Temesvár 58 - 62 N.-Becskerek 38—42 !• „Tiszavidéki bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel •aomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegryel bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák lílagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyéin — a biai, pomázi és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos Sarületeken termett. 4. „Bánsági bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben tarmelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a duna- eienti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4() 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felső magyar országi Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben él Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett* 3. „Bnn&ntúll árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. 1. Unter „Tltelsswelzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Welzen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen —■ gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banaten Weizen“ ist 'solcherßWeizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „BAcskaer Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 1. Unter „Ttiefssgrerste“ ist solche Gerste zu'verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem | durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Obernng-arisclie Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung” entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannbisctie Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Uogarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet v^irda.
