A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1904. április-június (41. évfolyam, 75-145. szám)
1904-06-17 / 135. szám
A BUDAPESTI ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE Előfizetési árak évenként: ▲ tőzsde titkári hivatalától el vitetve . . K 20.— Házhoz hordva. . . . „ 24.— Postán küldve . . . . „ 28.— Egyes példány 20 f. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAARENHIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA, KURSBLATT UND EFFECTEN-BÖRSE. Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. fL Erscheint mit Ausnahme der Sonn-u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse ........................K 20.— Ins Haus zugestellt . „ 24.— Auswärts, pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 H. HI. évfolyam. Budapest, 1904. junius 17. (péntek). 135. szám. wftärang} szép-schön Vízállás reggel 7 órakor \ „ Wasserstand 7 Uhr Früh / + Hőmérő reggel 7 órakor \ , 1S ro Thermometer 7 Uhr Früh / ' 10 u Ííégsúiymérő reggel 7 órakor \ . m, Barometer um 7 Uhr Früh f m A) Árkátl>zssl&. — Waarenbörse. I. Gabosrcsiffieäiiiüek. — Getreide. Arak készpénzben SO kilograiniaonkéRt. — Preise netto Casse per SO Kilogramm. a) §£és2Ká®»9á. — Effective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen. Buza — Weizen 73 7-4 75 76 77 78 79 80 81 82 ^Tiszavidéki .........Theiss.. ................ Tiszavidéki, új _ Theiss, neu .............. Fejérmegyei ........ Com. Fejér .. ......... Fejérmegyei, új... Com. Fejér, neu ....... . Pestvidéki ........Pester Boden.. .. __ Pestvidéki, új ... Pester Boden, neu _ Bánsági ..............Banater ______ _ Bánsági, új ........Banater, neu ............... Bácskai ..............Bácskaer..... ............. Szerb .........................Serbischer...................------------------------------8 75 8 65 8 65 8 55 8 75 9 — 8 90 8 90 8 75 9 — 8 90 8 80 8 80 8 65 8 90 9 10 9 - 9 8 85 9 10 8 95 8 85 8 85 8 75 8 95 9 15 9 05 9 05 8 95 9 20 9 15 9 05 9 05 8 85 9 30 9 20 9 20 9 — 9 20 9 15 9 15 8 95 9 35 9 25 9 25 9 05 9 30 9 25 9 40 9 35----------i Roas — Roggen .................... Származás, a & ík es minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Kalt — Hafer ... ................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Arfosyam — Kurs K-t0l-»o».| K-<s - bis K-tol - von K-is - bis Elsőrendű....................... Prima ... ......................... Középminőségü .............. Mittel................... ......... 6 40 6 25 6 55 6 40 Elsőrendű ................. Prima............... . . Középminőségü... ... Mittel... ... _ ____ 5 80 5 60 6 05 5 75 Árpa — «erst© .................... *) /Takarmány, elsőrendű Futter, Prima. ............. „ másodrendű „ Sekunda ............. /Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss ...........— „ felsőmagyar. , Oberungar .......... 1 , dunántuli.. „ Transdanub ....... 6 25 6 — 6 50 6 25 Tengeri — Mais ................... Magyar, 6 .............. Ungar., alt.............. Magyar, új .............. Ungar., neu............. Román v. bolgár _ Rumän. o. bulg........ Szerb ... ... .............. Serbisch.................. Cinquantin .............. Cinquantin ...____ Fehér. ....................... Weisser.................... 5 25 5 35 Kölcs — SSirse .................. b) Ka 5 — iáspidő 5 30 r*e. — Repcze — Reps ~ ........... .. Terminwaare. Káposztarepcze ........ Kohlreps .. .............. Réparepcze .............. Rübsen .................... 10 — 10 50 Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat i órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Mtrse- tages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kurs pénz - Geld iru - Waare pénz - Geld iru - Waare Magyar tenza — Ung. Weizen 1904 április ... April............. ...... — — — — — — _ — Bu — Weizern ......................... « n ...........-............ « — — — ... — 1904 junius......... Juni .................... 1904 október ....... Oktober.............. 8 98 8 99 8 90 8 93 8 91 ... ... 8 91 8 92 8 99 9 — 8 94 8 97 ......................... 8 97 8 98 Maas — Roggen ......................... 1904 október ....... Oktober .............. 6 74 6 75 6 75 6 76 6 75 6 76 6 72 6 76 6 74 ........ 6 77 6 74 6 75 .................................... 3>&i?eri — Msis ......................... « » .................. — 1904 julius _ ... Juli ................... 1901 augusataa ... AugUSl ... ... _ 1905 május ~ Mai 5 14 "'S 12 5 16 4 Z 5 30 r. 34. ............ .............. —- j 5 52 ö 49 5 51 5 15----5-ÚG 5 51 5 16 e oe 5 52 5 17 5 14 ............................................... 6 it, t~ .tn 5 51 5 52 5 49 5 50 .'li UJ 11 II. 5 14 5 26 —0 oo—t5 15 5 27 . —& Ol Xa.ii — Hafer .............................. 1904 október ....... Oktober.............. 1905 április ........ April.................... 5 80 5 85 5 83 ............................... 5 83 5 84 5 84 5 82 .................................... ......... 5 82 5 83 Kioosztareseze — Hohiretis 1904 an^iiKKtns An untat RI W in 4/s 10 ÄÄ —— _ _ _ Felmonfiott áruk b o) Hatáundöre. — Termi an előfordult kötések. — In gekündigter vaare. ’aare vorgefallene Schlüsse. Magyar haia — Ung. Weizen Teng ri — Mais ...................... Árpa — ííerste ......... ............... .SJnza — Welzen ... ... ... ... . _ Rozs — Kossen ......................... d) Zab - S_esz Vt Hafer .................. ... ... ámoló áffoS^amok. — Liquidation,s feurs Káp.-repcze — Kohlreps----e. Magyar bnza — Cnsarischer Weizen-----Rozs- SoggeB ........................ ..............-----Zait — äiasier ... .. — ................. ... ... 5 75 8 90 II. 1 — Gerste ........ .. ____ ... ... _ _ Teng« &ii8ík ÍI «1 r •5 — Mais ......................................... Féle termények. — Di verse Prodi viap.-Repexe — Äohlreps.. ......... ... ... icte. — — K á a x á u.— Effektive Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin voraefallene Leszámoí« árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsst áru - Waare Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz - Oeld |éru - Waare ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Disznózsír ......... Seil weinefett ... Budapesti ............................................ Vidéki .............. ................. Budapester .............................. 61 50 62 ----------50 kg.-ként Szalonna _ ..._ SipecK ................ Magyar légenszáritott vidéki... Landspeck, ung. luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, luftgetrock. 4 stückig O O r> rt n rt n & rt Füstölt ................... .............. geräuchert ...............................------------- — — 50 50 54 — 51 — 54 50 ........................................------------Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclus. Sack, brutto für netto, Qualität pr. 500 Gramm 50 kg.-ként fitailva.................... ma nmen .............. Boszniai, 1903. évi szokv.-minőség _ bosnische, 1903. U&anee-Qualität „ „ „ 100 drbos.... „ „ 100 Stück » y) j> 85 „ ----- - „ 85 v — .Szerbiai, 1903. szokványmin.— serbisehe, 1903. Usance-Qualit. „ „ 100 drbos ........ „ „ 100 Stück. 85 „ ......... „ „ 85 „ . ...------------------------...................— ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Sziivaiz .............. PflanineiMiDi ... Szláv Szerb oniai................................. iái .................................. slavonisches 1903 serbisches 1903 13 — 11 — 14 — 12 — — —-----.................... 60 kg.-ként A fuvar Merem ag _______ Süeesaatea ____ díj 100 kilogrammonké Lnczerna magyar 1903. évi... Luzerner ungarische 1903. Lóhere aprószemű 1903. évi _ Rotkklee kleinkörnig 1903. „ középszemű 1903. évi.. „ mittelkörnig 1903. „ nagyszemű 1903. évi... „ grobkörnig 1903. III. Hajózási ffuvarsüij. eí a szállítási adóval és a biztosítási dijjal értetik. — Die Fracht Syőr&e a fuvardíjtétel 16—20 fillérrel magasabb. — Nach Oy- Schifffra sätze verstehen sich 'őr ist der Frachtsa Kr.-tói von 42 — 36 — 43 — 46 — cht. oer 100 Kt z um 16— Kr.-ig bis 49 — 40 — 45 — 50 — logramm ii -HO Heller iclusive Transportste höher. uer und A ssecuranz. —.........— Paacsova Újvidék 1 Bezdán 8—42 32-34 | 26-28 Kalocsa D.-Földvár Szentes 22 24 20—22 40-46 Szeged 38—42 Zenta Titel Mitrovica 34-36 33-35 50-54 Temesvár 58-62 M.-Becskerek 38—42 1. „Tiszavidéki bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel ftsomszédos területeken termett. 2. „Fejérmemre! bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyéin — a biai, pomázi és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos őrületeken termett. 4. „Bánsági bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben larmelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Kácsfeaí bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a duna- | a&enti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. ■W 1* „Tiszavidéki Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Dél. Sreleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben Afl Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett* 3. „Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az ö országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. 1. Unter „Theisswelzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com« Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizsns entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcherßWeizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. , *> 1. Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zuVerstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitt© der in dem jl durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alfölu gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannblsche ©erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleiche: Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet w*ird«.