A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1904. április-június (41. évfolyam, 75-145. szám)

1904-06-16 / 134. szám

A BUDAPESTI ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE Előfizetési árak évenként * A tőzsde titkári hiva­talától ©lvitetve . . K 20.— Házhoz hordva. . . . „ 24.— Postán küldve . . . . „ 28.— Egyes példány 20 f. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAAREN­HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. KURSBLATT UND EFFECTEN-BÖRSE. Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. . L Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse ........................K 20.— Ins Haus zugestellt . „ 24.— Auswärts, pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 H. XLI. évfolyam. Budapest, 1904. junius 16. (csütörtök). 134. szám. Időjárás 1 8ZéD_8Chön Witterung \ szep scflön Vízállás reggel 7 órakor \ , „0. Wasserstand 7 Uhr Früh / ’r ** Hőmérő reggel 7 órakor \ . 1ß no Thermometer 7 Uhr Früh / + ib u Légsúlymérő reggel 7 órakor \ T79 ^ Barometer um 7 Uhr Früh / A) Är>uiö zsde« — TVaarenbörse. I. Gaboitaneműek. — Getreide. Árak készpénzben 50 kilogrammonként. — Preise netto Casse per 50 Kilogramm. a) Készárú. — Effective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen. Buza — Weizen 73 74: 75 76 77 78 79 80 81 82 /Tiszavidéki .........Theiss.. .................... Tiszavidéki, új ... Theiss, neu .............. Fejérmegyei ........Com. Fejér ............... Pejérmegyei, új... Com. Fejér, neu ....... 1 Pestvidéki ........Pester Boden............... Pestvidéki, új ... Pester Boden, neu _ Bánsági ..............Banater ..................... Bánsági, új ........Banater, neu................ Bácskai ..............Bácskaer..... .............-----­-----­-----­-----­-----­-----­8 80 8 70 8 70 8 60 8 80 9 05 8 95 8 95 8 80 9 05 8 95 8 85 8 85 8 70 8 95 9 15 9 05 9 05 8 90 9 15 9 — 8 90 8 90 8 80 9 ­9 20 9 10 9 10 9 — 9 25 9 20 9 10 9 10 8 90 9 35 9 25 9 25 9 05 9 25 9 20 9 20 9 — 9 40 9 30 9 30 9 10 9 35 9 30 9 45 9 40-----­-----­Rozs — Roggen .................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer ................... ... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam —- Kurs K-tól -von K-ig - bis K-tól - von K-ig - bis Elsőrendű................................. Prima ............................. Középminöségü .............. Mittel............................... 6 40 6 25 6 55 6 40 Elsőrendű ........................ Prima........................ Középminöségü... .. Mittel...... ................... 5 80 5 60 6 05 5 75 Árpa — Gerste ................... . *) /Takarmány, elsőrendű Futter, Prima ................. „ másodrendű , Sekunda ............. ? Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss ........ ... J „ felsőmagyar. „ Oberungar .......... ' „ dunántuli— „ Transdanub ....... 6 25 6 — 6 50 6 25 Tengeri — Mais ................... Magyar, ó .............. Ungar., alt.............. Magyar, új .............. Ungar., neu............. Román v. bolgár _ Rumän. o. bulg.—__ Szerb......................... Serbiseh .................. Cinquantin .............. Cinquantin ............. Fehér.. ..................... Weisser....... ........ 5 25 5 35 Kőles — Hirse ........................ b) Ha 5 ­téridő 5 30 re. — Repcze — Reps ............. . Terminwaare. Káposztarepcze ........ Kohlreps........ ... _ Réparepcze .............. Rübsen ......................... 10 — 10 50 Határilíö — Termin Délutáni i óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbe­eső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és leg­alacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börse­tages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vor­gefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kurs pén2 - Geld tru - Waare pénz - Geld iru - Wnare Magyar bnza — Ung. Weizen 1904 április ........ April................... _ ______ ___ ___ ___ _____________ __------I--------­______________... __ ____ _ _______-----­-----­SBnza — Weizen ......................... ,1 n — — ... — — 1904 junius _____ Juni ............................ 1904 október .......... Oktober.................. 9 10 9 09 9 11 1 95 .7. ... 8 95 8 96 9 09 9 10 9 06 9 07 ......................... 9 06 9 07 SlozAi — Roggen -....................... 1904 október.. ... Oktober _ _ _ ’s 83 6 85 6 79 6 81 6 76 I 6 75 6 77 "ö 83 6 81 ~ ... !.. 6 81 6 82 Tengeri — Mais ......................... M ........................ ” w .......................— M .................— — 1904 julius ........ Juli .................... 1904 augusztus ... August .............. 1905 május ............ Mai .................... 5 16 5 28 5 50 5 17 5 30 5 51 5 20 5 32 5 49 5 21 5 33 5 50 5 18 5 17 ................................... ... 5 33 5 31 .......................................... 5 52 5 53 5 50 ... ... ................... 5 21 5 20 ............................................... 5 33 5 31 .......................... .................................... 5 50 5 49 5 51 ................................... Zab — Hafer .............................. M — -- -- -- -­1904 október ....... Oktober.............. 1905 április ........ April.................... 5 87 5 89 5 84 ............................. 6 14 ....... ........ ................... ........ 5 84 5 85 5 87 5 86 .................. ....................... 5 87 5 88 Háposztarencze — Mohlreus 1904 auensztiis _ Aiis-nst IM W 10 10 55 _ __ _ _ Felmondott áruk b &i o Határidőre. — Termi' ín előfordult kötések. — In gekündigter vaare. ’aare vorgefallene Schl üsse. Magyar bnza — Ung. Weizen Teng« Árpa — Gerste ___________ — Weizen Rozs — Roggen Zab — Slaíer ■ — Lm Káp.-repcze — Kohlreps ....... e. d) Lesz l* imoíó árfolyamod m idatio ns kurn Magyar bnza — Ungarischer Weizen-----­ffüozs- Kogoen ....................... ... .........-----­Zab — Hafer — - ....................... ... ... 5 80 8 95 II. i Äfpa — Gerste ... ... ... ... ... ... — — Tengt Cűlör r ii ■ ‘i — ifóSais ............................ ...........................j — — Féle termények. — Diverse Prodh Kap,-Repcze — kohlreps.. ... .............. icte. — — üészái u •— Effektive Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin vorgef allene Leszámoló árfolyam Liquidations­Kurs Származás, nem és minőség Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse pénz - Geld áru - Waare Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurse pé nz - Geld Óru - Waare ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Disznózsír ......... Schweinefett ... Budapesti.................................. Vidéki ... _ __ ... __ ... Budapester .............................. Landfett ... .... 61 50 62 ­-----­-----­................... 50 kg.-ként Szalonna .............. Spécit.................... Magyar légenszáritott vidéki... Landspeck, ung. luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, íuftgetrock. 4 stückig n » 3»— * Füstölt ................................... geräuchert .............................. — — .................. 50 50 54 — 51 — 54 50 .............................-----­-----­Zsákka! együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclus. Sack, brutto für netto, Qualität pr. 500 Gramm 50 ker.-ként Ssiiva ................... Pflaumest .............. Boszniai, 1903. évi sr.okv.-minőség— bosnische, 1903. Csance-Quaiitaí - „ v n ÍOO drbos ____ „ „ 100 Stück rt rt r rt - --- « rt rt — .Szerbiai, 1903. szokványmin __ serbische, 1903. Usance-Qualit. „ * 100 drbos......... „ „ 100 Stück. » n 85 „ — — „ „ 85 * . —-----­-----­............................................-----­-----­..............— ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 ke:.-ként SíilTaiz ... ... ... Pfflanmeisisras ... Szláv Szerb >niai .......................... .. slavonisches 1903 serbisches 1903 13 — 11 — 14 — 12 —-----­-----­iái ... ... .. ... ............. ................... V) kg.-ként A fuvar Mereraag .............. Eleesaaten ... ... dij 100 kilogrammonké Luczerna magyar 1903. évi... Luzerner ungarische 1903. Lóhere aprószeinü 1903. évi... Rothklee kleinkörnig 1903 ___ „ középszemű 1903. évi .. „ mittelkörnig 1903 ___ „ nagyszemű 1903. évi... „ grobkörnig 1903. III. hajózási f&raap'diijc ­nt a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Fracht Szőrbe a fuvardijtétel 16—20 fillérrel magasabb. — Nach Oy- Schifffra sätze verstehen sich tör ist der Frachtsa Kr.-tói von 42 — 36 ­43 — 46 — cht. oer 100 Ki z um 16— Kr.-ig bis 49 — 40 — 45 — öO — logramm -20 Heller nclusive Transportste hoher. uer und A ssecuranz. Pancsova Uividék Bezdán 8-42 32-34 26 -28 Kalocsa D.-Földvár Szentes 22 24 20-22 40- 46 Szeged 38—42 Zenta Titel Mitrovicz 34-36 33-35 50-54 Temesvár 58-62 N.-Becskerek 38—42 & 1. „Tiszavidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel »aomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegrye! bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák Átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyé­ken — a biai, pomázi és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos őrületeken termett. 4. „Bánság-! bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben tarmelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a duna- axenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. *) 1. ,Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Dél- í keleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben $■ NógTád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett* 3. „Dnnántűli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az i országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. 1. Unter „Theissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des ira Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com« Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen(( ist solcherßWeizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbar­gebieten geerntet wurde. 5. Unter ,JBácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ¥) 1. Unter „Tlieissgrerste“ ist solche Gerste zu'verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem j durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Obernngariscbe ©erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannbiscbe ©erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durch­schnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleiche! Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wird*.

Next

/
Oldalképek
Tartalom