A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1904. április-június (41. évfolyam, 75-145. szám)
1904-06-08 / 127. szám
A BUDAPESTI ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE Előfizetési árak évenként: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve . . K 20.— Házhoz hordva. . . . „ 24.— Postán küldve . . . . „ 28.— Egyes példány 20 f. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAARENHIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. KURSBLATT UND EFFECTEN - BÖRSE. O Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. , jjj Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse ......................K 20.— Ins Haus zugestellt . „ 24.— Auswärts, pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 H. XLL évfolyam. Budapest, 1894. junius 8. (szerda). 127. szám. Witterung } ^p-schän Vízállás reggel 7 órakor \ , a-, a Wasserstand 7 Uhr Früh / Hőmérő reggel 7 órakor \ . . - ,, 0 Thermometer 7 Uhr Früh / + 10 Légsúlymérő reggel 7 órakor \ 7R- tnL Barometer um 7 Uhr Früh / 0 A) Irutössde« — Waarenbörse. I. QabosiasiemMek. — Getreide. Árak készpénzben 50 kilogrammonként. — Preise netto Casse per &0 Kilogramm* a) üészárú. — Effective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen. Búza — Weisen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 , Tiszavidéki .........Theiss .......................... Tiszavidéki, új ... Theiss, neu .............. Fejérmegyei ........ Com. Fejér ........... Fejérmegyei, új... Com. Fejér, neu .. _ ^1 Pestvidéki ........Pester Boden............... | Pestvidóki, új ... Pester Boden, neu _ Bánsági .............. Baaater ................... Bánsági, új ........Banater, neu............... Bácskai .............. Bácskaer.................... Bácskai, új ........ Bácskaer, neu ........------------------------------9 — 8 90 8 90 8 75 9 — 9 25 9 15 9 15 8 95 9 25 9 15 9 — 9 — 8 80 9 05 9 35 9 20 9 20 9 05 9 3r, 9 20 9 — 9 — 8 90 9 05 9 40 9 25 9 25 9 15 9 35 9 35 9 25 9 25 9 10 9 55 9 40 9 40 9 25 9 40 9 30 9 30 9 15 9 60 9 45 9 45 9 25 9 55 9 35 9 65 9 55----------Rozs — Koggen .................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Arfciyam — Kurs Zar, — »laier ... ... ... - ... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól-von\ K-ig - bis K-tól - von K-ig - bis Elsőrendű....................... Prima .............................. Középminöségű.. ........... Mittel....................... ... 6 45 6 30 6 60 6 45 Elsőrendű ................. Prima.................. . . Középminöségű ........ Mittel........................ 5 70 5 50 6 05 5 65 Árpa — Gerste .................... *) /Takarmány, elsőrendű Futter, Prima ............... „ másodrendű „ Sekunda ............. < Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss .............. „ felsőmagyar. „ Oberungar. ........ ' „ dunántuli.. „ Transdanub ....... 5 90 5 80 6 10 5 90 Tengeri — Bfais ... .............. Magyar, ó .............. Ungar., alt.............. Magyar, új .............. Ungar., neu............ Román v. bolgár ... Rumän. o. bulg... ... Szerb _ ... ... ........ Serbisch.................... Cinquantin .............. Cinquantin ............. 5 40 5 50 Köles — Hirse...................... b) Ha 5 - téridéi 5 30 r*e. — Repcze — Reps _______ ... Terminwaare. Káposztarepcze ........ Kohlreps.................... Réparepcze .............. Rübsen .................... 10 35 10 55 Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zxcischenkurse Árfolyam — Kurs pénz - Geld | iru - Waare pénz - Geld ira -Wriare Magyar bnza — Ung. iVeizen 1904 április ... .. April ................... — —-----— — — — Biua — Weizen ................................. H W -- --------- —V M .................. — 1904 junius ... _ Juni .................. 1904 október ....... Oktober.............. ”9 22 9 29 "9 23 9 35 ’ 9 31 9 33 9 33 _ _ 9 34 9 24 9 23 9 20 ... ...................— 9 20 9 21 Roses — Roggen V 11 óber 6 94 6 95 6 87 6 88 — ... — ... — 1904 okt — Oktober .............. 8 94 6 90 6 96 ................... ........ 6 90 6 93 6 86 .................................... Tengeri — Jlais 91 11 11 11 11 11 1904 1904 1905 5 37 3 5 47 5 5 65 £ 41 53 67 5 5 40 5 51 5 73 5 41 5 53 5 74 5 31 5 41 6 65 5 32 5 42 5 66 ................. — julius ... Juli ................... augusztus _ August ............. május ........ Mai ... ... ... ... 40 5 34 5 50 5 44 5 64 5 73 5 75 ........ 5 34 5 36 5 30 .................................... 5 45 5 46 5 44 ............................ ........ 5 66 5 7i 5 64 ... ... ......................... Zab — Haíér ............................... 1* M --- --------- — --- --1904 október ....... Oktober.............. 1905 április ........ April.................... 5 99 6 13 .......................................... 6 11 6 13 6 — 6 02 5 95 ........ .... ... ... . 5 94 5 95 i Má»osztare»cze — Kohlreas 1904 au^usztiis Ansnst m n 10 50 10 60 _ _ _ o) Határidőbe. — Termi Felmondott árukban előfordult kötések. — In gekündigter vaare. ’aare vorgefallene Schlüsse. Magyar bnza — Ung. Wetzen Tengeri — SS als ....................... Árpa — ©erste ...... . ........ Muza — weizen Rozs — Roggen Zah — ÍSafer Leszámoló ■ Siáp.-repcze — Kohlreps . ... e. d) árfolyamok — Liquidationskwrs ' Magyar búza — Ungarischer Weizen-------Közs — Kfigse-------Zab — Hafer ......................... junius....... 5 80 {Basa — Wsfateira _ _______ junius.._ 9 10 II. 1 Arpa — Sersie ............ ... _ _ Tengeri — SSaís ... ................. ... ... Cíiiönféie temé^^ek. — Di\ verse Prodi Káp.-föepcze — Kohlreps ... ... ... ... icte.--- --1 Készáru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin voraefallme Le számoló rfolyam idationsKurs Származás, nem és minőség Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsst pénz - Geld ára - Waare Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurst Liqi pón z-Geld láru - Waare ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Disznózsír ... _ Schweinefett ... Buda] Vidék sesti ....................... ... ... Budapes Landfett tér ... ......................... 60 — 60 50----------i ... . 50 kg.-ként Szalonna .............. Speck .................... Magyar légenszáritott vidéki... Landspeck, ung. luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, íuftgetrock. 4 8tückig n n 3 „ „ „ 3 „ Füstölt ... .............................. geräuchert .............................. ...................................... 49 50 52 50 50 — 53 — — ......................------- -Zsákkal együtt, gongysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclus. Sack, brutto für netto, Qualität pr. 500 Gramm 50 kg.-ként Ssilfa ................... Pflaume« .............. Boszniai, 1903. évi arokv.-minőség— bosnische, 1903. TJs&nce-Qualität - * * „ 100 drbos. — „ „ 100 Stück .. » . ,85 , .... „ 85 „ ■Szerbiai, 1903. szokványmin.... serbische, 1903. Usance-Qualit. „ „ 100 drbos ........ „ „ 100 Stück. . 85 „ ........ „ 85 ---------------------------................— ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként SzilTaiz .............. PHaumenmojí ... Szlavóniai ................................ slavonisches 1903 ............ ... Szerbiai .................................... serbisches 1903 .................. 13 — 11 — 14 — 12 —------ -50 kg.-ként A fuvar Heremag .............. %leesaaten ........ ciij 100 kilogrammonkó Luczerna magyar 1903. évi... Luzerner ungarische 1903. Lóhere aprószemö 1903. évi _ Rothklee kleinkörnig 1903___ „ középszemfi 1903. évi .. „ mittelkörnig 1903 ___ „ nagyszemű 1903. évi _ „ grobkörnig 1903. III. Hajózási fisva£*süj. nt a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Fracht Győrbe a fuvardíj tétel 16—20 fillérrel magasabb. — Nach 6% — Schiff fra sätze verstellen sich lör ist der Frachtsa Kr.-tól von Kr.-ig bis nclusive Transportste höher. uer und A ssecuranz. 42 — 36 — 43 — 46 — cht. oer 100 Kí tz um 16— 49 — 40 — 45 50 — logramm -20 Heller Pancsova Újvidék I Bezdán 8—42 32-34 | 26-28 Kalocsa D.-Földvár Szentes 22-24 20-22 46-50 Szeged 38-42 Zenta Titel Mitrovicz 34-36 33-35 50-54 Temesvár 58 -62 N.-Becskerek 38—42 M !• »>Tii*5VÍdéhi bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, •valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel asomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegryei bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák állagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. ,, Pest vidéki búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos I területeken termett. A. „Bánsági bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a duna- menti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 40 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett* 3. „DunáMttftli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett résziben termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. If. 1. Unter „Theissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des Im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten j Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcherWeizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im i Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. , 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte j des im Comitate Pest-Pilis-Solt*Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ istsolcherßWeizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbar- j gebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des j im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im | genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ¥> 1. Unter „Tlteissgerste“ ist solche Gerste zu“verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem Ij durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wird«.
