A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1904. április-június (41. évfolyam, 75-145. szám)
1904-06-07 / 126. szám
A BUDAPESTI ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE Előfizetési árak évenként: A tJjzsde titkári hivatalitól elvitetve . . K 20.— Házhoz hordva. . . , „ 24.— Postán küldve . . • . „ 28.— Ekt«» példány 20 f. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAARENhivatalos Árjegyző lapja. KURSBLATT UND EFFECTEN-BÖRSE. Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. JL Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. PränumeratlcRs-Preise jährlich; Loco Secretariat Börse ......................K ÖO.— Ins Haus zugestellt . „ 24.— Auswärts, pr. Post . n 28.— Einzelne Exemplare 20 H. XLI. évfolyam. Budapest, 1904. junius 7. (kedd). 126. szám. időjárás \ U7in_sphíin Witterung / bzep scöon fízáüás reggel 7 órakor \ , a,ía. Wasserstand 7 Uhr Früh / 'r 37d%* Hőmérő reggel 7 órakor \ , 17 ro Thermemeter 7 Uhr Früh / ~r Légsúlymérő reggel 7 órakor \ m Barometer um 7 Uhr Früh / m A) JtiHitözsele. — Waarenbörse. I. OaisosiasiföiwCiek. — Getreide. Arak készpénzben SO kilogrammonként. — Preise netto Casse per 50 Kilogramm, a) ICészárú. — Effective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen. Buza — Weizen 1 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 { /Tiszavidéki .........Theiss.. ..................... Tiszavidéki, új _ Theiss, neu .............. Fejérmegyei _ _ Com. Fejér ;............. Fejérmegyei, új ... Com. Fejér, neu ....... ^1 Pestvidéki _ _ Pester Boden............. Pestvidéki, új ... Pester Boden, neu ... Bánsági ............. Banater ............_ ... Bánsági, új ........Banater, neu............... Bácskai .............. Bácskaer.................... 'Bácskai, új ........ Bácskaer, neu ......... Szerb ........... ......... Serbischer................. Román .................... Rumänischer .............------------------------------8 95 8 85 8 85 8 70 8 95 9 20 9 10 9 10 8 90 9 20 9 10 8 95 8 95 8 75 9 - 8 50 9 30 9 15 9 15 9 - 9 30 8 60 9 15 8 95 8 95 8 85 9 9 35 9 20 9 20 9 10 9 30 9 30 9 20 9 20 9 05 9 50 9 35 9 35 9 20 9 35 9 25 9 25 9 10 9 55 9 40 9 40 9 20 9 50 9 30 9 60 9 50-----Rozs — Roggen .................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Arfoiyam— Kurs Zab — Maier ... ................... Származás, nem és sninöség Provenienz, Gattung und Qualität Arfoiyarsi — Kurs K-tól - von K-ig - bis K-tÓS - von K-ig - bis Elsőrendű....................... Prim a ............................. Középminőségű .............. Mitte!.............................. 6 45 6 30 6 60 6 45 Elsőrendű ................. Prima................ ... Középminőségű ........ Mittel......................... 5 70 5 50 6 05 5 65 Árpa — Gerste ................... . *> /Takarmány, elsőrendű Futter, Prima. ........... „ másodrendű „ Sekunda ............ ; Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss .............. „ felsőmagyar. „ Oberungar .......... ' , dunántúli.. , Transdanub ....... 5 90 5 80 6 10 5 90 Tengeri — «Eais ............. ... Magyar, ó .............. Ungar., alt.............. Magyar, új .............. Ungar., neu............. Román v. bolgár ... Rumän. o. bulg... _ Szerb......................... Serbisch .................... Cinquantin ............. . Cinquantin .............. 5 35 5 45 Köles — fiirse ........................ b) Ma 5 - táridö 5 30 re. — Repcze — Reps ... ...---Terminwaare. Káposztarepcze ........ Kohlreps................... Réparepcze .............. Rübsen .................... 10 35 10 55 Határidő — Termin DélutársJ 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat i órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kurs pénz - Geld iru - Waare pénz - Geld iru - Waare Magyar 5»«/,a — Ung. Weizen 1904 április.- April ................... — —---------------Bsiza — Welzen 9 24 9 26 — .............— 9 35 9 36 1904 junius......... J 1904 október.. _ C ** *9 —- ----------ktober .................. 9 25 9 24 9 28 9 25 9 34 9 21 9 24 9 37 9 34 9 41 9 35 ........ ........ — Moss — t&ogrgen .................. ... M M —-------------1904 október 6 89 6 90 6 95 6 96 ....... Oktober .............. 6 90 6 96 6 90 .............. ............. 6 96 7 — ... .................................... Teaseri — ^laís ... .................... 1904 július ... ... Juli ................... 1904 augusztus _ August.............. 1905 május ........ Mai .................... 5 34 5 44 5 66 5 35 5 45 5 67 5 45 5 56 6 77 5 46 5 57 5 79 11 11 11 11 11 S. 5 39 5 38 5 44 5 5 52 5 49 5 51 5 5 67 5 73 5 66 ... 34 5 46 5 51 5 5 57 5 61 5 5 80 5 85 5 46 .................................... .................. — 44.................... 56 5 58 ......................... 79 ... .................. ........ Za» — ?Saíér .............................. 1904 október.. ... Oktober _ _... 1905 április ........ April.................... 6 02 6 03 6 — 6 04 5 97 ......... 5 97 5 98 6 09 6 08 ... ............................... ........ 6 07 6 09 Káoosztarescze — Motiirens 1904 ausrusztus Annust. Hl w 10 50 10 60 ____. _ __ i.v Határidőre. — Termi Felmondott árukban eiöforduit kötések. — In gekündigter caare. 'aare vorgefallene Schi üsse. Magyar ?>az;i — Ung. Weizen Tengeri — Sfais ____ ... ... ... Árpa — «erste -------------- ... ituza — Weizen ... ... ... ... . . Sáis.-repcze — Kohlreps ....... e. Hozs — J&wggen Zab — ítafer Leszámoló m d) árfolyamok — Liquidationskurs Magyar Imza — Ungarischer Weizee-----Rass — Segge n ......................... — ... —-----Zab — Malei* ................................. junius....... 5 60 8aza — .................... junius....... 9 — — Gerste ... ... ... ____ ... ... ..-----Tengeri — laia ........ ... ... .................. — — II. ICiüSsraiféie termények. — öm verse Producte. Késiáru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin voraefallene Leszamyio árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz ■ Geld iru - Waare pénz - Geld járu - Waare ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként nisznózsir ......... Schweinefett _ Buda Vidék lesti ........................... ... Budapes Landfett ter ........................................ 60 — 60 50-------_ _ j ... .. 50 kg.-ként Szalonna .............. gpecfc..................... Magyar légenszáritott vidéki... Landspeck, ung. luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, íaftgetrock. 4 stückig a a rt rt rt rt n "J n Füstölt ................................... geräuchert .............................. ............................... 49 50 52 50 50 — 53 -------Zsákka! együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség' 500 grammonként. Inclus. Sae.k, brutto für netto, Qualität pr. 500 Gramm 50 kaiként----------------------------..................— „ „ „ 100 drbos ____ „ „ 100 Stück n # * n « — n rt 85 „ .Szerbiai, 1903. szokványmin __ serbische, 1903. Ugance-Qu „ „ 100 drbos ........... „ „ 100 Stück. n n 85 * —--- n n S5 » Szilva ... ilit. ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Szilvaíz ____... Pflanmenmits ... Szláv Szerb oniai............... . ... ... ... slavonisches 1903 serbisches 1903 13 — 11 — 14 — 12 —--------------50 kg.-ként Hereasag............ . Süeesaaíen ........ Kr.*tól von | Kr.-ig bis uer und Á ssecuranz. Luczerna magyar 1903. évi... Luzerner ungarische 1903. Lóhere aprószemű 1903. évi... Rothklee kleinkörnig 1903 „ középszemű 1903. évi.. „ mittelkörnig 1903 nasrvszemű 1903. évi.. _ srobkömie' 1903. 42 — 36 — 43 — 46 — cht. ver 100 Ki tz um 16— 49 — 40 — 45 — 50 — logramm -20 Heller III. Hajózási fuvardíj. A fuvardij 100 kilogrammonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Fracht Győrbe a fuvardíjtétel 16—20 fillérrel magasabb. — Nach Gy-- Schifffra sätee verstehen sich tör ist der Frachtsa nclusive Transportste hoher. Pancsova 1 Újvidék Bezdán 8-42 I 32-34 26-28 Kalocsa D.-Földvár Szentes 22- 24 20-22 46-50 Szeged 38-42 Zenta Titel Mitrovicz 34-36 33-35 50-54 Temesvár 58-62 N.-Becskerek 38-42 1. „Tiszavidéki bnzo“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, ▼slamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel ssomszédos területeken termett. 2. „Fejérmtgjei bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák Állagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyéién — a biai, pomázi és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a duna- menti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. *) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben (S Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának 8 mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett* 3. „DnnántOli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ¥ 1. Unter „TJielsswelzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Co in« Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcherßWeizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des i’ den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbar- j gebieten geerntet wurde. 5. Unter ,»Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des ! im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im \ genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ¥) 1. Unter „Tlielssgerste“ ist solche Gerste zu“verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem !g durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher i Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte !| der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche i im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannbische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet v^irde.
