A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1904. április-június (41. évfolyam, 75-145. szám)
1904-06-06 / 125. szám
A BUDAPESTI ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE Előfizetési árak évenként i A tizede titkári hivatalától elvitetve . . K 20.— Házhoz hordva.... „ 24.— Postán küldve . . . . „ 28.— Eevee példány 20 f. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAARENHIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. KURSBLATT UND EFFECTEN-BÖRSE. Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. cjjj Erscheint mit Ausnahme der Sonn-u. Feiertage täglich,. Pränumerations-Preise jährlich s Loco Secretariat der Börse ......................K 20.— Ins Haus zugestellt . „ 24.— Auswärts, pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 H. XU. évfolyam. Budapest, 1904. junius 6. (hétlő). 125. szám. Időjárás 1 szén-schön Witterung / bZep scnon Vízállás reggel 7 órakor \ . „7. „ Wasserstassd 7 Uhr Früh / m Hőmérő reggel 7 órakor \ p0 Thermometer 7 Uhr Früh / "** Légsúiymérő reggel 7 órakor \ vi, Barometer um 7 Uhr Früh / 1 '* A) íls*útö^sgle. — Waarenb'órse. I. Gabonaneműek- — Getreide. Arak készpénzben 60 kilogrammonként. — Preise netto Casse per SO Kilogramm. a) Készáru. — JE/fective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen. Búza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 Tiszavidéki ........Theiss.. ..................... Tiszavidéki, új ... Theiss, neu ... i _ ... Fejérmegyei ........ Com. Fejér .............. Fejérmegyei, új... Com. Fejér, neu ....... ^1 Pestvidéki ........Pester Boden.. .......... 1 Pestvidéki, új ... Pester Boden, neu ... Bánsági .............. Banater ................... Bánsági, új ........Banater, neu................ Bácskai .............. Bácskaer.................... Szerb .........................Serbischer................... — ---------------------------8 95 8 85 8 85 8 70 8 95 9 20 9 10 9 10 8 90 9 20 9 10 8 95 8 95 8 75 9 — 8 50 9 30 9 15 9 15 9 - 9 30 8 60 9 15 8 95 8 95 8 85 9 9 35 9 20 9 20 9 10 9 30 9 30 9 20 9 20 9 05 9 50 9 35 9 35 9 20 9 35 9 26 9 25 9 10 9 55 9 40 9 40 9 20 9 50 9 30 9 60 9 50----------itoas — Kegrgen ........ ........ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam—Kurs Zab —- Mafer .............. ......... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-toi - von K-ig -bis K-tól -von K-ig - bis Elsőrendű ............................. Prima.............................. Középminőségű .................. Mittel.............................. 6 45 6 30 6 60 6 45 Elsőrendű ................. Prima....................... Középminőségű... ... Mittel ......................... 5 65 5 45 6 — 5 60 Árpa — Gerste .................... *) /Takarmány, elsőrendű Futter, Prima. .............. „ másodrendű , Sekunda ............. < Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss .............. „ felsőmagyar. „ Oberungar .......... „ dunántuli.. „ Transdanub ....... 5 90 5 80 6 10 5 90 Tengeri — Sfais .................. Magyar, & ............... Ungar., alt.............. Magyar, új .................. Ungar., neu................. Román v. bolgár __ Rumän. o. bulg... ... Szerb................................. Serbisch .......................... Cinquantin ................... Cinquantin ................... Fehér................................. Weisser ........... ........... 5 40 5 50 3&öles — Hirse ........................ h) Ka 5 - téridő 5 30 re. — Repcze — Steps ........... ......... Terminwaare. Káposztarepcze ........ Kohlreps.......................... Réparepcze .................. Rübsen .......................... 10 35 10 55 \ Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeHatáridő — Termin ,e,íi,érf"l|,™k "J1“1 j Reihenfolge Her bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat ! érakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kurs pénz - Geld iru - Waare pénz - Geld iru AVaare Sfagyar baza — lin^. Weizen 1904 április -- ... April ......................... — —--------| — — — — Bnza — Weizen ................................. M .......- —............... V M ................................ 1904 junius _ .— J 1904 október ....... 0 9 36 9 38 ....................— 9 17 9 18 lí ni ....................... ktober ............ 9 24 9 18 9 37 ......................... 9 14 9 13 9 20 9 17 __________— iloís — Koggen ......................... 11 M 1904 október ....... Oktober .............. '*6 89 6 92 6 87 ~6 99 ... ... 6 97 6 98 6 83 6 84 6 83 I !!". 6 83 6 84 Tengeri — fóais ... ......................... »1 M ................................. M 11 .............................. ... 11 ................- —— 1904 julius ........... Juli ..............._ ... 1904 augusztus ... August .............. 1905 május . . ... Mai ................ ... 5 36 5 47 5 46 ............................... 5 47 5 58 .......................................... 5 61 5 82 ........................................ 5 46 5 56 5 80 5 47 5 57 5 81 5 32 5 31 5 34 .................................... 5 42 5 43 ... .......................................... 5 58 5 60 ............................................. . 5 32 5 42 6 58 5 33 5 43 5 59 Zafr — Hátér — 9* M — 1904 október.. ... Oktober _ _ ... 1905 április ........ April.................... 5 85 6 ii 6 07 609 5 78 5 80 5 78 .............................. 5 78 5 79------ ... ... -Kánosztareiicjse — Mohlrens 1904 augusztus - Aliimat 10 50 m n 10 50 10 60 _ _ _ _ c) Határidőre. — Termi' Felmondott árukban előfordult kötések. — In gekündigter oaare. 'aare vorgefallene Schlüsse. 'Sfagyar bnza — Uns. Welzen Tengeri — Mais ... — .. ......... Árpa — «erste ------ ---- ... Közs — iKoggen .................. ... d) Zab — Hafer ...........................Leszámoló árfolyamok. — Liquidationskurs Käp.-repcze — Kohlreps ....... e. laffyar bnaa — Ungarischer Weinen-----Uozs — fócgge-----Zab — Hafer ......................... junius....... 5 60 junius ....... 9 — II. É Ä.-pa — Gerste _ ... ... .. ... ... . _ ___ ■ 1 Tengeri — iílais .. ........ ... — _ _ — Cüionféie termények. — IHí verse Prodi Ká;>.*Repcze — Kohlreps-. „ - ... ... icte. *s-----Síéssisáru — Effektive Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin vorgefallene Leszámoio árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsst Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz - Geld iru - Waare pénz - Geld |éru - Waare ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Disznózsír ... ... Schweinefett _ Buda Vidék aesti .................................. Budapes Landfett tér ... ........................ 61 — 61 50 — —-----i ................................... 50 kg.-ként Szalonna... ....... Spécit .................... Magyar légenszáritott vidéki... Landspeck, ung. luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, luftgetrock. 4 stückig fl fl 3 „ „ „ O „ Füstölt ................... ............. geräuchert .........................................-............. 50 - 53 50 50 53 50 f'fJPiiaoe-iS’-----------w.:'.::::::::::::- -.................... Zsákkal együtt, göngysúlv tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Indus. Sack, brutto für netto, Qualität pr. 500 Gramm 50 kar.-ként Boszniai, 1905, évi szokv.-rainöség— bosnische, 1903. Ueance-Qualitát- „ 100 drbos ___ . . 100 Stück _ ________... ...----------iT“------------------------------...........- — « ^ » 85 „ - ... j, - 85 „ .Szerbiai, 1903. szokványmin.-., serbische, 1903. Usance-Qu „ „ 100 drbos ........ „ „ 100 Stück. 85 „ ........ „ 85 „ . ..................— PSanmeu.............. Ilit. ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Szilvaiz .............. PfiaameüMss! ... Szlav Szerb oniai ................................ slavonisches 1903 serbisches 1903 13 — 11 — 14 — 12 —-----_ — 50 kg.-ként leremag .............. Mieesaaten ... Kr.-tói von | Kr.-iy bis uer und A-----Lticzerna magyar 1903. évi... Luzerner ungarische 1903. Lóhere aprószemü 1903. évi... Rothklee kleinkörnig 1903 „ középszemű 1903. évi ... „ mittelkörnig 1903. „ nagyszemű 1903. évi... , grobkörnig 1903. III. Hajózási fsswardii nt a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die F Győrbe a fuvardíjtétel 16—20 fillérrel magasabb. — Nacl 42 — 36 43 — 46 — cht. per 100 Kl tz um 16— 49 — 40 - 45 — 50 — logramm i -20 Heller A fuvardij 100 kilogrammonké j. — Schiff fra rachtsätze verstehen sich i Oyör ist der Frachtsa nclusive Transportste hoher. snecuranz. Pancsova j Újvidék 3ezdán 8—42 j 32-34 26-28 Kalocsa D.-Földvár Szentes 22 24 20-22 46-50 Szeged 38-42 Zenta Titel Mitrovicz 34-36 33-35 50-54 Temesvár 58-62 N. -Becskerek 38-42 •|C 1. „Tiszavidéki bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, ▼alamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel ftiomszédos területeken termett. 2. „Fejérinegryei bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák Átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvldékl búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetőben megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyéin — a biai, pomázi és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „BAnsägl bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a duna- saenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. •40 1. „Tiszavidéki Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben i• Nógrád vármegyében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett3. „Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. 1. Unter „Tlieisswelzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Welzen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Tvpus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist'solcherßWeizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter bácskaer Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ¥> 1. Unter „Ttieissgrerste“ ist solche Gerste zu'verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher ,a Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Obernngarlsclie Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte I der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche I im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Trnnsdannbisclie Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durch- I schnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher I Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet w’ird*.
