A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1904. április-június (41. évfolyam, 75-145. szám)
1904-06-04 / 124. szám
A BUDAPESTI ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE Előfizetési árak évenként: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve . . K 20.— Házhoz hordva. ... n 24.— Postán küldve , . . . „ 28.— Egyes példány 20 f. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAARENhivatalos Árjegyző lapja KURSBLATT UND EFFECTEN-BÖRSE. Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. JL Erscheint mit Ausnahme der Sonn-u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse ....................... K 20.— Ins Haus zugestellt . „ 24.— Auswärts, pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 H. XLI. évfolyam. Budapest, 1904. junius 4. (szombat). 124. szám. Witterung } ^p-sehön Vízállás reggel 7 órakor \ „ Wasserstand 7 Uhr Früh / + Hőmérő reggel 7 órakor > , . R r 0 Thermometer 7 Uhr Früh / + ib Légsűtymérő reggel 7 órakor \ 7fi, lr, Barometer um 7 Uhr Früh / ** A) Mr*útőssfie. — Waarenbörse. I. Qabonaiiemäek. — Getreide. Arak készpénzben 60 kilogrammonként. — Preise netto Casse per SO Kilogramm. a) Készárú. — Effective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgemcht per Hektoliter in Kilogrammen. Búza — Weisen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 Tiszavidéki ........Theiss.. —................... Tiszavidéki, új _ Theiss, neu .............. Fejérmegyei ........ Com. Fejér .............. Fejérmegyei, új... Com. Fejér, neu. ....... . I Pestvidéki ........Pester Boden............... * Pestvidéki, új ... Pester Boden, neu ... Bánsági .............. Banater ................... Bácskái ... ........Báoskaer... ... ........... Bácskai, új ........ Báeskaer, neu ........ Román .................. Rumänischer............. Bolgár ......................Bulgarischer............... — —-----------------------------8 85 8 75 8 75 8 60 8 85 9 10 9 - 9 8 80 9 10 9 — 8 85 8 85 8 65 8 90 9 20 9 05 9 05 8 90 9 20 9 05 8 85 8 85 8 75 8 90 9 25 9 10 9 10 9 — 9 20 9 10 9 10 8 95 9 40 9 25 9 25 9 10 9 25 9 15 9 15 9 9 45 9 30 9 30 9 10 9 40 9 20 9 50 9 40----------Rozs — Roggen ................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Sab — Hafer ... --------------Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól -von K-ig - bis K-tól - von K-ig -bis Elsőrendű. ... .................. Prima............................. Középminőségü— ............... Mittel............................— 6 45 6 30 6 60 6 45 Elsőrendű ................. Prima........ —____ Középminőségü... ... Mittel................ . —__ 5 65 5 45 6 — 5 60 Árpa — «Serste ................ . ... *> /Takarmány, elsőrendű Futter, Prima ................ „ másodrendű „ Sekunda ............. < Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss .............. „ felsőmagyar. „ Oberungar ............. ' * dunántuli — „ Transdanub .......... 5 90 5 80 6 10 5 90 Tengeri — Mais .................... Magyar, 6 .............. Ungar., alt.............. Magyar, új .............. Ungar., neu................. Román v. bolgár __ Rumän. o. bulg...__ Szerb................................. Serbiseh ........... ........... Cinquantin ........... ... Cinquantin ................. Feher-. ............................. Weisser........................ 5 30 5 40 Köles — SEirse ...................... b) Ka 5 táridő 5 30 re. — Repcze — Reps ............. .. Terminwaare. Káposztarepcze _ ... Kohlreps._ ... ...__ Réparepcze................... Rübsen .................. .... 10 35 10 55 Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat í órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kurs pénz - Geld j áru - Waare pénz - Geld kru - Waare Magyar búza — Ung. Weizen 1904 április ........ April........ ........ — — — —--------------Búza — Weizen « W *» M 9 13 ....................— 9 15 9 16 1904 junius ........ Juni .................... 1904 október ....... Oktober............ 9 11 9 21 9 19 9 26 9 20 9 26 9 11 9 12 9 10 9 16 .............................. — Rozs — Roggen 9* 6 78 6 79 6 84 6 85 1904 október----- Oktober.............. 6 90 6 84 6 86 6 81 ........ ........ Tengeri — Slais 59 99 99 99 99 99 5 30 5 40 5 56 5 32 5 42 5 58 5 32 5 41 5 58 5 33 5 42 5 59 1904 julius ......... Juli ..................... 1904 augusztus _ August.............. 1905 május ........ Mai ................... 5 33 5 33 5 36 5 31 ... .. ............ 5 44 5 43 5 45 5 41 5 43 ........ 5 63 5 60 5 62 5 57 .................... 5 32 5 31 5 34 ................................... Zab — fiafér -............................ 5« -- ------- -- —- — 1904 október ....... Oktober.............. 1905 április ........ April.................... 5 83 ..................................................5 78 5 79 5 77 5 78 5 76 5 79 ......................... 5 79 5 80 KánnsztareRfze — Hnhlrens m n 10 ftO 10 60 _ _ _ _ c) Határidőre. — Termi' Felmondott árukban előfordult kötések. — In gekündigter vaare. Taare vorgefallene Schlüsse. Magyar bnza — Ung. Weizen Tengeri — Mais ...................... Árpa — Gerste ...................... Bnza — Weizen Rozs — Roggen Zab — Hafer Leszámoló m — Liqtiidationskurs Káp.-repcze — Kohlreps ...... e. d) árfolyamok Magyar bnza — Ungarischer Weizen-------Rozs — Rogcje » ... ... .............................. ...-------Zab — Hafer ................................. junius.......... 5 50 junius ....... 8 70 II. 1 Arpa — Gerste ....... ................................ ... __ __ 1 Suza — Weizen .......................... Tengeri — lais ............ ... ... ........ ... Cülonféle termények. — Dii lerse Prodi* Káp.-Repcze — Kohlreps icte.--- --Késiáru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin voraefallene Leszámoló Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések áru - Waare Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurst Liqu idationsKurs pénz - Geld |iru - Waare ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Disznózsir ....... Schweinefett ... Buda Vidék 3esti ..................................... Budapes Landfett tér .............................. 62 62 50--------i ................................................ 50 kg.-ként Szalonna ............ Speck ... ... ... .. Magyar légenszáritott vidéki... Landspeck, ung. luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, luftgetrock. 4 stückig rt rt 3 „ „ „3« Füstölt _ —.......... ... ....... geräuchert .................. ........ 51 50 54 — 52 — 54 50----------Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Indus. Sack, brutto für netto, Qualität pr. 500 Gramm 50 kg.-ként SxilTa _______ Pflaumen ............ Boszniai, 1903. éyi szokv.-minőség.— bosnische, 1903. Usance-Qualität - „ „ „ 100 drbos.... „ „ 100 Stück rt n rt S5 „ - — „ „ 85 n .Szerbiai, 1903. szokványmin.... serbische, 1903. Usance-Qualit. „ „ 100 drbos......... „ „ 100 Stück. » 85 ......... „ „ 85 „ . ...--------------------ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Szilvaiz ............ Pfianmenmus ... Szláv Szerb oniai.................................. slavonisches 1903 serbisches 1903 13 — 11 — 14 — 12 —------------iái ...................................... 50 kg.-ként A fuvar Heremag ............ Kleesaaten ... _ dij 100 kilogrammonké Luczerna magyar 1903. évi... Luzerner ungarische 1903. Lóhere aprószemü 1903. évi _ Rothklee kleinkörnig 1903. _ , középszemii 1903. évi .. „ mittelkörnig 1903. „ nagyszemfi 1903. évi... „ grobkörnig 1903. , III. Hajózási fuvardíj« nt a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Fracht Győrbe a fuvardíjtétel 16—20 fillérrel magasabb. — Na>;h Oi,- Schiff fra sätze verstehen sich lör ist der Frachtsa Kr.-tói von | Kr.-is: bis nclusive Transportste höher. uer und A ssecuranz. ................. 42 — 36 — 43 — 46 — cht. oer 100 Kt ■z um 16— 49 — 40 — 45 — 50 — logramm -20 Heller Pancsova Újvidék I Bezdán Kalocsa D.-Földvár Szentes 8—42 32-34 | 26-28 | 22 24 20-22 46-50 Szeged 38—42 Zenta Titel Mitrovicz 34-36 33-35 50-54 Temesvár 58-62 N.-Becskerek 38—42 1. „Tiszavidéki bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák Állagának 8 mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvldékl bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyéién — a biai, pomázi és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a duna- aenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. *> U „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Dél- I keleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemü árpák átlagának 8 mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termettS. „Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett területen termett if. 1. Unter „Theissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com« Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden - Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist'solcherflWeizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Báeskaer Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. *) 1. Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu'verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alfeld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der In den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannbische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Uügarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet w’ird*.
