A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1904. április-június (41. évfolyam, 75-145. szám)
1904-06-03 / 123. szám
A BUDAPESTI ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE Előfizetési árak évenként: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve . . K 20.— Házhoz hordva. . . . „ 24.— Postán küldve . . . . n 28.— Egyes példány 20 f. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAARENHIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. KURSBLATT UND EFFECTEN-BÖRSE. «.. Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. JL Erscheint mit Ausnahme der Sonn-u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich s Loco Secretariat der Börse ......................K 20.— Ins Haus zugestellt . „ 24.— Auswärts, pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 H. XU. évfolyam. Budapest, 1904. junius 3. (péntek). 123. szám. SfÄ« i Vízállás reggel 7 órakor \ , Wasserstand 7 Uhr Früh / "r Hőmérő reggel 7 órakor \ , 1ß ro Thermometer 7 Uhr Früh / lb tégsaíjmérő reggel 7 órakor \ 7í>q Barometer um 7 Uhr Früh / m A) Árutőzsde. — Waarenbörse. I. Gabonanemiiek. — Getreide. Arak készpénzben 60 kilogrammonként. — Preise netto Casse per SO Kilogramm. a) iíészárú. — Effective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen. Búza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 /Tiszavidéki ........Theiss— ...________ Tiszavidéki, új _ Theiss, neu ______ Fejérmegyei ........ Com. Fejér .............. Fejérmegyei, új... Com. Fejér, neu ....... Postvidéki ........Pester Boden.. .......... 1 Pestvidéki, új ... Pester Boden, neu _ Bánsági .............. Banater .............. ... Bánsági, új — ... Banater, neu .............. Bácskai .............. Báoskaer.................... 'Bácskai, új ____ Báeskaer, neu ......... Román ... ._ ........Rumänischer...............----------_ _------------8 75 8 65 8 65 8 50 8 75 9 — 8 90 8 90 8 70 9 — 8 90 8 75 8 75 8 55 8 80 9 10 8 95 8 95 8 80 9 10 8 95 8 75 8 75 8 65 8 80 9 15 9 — 9 8 90 9 15 9 10 9 — 9 - 8 85 9 30 9 15 9 15 9 9 15 9 05 9 05 8 90 9 35 9 20 9 20 *9 = 9 30 9 10 9 40 9 30------------Roses — Roggen .................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zal» — Maier ................. ... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tOi - von K-ig - bis K-tOI - von K-ig - bis Elsőrendű ................ .... Prima............................. Középminőségü .............. Mittel........................................ 6 45 6 30 6 60 6 45 Elsőrendű ................. Prima................. ... Középminőségü ........ Mittel......................... 5 65 5 45 6 — 5 60 Árpa ~ «íerste .............. ... *) 1 Takarmány, elsőrendű Futter, Prima ................ „ másodrendű „ Sekunda ............. •J Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss .............. „ felsőmagyar. „ Oberungar .......... ' „ dunántuli.. „ Transdanub.. _ 5 90 5 80 6 10 5 90 Tengeri — Mais ................... Magyar, 6 .............. Ungar., alt.............. Magyar, új .............. Ungar., neu............. Román v. bolgár _ Rumän. o. bulg........ Szerb ........................... Serbisch.......................... Cinquantin .................. Cinquantin .............. 5 25 5 35 Köles — Hirse ....................... b) Ka 5 — téridő 5 30 re. — Repcze — Reps .................. Terminwaare. | Káposztarepcze ........ Kohlreps.............. ... | Réparepcze .............. Rübsen .................... 10 35 10 55 Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül I Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den ! höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat i érakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten RSreeÁrfolyam — Kurs pénz - Geld | áru - Waare tages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vor- gefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse pénz - Geld iru - Waare Mnssryar búza — ling. Welzen 1904 április ........ April................... | — — — — 1 — —-------Haza — Weizen ......................... 1904 junius ........ Juni ... 1904 október ....... Oktober 9 10 1 9 11 ..........................— .................................- — — --9 04 9 05 ... __ 9 10 9 07 9 10 9 01 9 15 9 09 9 04 9 01 9 05 ........................................ — Rozs — Roggen ......... ............... 1904 október.. ... Oktober _ ___ *6 80 6 81 6 75 6 84* 6 82 ... 6 81 6 82 6 76 6 80 ............................................................. 6 78 6 79 Tengeri — Mais ......................... n « — — — — — )t v> .............- --- — » « — — — — — 1904 julius ........... Juli ... ............. 1904 augusztus ... August .............. 1905 május ........... Mai .......................... 5 28 5 -27 5 34 .'. ." 5 39 5 37 5 43 5 40 ...................... 5 52 5 51 5 58 ........................................ 5 31 J 5 41 ! 5 57 | 5 32 5 42 5 58 5 24 5 28 .............................................................. 5 35 .......................................................... 5 50 5 55 ...................................... — ........ 5 27 5 37 5 54 5 28 5 38 5 55 JEal» — Hafer .............................. 1904 október ....... Október.............. 1905 április _ _ April................... 5 78 5 79 5 7? 5 80 ....................... 5 78 1 5 80 — — — — Kánosztarescze — Kohlrens ni jf in hh 1 10 65 _____ __ __ c> Határidőre. — Termi' Felmondott árukban előfordult kötések. — In gekündigter vaare. 'aare vorgefallene Schlüsse. Magyar ?mza — Ung. Weizen Tengeri — Mais ........................ Árpa — «erste ......................... jRuza — — __ . . R»zs — ftoggen ................................. d) Za% — Haler ........ ............................Leszámoló árfolyamok. — Liquidationskurs Káp.-repcze — Kohlreps ....... e. Magyar bnza — Ungarischer Weizen-------Róza — Rssjge n ... ... ... ... ..................-------Zab — Hafer ......................... junius....... 5 50 Busa — .................. junius....... i I------------------------------------------------------------8 70 j II. 1 firpa — Gerste ........ .......................... _ _ Tengeri — EüSaís .......................-.............. CislenféEe termékek. — Di verse Prodi Käp.-ftepcze — Kohlreps ....... .............. icte. — — üéeiáru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin vor gefallene Leszámolo Származás, nem és minőség Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse pénz - Geld áru - Waare Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurse Liqtt lidationsKurs pénz - Geld |6ru - Waare ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Disznózsír ......... Schweinefett ... Budapesti ........................................Budapes Vidéki .................................... Landfett ............................. 62 50 63 ----------50 kg.-ként Szalonna _ ... _ Specte.................... Magyar légenszáritott vidéki... Landspeck, ung. luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos— Stadtwaare, luftgetrock. 4 stückig n n 3 „ .. „ „ 3 „ Füstölt — .............. ........... geräuchert .............................. ............- —......... 51 50 54 — 52 — 54 50-------- -........--- — Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Indus. Sack, brutto für netto, Qualität pr. 500 Gramm 50 kg.-ként Sasííva ................... Pflaumen. ............. Boszniai, 1903. évi szokv -minőség— bosnische, 1908. TTsance-Qaalit&í - „ n n 100 drbos.... „ , 100 Stück rt » » n ----- rt rt $5 „ -.Szerbiai, 1903. szokványmin... - serbische, 1903. Usance-Qualit. „ „ 100 drbos... _ „ „ 100 Stück. 85 „ ........ „ 85 „ . ... ........................—---------------ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként. Szilváig _______ Pflaumenmus ... Szláv Szerb Dniai ................. iái --- ____ ... .............. slavonisches 1903 .............. serbisches 1903 13 — 11 — 14 — 12 —----------50 kg.-ként A fuvar Meremsg .............. SUeesaaten ____ dij 100 kilogrammonké Lnezerna magyar 1903. évi... Luzerner ungarische 1903. Lóhere aprószemü 1903. évi _ Rothklee kleinkörnig 1903. _ „ középszemű 1903. évi.. „ mittelkörnig 1903. „ nagyszemfi 1903. évi... „ grobkörnig 1903. III. Hajózási fanva^düj. nt a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Fracht Győrbe a fuvardíjtétel 16—20 fillérrel magasabb. — Mach Gy- Schifffra sätze verstehen sich lör ist der Frachtsa Kr.-tói von 42 — 36 — 43 — 46 — cht. oer 100 Kt ■z um 16— Kr.-ig bis 49 — 40 — 45 — 50 — logramm -20 Heller nclusive Transportste hoher. uer und A s securanz. ..............— Pancsova Újvidék Besdán 8—42 32 -34 26-28 Kalocsa D.-Földvár Szentes 22 24 20-22 46-50 Szeged 38—42 Zenta 1 Titel Mitrovicz 34— 36 1 33-35 50-54 Temesvár 58 -62 N.-Becskerek 38—42 M „Tisaavidélil bnaa“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel gxomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvldékl bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a blai, pomázi és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos őrületeken termett. 4. „BAnsdg-i búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a duna- acenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. «J0 1. „Tiszavidéki Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Dél. ! keleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos ! területeken termett. 2. „FelsŐmagyarorsza^-i Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben , £f Nógrád vármegyében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett* S. „Dnntlntaii árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az j országhatár által körülvett részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. 1. Unter „Theissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejé**“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pihs-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen«* ist1 solchergWeizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Báeskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ¥) 1. Unter „Theissgrerste“ ist solche Gerste zu^verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem , durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher j Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Obernngarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannbisclie ©erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wird*.
