A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1904. április-június (41. évfolyam, 75-145. szám)
1904-05-30 / 120. szám
A BUDAPESTI ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE Előfizetési árak évenként: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve . . K 20.— Házhoz hordva. . . . „ 24.— Postán küldve . . . . „ 28.— Egyes példány 20 f. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAARENHIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. KURSBLATT UND EFFECTEN-BÖRSE. O Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. .!L Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse ......................K 20.— Ins Haus zugestellt . „ 24.— Auswärts, pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 H. XLI. évfolyam. Budapest, 1904. május 30. (hétfő). 120. szám. wftterung } »»oruW-trüb Vízállás reggel 7 órakor | , Wasserstand 7 Uhr Früh \ ' ** Hőmérő reggel 7 órakor \ r 0 Thermometer 7 Uhr Früh / ^ 10 Légsnlymérő reggel 7 órakor \ ^ Barometer um 7 Uhr Früh / '* A) Árutőzsde. — Waarenbörse. I. Gabonaneműek. — Getreide. Árak készpénzben 50 kilogrammonként. — Preise netto Casse per GO Kilogramm. a) Készárú. — JBffective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen. Suza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 .Tiszavidéki _... Theiss.. ... ............... Tiszavidéki, új _ Theiss, neu.............. Fejérmegyei ........ Com. Fejér ........... Fejérmegyei, új _Com. Fejér, neu......... 1 Pestvidéki ........Pester Boden.. ......... Pestvidéki, új ... Pester Boden, neu ... Bánsági ..............Banater ..................... Bánsági, új ........ Banater, neu.............. Bácskai ..............Bácskaer......................----------—---------------8 65 8 55 8 55 8 40 8 65 8 90 8 80 8 80 8 60 8 90 8 80 8 65 8 65 8 45 8 70 9 — 8 85 8 85 8 70 9 — 8 85 8 65 8 65 8 55 8 70 9 05 8 90 8 90 8 80 9 05 8 95 8 85 8 85 8 70 9 15 9 — 9 - 8 85 9 — 8 90 8 90 8 75 9 20 9 05 9 05 8 85 9 15 8 95 9 25 9 15----------Rozs — Roggen .................... Származás, n s m és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam—Kurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól -von K-ig - bis K-tól -von K-ig - bis Elsőrendű. Középminős Priraa Mittel 6 45 6 30 6 60 6 45 Zab — Hafer Elsőrendű ................. Prima........................ Középminőségű ____ Mittel-....................... 5 65 5 45 6 — 5 60 ígíi .............. Árpa — «erste .................... *> /Takarmány, elsőrendű Futter, Príma. ............. „ másodrendű „ Sekunda ............. ' Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss ............... „ felsőmagyar. „ Oberungar .......... ' „ dunántuli.. , Transdanub ....... 5 90 5 80 6 10 5 90 Tengeri — Bfais ................... Magyar, 6 .............. Ungar., alt.............. Magyar, új .............. Ungar., neu............. Román v. bolgár _ Rumän. o. bulg........ Szerb ......................... Serbiseh.................... Cinquantin ........ ... Cinquantin .............. 5 20 5 30 Biöles — Hirse.. ................... b) Ha 5 — táridő 5 30 re. — Repcze — Reps ... ... ... .. Terminwaare. Káposztarepcze ........ Kohlreps.— — ... ... Réparepcze .............. Rübsen ................. 10 35 10 55 Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül I Reihenfolge der bis 1 TJhr Nachmittags zu den \ höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat i órakor Schluss um 1 TJhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kurs pénz - Geld iru - Waare pénz - Geld iru - Waare Magyar taia — Ung. Weiíen 1904 április ... ... April... ... ........ ..............................................................----------Etuza — Weizen 99 99 1904 máius ... ... Mai 8 94 8 95 .................... — .......................- — — — 9 13 9 14 1904 junius ........ J uni ................... 8 50 q ri*; s QA et P QH « QO 8 QFl 9 14 9 15 9 08 9 15 9 13 9 16 9 14 Rozs — Roggen ____ _________ V M — ................... 1904 május ......... Mai .................. 1904 október ....... Oktober______ " 6 86 6 83 6 89 "*6 81 6 86 6 84 6 83 6 84 ”6 90 6 95 ... ’’ ....................’............... 6 93 6 94 lengcri — Mais Í9 99 99 99 99 M 1904 május ........ A................ '. . :...... ■" 5 25 5 36 5 49 5 27 5 37 5 51 5 32 5 43 5 66 5 34 5 44 5 67 nlí 1 F. 98 n A* fi S 28 5 32 5 31 5 5 41 ... ____ 5 62 5 67 ... 34 ... .............................. 1904 augusztus _ August............. 1905 május ........ Mai ................... 5 43 5 44 5 3 5 56 5 47 5 5 2............................... Zab — Sfafer ... ......................... 1904 május ......... J 1904 október ....... C fai ...... ____ __________ 5 69 5 70 5 84 5 85 9* *9 ...........— .............ktober .............. 5 78 5 79 5 65 5 69 .................... 5 81 5 85 ................................... . ........ Kánosztare»cze — Kohlrens 1904 auffusztns Aliimat 1 10 75 an elöf m Vf 10 70 vaare. ’aare vorgej 10 80 _ __ _ Felmondott árukt Határidőre. — Termi urduit kötések. — In gekündigter callene Schlüsse. Magyar bnza — Ung. Weizen Tengeri — Mais -------------„ Árpa — fierste ... ------------waza — Weizen Rozs — Roggen ..........-.........r Zab — Hafer Leszámoló m — Liquidationskurs Háp.-repcze — Kohlreps ...... e. d árfolyamok fflasjar bnza — Ungarischer Weizen----Rozs — Regge n .................... n iájus ....... 6 55 Zab - Hafer ......................... maJU8a..... junius ....... 5 50 Búza — Neszen ................. ™áj.us...... junius ....... 8 70 II. Ar-pa — Gerste ... ... ................... ... _ _ Tengeri — üüais ... ............ .................... &ii!5nféie termények. — Dl verse Prodi Käp.-Repcze — Kohlreps.. ... ... ........ icte.-- -Készáru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin vorqefallene Le «zárnom rfolyam idations- Kurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsst Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurst Liqu pénz - Geld áru - Waare pénz - Geld |6ru - Waare ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Disznózsír ......... Schweinefett ... Buda Vidéi pesti ................................... Budapes Landfett ter .............................. 63 63 50----------* :i .................................... 50 kg.-ként Szalonna ............ Speck _________ Magyar légenszáritott vidéki... Landspeck, ung. luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, luftgetrock. 4 stückig n » „ 3 „ Füstölt ............. ....................... geräuchert ............................. ....................—.......... 51 50 54 — 52 — 54 50 — —-----........................................... Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Indus. Sack, brutto für netto, Qualität pr. 500 Gramm 50 kg.-ként Boszniai, 1S03. évi saokv.-minőség— bosnische, 1903. Usance-Qualität - - 100 drbos. ... . - 100 Stück ...--------------------..................-- ........................ n » n 85 „ - ... „ „ 85 „ .Szerbiai, 1903. szokványmin.... serbische, 1903. Usance-Quí „ „ 100 drbos ........ „ „ 100 Stück. 85 „ ------ . 85 . . ................... Pflaumen ............ ilit. ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Sziivaiz ... ___ Pflanmenmns .... Szláv Szerb oniai. ... ......................... slavonisches 1903 serbisches 1903 13 — 11 — 14 — 12 —-----ssecuranz. SO ks.-ként Meremag ............ Kr.-toi wra j Kr.-ig bis uer und A Luczerna in a cr var 1903. évi... Luzerner unsrarische 1903. 42 — 36 — 43 — 46 — cht. oer 100 Kl tz um 16— 49 — 40 — 45 — 50 — ’■ogramm -20 Heller Lóhere aprószemű 1903. évi _ Rothklee kleinkörnig közéDSzemü 1903. évi . _ mittelkörnia' 1903 illCH __ __ 1903 nairvszemű 1903. évi... . probkörnitr 1903. ill. Hajózási fyvardij. A fuvardíj 100 kilogrammonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Fracht Syarb® a fuvardíjtétel 16—20 fillérrel magasabb. — Nach 6y- Schiff fra sätze verstehen sich tör ist der Frachtsa nclusive Transportste höher. Pancsova Uividék 1 Bezdán 8 —42 32-34 j 26-28 Kalocsa D.-Földvár Szentes 22-24 20-22 46-50 Szeged 38—42 Zenta Titel Mitrovicz | Temesvár 34—36 33-35 50-54 ] 58-62 N.-Becskerek 38—42 L „Tiszavidéki bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel Momszédos területeken termett. 2. „Fejérmeg'yei bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák Állagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvld#kJ bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a duna- aenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben §■ Nógrád vármegyében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termettS. „Dnnántrtll árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. & 1. Unter „Theissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist'solcherßWeizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. *) 1. Unter „Tkeissgerste“ ist solche Gerste zifjverstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem || durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Obernngarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannbisclie Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet v^ird*.
