A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1904. április-június (41. évfolyam, 75-145. szám)
1904-05-28 / 119. szám
A BUDAPESTI ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE Előfizetési árak évenként: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve . . K 20.— Házhoz hordva. . . . „ 24.— Postán küldve . . . . „ 28.— Egyes példány 20 f. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAARENHIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. KURSBLATT UND EFFECTEN-BÖRSE. Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. r Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Seeretariat der Börse ......................K 20.— Ins Haus zugestellt . „ 24.— Auswärts, pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 H. XLI. évfolyam. Budapest, 1904. máius 28. (szombat). 119. szám. wftterung } szép-schön Vízállás reggel 7 órakor \ , aoo , Wasserstaná 7 Uhr Friik / ■ * Hőmérő reggel 7 órakor \ 1 „ r 0 Thermometer 7 Uhr Früh / 1 Légsúlymérö reggel 7 órakor 1 771 Tn{_ Barometer um 7 Uhr Früh / m A) Árutőzsde. — Waarenbörse. I. Gabonanemilek. — Getreide. Arak készpénzben SO kilogrammonként. — Preise netto Casse per SO Kilogramm. a) Készáru. — Effective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen. Bts*a — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 Tiszavidéki .........Theiss .......................... Tiszavidéki, új _ Theiss, neu.............. Fejérmegyei ........Com. Fejér ................ Fejérmegyei, új... Com. Fejér, neu ....... . Pestvidéki ........Pester Boden.. .......... Pestvidéki, új ... Pester Boden, neu _ Bánsági ... _ ... Banater _ ___ _ Bánsági, új ........Banater, neu................ Bácskai .............. Bácskaer... .............. 'Bácskai, új ........ Bácskaer, neu ......... Szerb .........................Serbischer................... Romáa ................... Rumänischer............. Bolsrár ................... Bulgarischer.............-------------------------8 75 8 65. 8 65 8 50 8 75 9 — 8 90 8 90 8 70 9 — 8 90 8 75 8 75 8 55 8 80 9 10 8 95 8 95 8 80 9 10 8 95 8 75 8 75 8 65 8 80 9 15 9 — 9 8 90 9 lö 9 05 8 95 8 95 8 80 9 25 9 10 9 10 8 95 9 10 9 — 9 8 85 9 30 9 15 9 15 8 95 9 25 9 05 9 35 9 25----------| Közs — Koggez* .................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam—Kurs Zafc — Hafer ... .................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Arfoiyam — Kurs K-tól - von K-ig - bis K-tól - von K-ig - bis Elsőrendű ...................... Prima........................... Középminöségíi .............. Mittel................... ......... 6 55 6 40 6 70 6 55 Elsőrendű. ............. Prima — _ ...... Középminőségű... ... Mittel...... ........ ....... 5 65 5 45 6 — 5 60 Árpa — Gerste .................... *> /Takarmány, elsőrendű Futter, Prima. ... ........... „ másodrendű „ Sekunda ............. Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss ........ ... „ felsömagyar. , Oberungar .......... , dunántúli.. , Transdanub ....... 5 90 5 80 6 10 5 90 Tengeri — Mais ................... Magyar, ó .............. Ungar., alt.............. Magyar, új .............. Ungar., neu............. Román v. bolgár _ Rumän. o. bulg........ Szerb......................... Serbiseh.................... Cinquantin .............. Cinquantin ............. Fehér... — _ ... _ Weisser....... ... _ 5 25 5 35 Köles — Hirse ........................ b) 51 a 5 — tarisilii 5 30 re. — Repcze — Reps ................ Terminwaare. Káposztarepcze ........ Kohlreps................... Réparepcze .............. Rübsen .................... 10 35 10 55 Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 TJhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kurs pénz - Geld | áru - Waare pénz - Geld kru - TVaare Slagyar fenza — KJnar. Weizen 1904 április ........ April................... i — — — — 1 — — — — Buza — Weises*-1904 május ........ > 1904 junius ........ J 1904 október ....... C lai ................... 9 18 11 : 9 20 9 27 9 29 9 9 19 9 20 uni .................... ktober .............. 9 23 9 20 9 27 9 10 9 21 ........ 18 ..." ... ’ ... ~ ... Roz» — fiCogrsren ni *«1904 május ........ J 1904 október— ... ( Iái ................... 6 94 6 95 7 — 7 02 ................... ktober .............. 7 02 7 03 6 90 6 95 ............. 7 02 7 03 7 01 .................................... Tengeri — Mais .................... ..... i) n — — — — — « )> — — — — — — — ... — — 1904 május _ .. Mai ........ 1904 julius ........ Juli ... ............ 1904 augusztus _ August.............. 1905 május ... ... Mai ... ... ........ 5 36 5 30 5 36 _ ... ... .............. 5 49 5 48 5 50 5 42 5 43 ........ 5 64 5 59 5 66 ............................... 5 34 5 45 5 65 5 36 5 47 5 66 5 35 5 34 5 36 5 33 5 36 .............. 5 46 5 47 5 45 .................................... 5 66 5 67 5 63 5 67 ......................... 5 34 5 44 5 65 5 35 5 45 5 66 Zat> — Hafer ........ ................... 1904 május __ ... Mai .................... 1904 október ....... Oktober ............. 1 ....- 1 Í 5 83 5 85 5 81 5 85 .................... 5 86 5 87 i 5 50 5 51 ...................................... ... 5 88 5 83 .................................. ........ 5 83 5 84 lE£á»osztarei»cze — Mohlreas 1904 auffusztiis _ Anernst ... ... ... m Vf 10 8/i 10 95 c) Határidős»©. — Termi' Felmondott árukban előfordult kötések. — In gekündigter vaare. ’aare vorgefallene Schlüsse. ‘»Sagyar ?*nsa — íTngr. Weizen Tengeri — Mais .................. ........... Árpa — «erste ... .......................... Bnza — Weizen Rozs — Hoggen 8 80 8 85 .................. Sál* — Haíer Leszámoló ■ — -Liq uidatio ns kurs Máp.-repcze — Kohlreps.......... e. d) árfolyamok Magyar bnza — lEJngarischer Weizen-----rs ... .................. u íájus ....... 6 55 Jab - ................................. 5 45 5 50 — Weiz«n ................ ....... junius ......... 1-^-----------------------------------------------------------------------------8 85 8 70 II. 1 Arpa — Ci erste .............................. ... ... ... __ — Temgerí — fttais ........... .... ... május------CSSBiinféSe terraiéaiyek, — Día 5 20 verse Prodi Üáji.-Kepcza — &ohie*eps.- ______ ... ... icte. — — Készáru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin voraefallene Leszamasi» árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität. Előfordult kötések Vorgefallene Schlüssf pénz - Geld áru - Waare Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz - Geld |áru - Waare ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Disznózsír ........... Schweinefett ... Buda] Vidék oesti........................ Bndanester 63 63 50 — — i . .... Landfett .............................. 50 kg.-ként Szaleana .................. Spécit. ........... ........... Magyar légenszáritott vidéki... Landspeck, ung. luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, inftgetrock. 4 stückig <) o n r> & » v n ^ n Füstölt ... .... ........... ... .... __ geräuchert ........... ......................... ............................... 51 50 54 -52 — 54 50 — —~ •-------................... Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly fieíyett. Minőség 500 grammonként. Indus. Sack, brutto für netto, Qualität pr. 500 Gramm 50 k<?.-ként Szilva ................... IPÜaiunen. ........... Boszniai, 19C3, évi f 7,i.kv.-minőség— 00SnÍSCh6, 1903. Ueance-Qualitat - „ „ „ 100 drbos.... , , 100 Stück ^ » n 8^ n ----- n n 85 v -.Szerbiai, 1903. szokványaim __ serbische, 1903. Usance-Qualit. „ * 100 drbos ........... , , 100 Stück. ... 35 „ ......... , 85 „ ...... ..............................-------------------............. — ingyen hordó franco Fass, netto Tar; 50 ks.-ként Szilvaiz .............. á*.fl.aninaeaiJtaíss ... Szláv Szerb lisches 1903 ches 1903 13 — 1Í — 14 — 12 —-------— — iái .................................... serbis 50 kg.-ként A fuvar Mereraag— ____ Míeesaaten ... _ (iij 100 kilogrammunké Lnczorna magyar 1903. évi... Luzerner ungarische 1903. Lóhere aprószemű 1903. évi __ Rothklee kleinkörnig 1903. .... „ középszemű 1903. évi ... „ mittelkörnig 1903. nagyszemű 1903. évi __ „ grobkörnig 1903. III. Hajózási fuvardíj. ni a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Fracht Gyárts® a fuvardíjtótel 16—20 fillérrel magasabb. — Nach Cfj- Schifffra sätze verstehen sich tör ist der Frachtsa Kr.-tói von 42 — 36 — 43 — 46 — cht. aer 100 Kl tz um 16— Kr.-itc bis 49 — 40 — 45 — 50 — logramm -20 Heiter nclusive Transvortste höher. uer und ±1 ssecuranz. Pancsova Újvidék Bezdán 8-42 í 32 34 26 28 Kalocsa D.-Földvár Szentes 22 24 20-22 46-50 Szeged 38—42 Zenta Titel Mitrovicz j Temesvár 34 - 36 33 - 35 50- 54 ! 58 62 N.-Becskerek 38—42 4C 1. „Tiszavidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamin? Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel asomszédos területeken termett. 2. „Fej ér megyei buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Penívldéki bnza*4 alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyéin — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos őrületeken termett. 4. „R&nsági bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben érmeit búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. ,»5?ácskai buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a duna- ffienti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 40 1. „Tiszavidéki Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos Kerületeken termett. 2. „Felsőmagyarországi Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben £i Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termettS. „Duui&ntftli ßrpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. 1. Unter „Theissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, weicher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com« Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vacz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist' solcherjJWeizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbar- i gebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des ; im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im i genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 1. Unter „Tlieissgerste“ ist solche Gerste zu“verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem ! durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gelechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte ^ der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche \\ im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubisciie Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durch- ij schnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher jg Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wnrd*.
