A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1904. április-június (41. évfolyam, 75-145. szám)
1904-05-18 / 111. szám
A BUDAPESTI ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE Előfizetési árak évenként: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve . . K 20.— Házhoz hordva. . . . „ 24.— Postán küldve . . . . „ 28.— Egyes példány 20 f. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAARENhivatalos Árjegyző lapja. KURSBLATT UND EFFECTEN-BÖRSE. O Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. J|j Erscheint mit Ausnahme der Sonn-u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse ......................K 20.— Ins Haus zugestellt . „ 24.— Auswärts, pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 H. XLL évfolyam. Budapest, 1904. május 18. (szerda). III. szám. időjárás \ „zé„ gchön Witterung I szep scüon Vízállás reggel 7 órakor t , „ Wasserstaus 7 Uhr Früh ) "*■ ** Hőmérő reggel 7 órakor \ i 7 o n Thermometer 7 Uhr Früh / t • • Légsúlymőrő reggel 7 órakor \ Barometer um 7 Uhr Früh j A ) itrútözsde. — Waarenborse. I. ßaäonajismüek. — Getreide. Arak készpénzben 60 kilogrammonként. — Preise netto Cause per Kilogramm, a) Készárú. — JEffective Waare• A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen. Búza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 /Tiszavidéki ........Theiss.. .................... Tiszavidéki, új _ Theiss, neu.............. Fejérmegyei ........ Com. Fejér ............. Fejérmegyei, új... Com. Fejér, neu ....... ^ Pestvidéki ........Pester Boden............... Pestvidéki, új ... Pester Boden, neu ... Bánsági .............. Banater .................... Bánsági, új ........Banater, neu................ Bácskai ... _ _ Bácskaer... .............------------------------------8 35 8 30 8 30 8 15 __ 8 35 8 60 8 55 8 55 8 3ü 8 60 8 50 8 40 8 40 8 20 8 40 8 70 8 60 8 60 8 45 8 70 8 55 8 40 8 40 8 30 8 40 8 75 8 65 8 65 8 55 8 75 8 65 8 60 8 60 8 45 8 80 8 75 8 75 8 60 8 70 8 65 8 65 8 50 8 85 8 80 8 80 8 60 8 85 8 70 8 90 8 90----------— Roggen .................... Származás, nesu és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer ...........— ... . Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Arfaiyam — Kurs K-tól - von K-ig - bis K-tól -von K-ig - bis Elsőrendű ...................... Prima.............................. Középminőségű .............. Mittel.............................. 6 50 6 35 6 65 6 50 Elsőrendű. ............. Prima......................... Középminőségű. ....... Mittel— ......... ....... 5 55 5 35 5 85 5 50 Árpa — Gerste .................... *) í Takarmány, elsőrendű Futter, Prima ................. „ másodrendű „ Sekunda ............. < Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss............ . „ felsőmagyar. „ Oberungar .......... ' „ dunántuli.. , Transdanub ....... 5 80 5 70 6 — 5 80 Tengeri — Mais .................... Magyar, ó .............. Ungar., alt .............. Magyar, új ............ Ungar., neu............. Román v. bolgár ... Rumän. o. bulg ........ Szerb.............. ........ Serbisch.................. Cinquantin .............. Cinquantin ............. Fehér ......................... Weisser ................... 5 15 5 25 Köles — Hirse ........................ b) Ha 5 - táririö 5 30 re. — Repcze — Keps ........ ... ._ Terminwaare. Káposztarepcze ........ Kohlreps.................. Réparepcze .............. Rübsen .............. ... 10 35 10 55 i Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeHatáridö - Termin p , ,e,a árfo|yamok nélkül ; Reihenfolge der bis 1 JJhr Nachmittags zu den í höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 ühr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börse- tages zu den höchsten und n ed^igsten Kursen vor- gefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kurs pénz - Oeld iru - Waare pénz - Geld iru -Waare Blasryar búza — Ing. íV«i*ea 1904 április ... .. April ...................-----i _ _ _ ____ _ .. ____ _ _ _______----------Bnza — Weizen ......................... ** M ....................... M M — .....................1904 május ........ Mai ................... 1904 október ....... Oktober.............. 8 30 ........ —......................... 8 80 81 65 70 58 65 56 64 61 8 28 8 59 8 30 8 60 : 8 44 ................................ ................. 8 77 8 80 8 73 8 81 ......................... 8 44 8 80 8 46 8 81 Rozs — Roggen ív 1904 május ........ J 1904 október ....... 0 [ai ... 6 81 6 83 i 6 94 6 95 ktober .............. 6 85 6 86 6 80 6 85 6 82 ........ 6 94 6 95 6 90 6 95 ......................... Tengeri — Mais ................... ... n « — -.......................— » H ................................— 1904 május ........ Mai ................... 1904 julius ... .. Juli .................... 1904 augusztus _ August ... ......... 5 17 5 19 .......................................... 5 38 33 35 38 30 32 26 28... 5 45 5 3? 5 38 ........ ................... 5 17 5 28 5 36 5 19 5 29 5 37 5 24 5 25 ....... ................................... 5 43 5 33 5 42 ................................... 5 46 5 45 .. ................. ............. ......... 5 25 5 42 5 50 5 26 5 43 5 51 Zab — Hafer ... ... ... ... ... .... v 11 — — — -- -- -1904 május ... ... Mai — ................. 1904 október ....... Oktober .............. 5 70 5 72 ’ö 67 5 70 .’.I 5 71 5 72 5 43 5 44 ....................................... ........ 5 77 5 75 5 76 .................................... 5 43 5 76 5 44 5 77 Káposztarepcze — Kohlreps 1904 augusztus ... August .................. Felmondott árukt 11 20 11 15......................................... c) Határidőre. — Termini an előfordult kötések. — In gekündigter íí 11 05 vaare. ’aare vorgej 11 15 1 ................................................................... "allene Schlüsse. flagynr búza — Ung. Welzen Tengreri — Mais ... ... ... ... ... irpa — ©erste ... ... ... ... ... Bnza — Weizen Rozs — Itogrtren------------------------------------Zab — Hafer ■ — Liquidationskurs Káp.-repcze — Kohlreps ....... e. d) Leszámoló árfolyamok Magyar bnza — Ungarischer Weizen 8 43 Rozs — Regge m ... ... ... ... ... ... ........ 5 26 Zab — Haler ... .. ... ... ... ...-----6 45 II. 8 Arpa — Gerste ... ... ... . . ... ... . — — I... .. . ................. Tengeri — ü$ais .. .. ... CüIonféBe termények. — Dia 5 43 serse Prodv Káp.-Repcze — Kohlreps . ... icte. t Készáru — Effect ive Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin voroefallene Leszámolt» árfnlvam Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsst áru - Waare Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurst Liqu idations<£urs pénz - Geld |4ru - Waare ingyen hordó franeo Fass, netto Tara 50 kg.-ként Disznózsír ... ... Schweinefett ... Budapesti................................... Budapes Vidéki .................................... Landfett tér ............................... 63 63 50----------60 kg.-ként Szalonna .............. Speck.................... Magyar légenszáritott vidéki... Landspeck, ung. luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, luftgetrock. 4 stückig r> n n — r> n n Füstölt .................................... geräuchert .............................. —...............— ........ 54 — 51 50 54 50 52 —----------Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Indus. Sack, brutto für netto, Qualität pr. 500 Gramm 50 kg.-ként Síiha ................... Pflaumen .............. Boszniai, 1903. évi szokv.-minőség— bosnische, 1903. Usance-Qualität - „ , „ 100 drbos.... „ „ 100 Stück n n n n - —- n » S5 n — .Szerbiai, 1903. szokványmin.... serbische, 1903. Usance-Qualit. „ „ 100 drbos......... „ „ 100 Stück. . n j» 85 n ------ ?? n 85 „ - ... .............................. 15 — 18 50 24 — 14 - 17 — 22 — 16 — 19 50 25 — 14 50 18 — 23 —----------..............— ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként SzilYaiz .............. Pflaumenmus ... Szlav Szerb aniai......................................... slavonisches 1903 serbisches 1903 14 — 12 — 14 50 12 50-----------iái ................................... 50 kg.-ként A fuvar Meremag .............. Kleesaaten ......... dij 100 kilogrammonké Luczerna magyar 1903. évi... Luzerner ungarische 1903. Lóhere aprószemű 1903. évi _ Rothklee kleinkörnig 1903. _ „ középszemií 1903. évi .. „ mittelkörnig 1903. . „ nagvszemű 1903. évi _ „ grobkörnig 1903. III. Hajózási fuvardijjj. nt a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Fracht Győrbe a fuvardíjtétel 16—20 fillérrel magasabb. — Nach Oy- Schiff fra sätze verstehen sich lör ist der Frachtsa Kr.-tdl von 42 — 36 — 43 - 46 — cht. oer 100 Kt ‘z um 16— Kr.-ijr bis 49 — 40 — 45 — 50 — logramm -20 Heller nclusive Transportste höher. wer und A ssecuranz. ................... Pancsova Újvidék Bezdán 8-42 32 -34 26-28 Kalocsa ! D.-Földvár Szentes 22 24 1 20-22 46-50 Szeged 38—42 Zenta Titel Mitrovicz 34 - 36 33 35 50 54 Temesvár 58 62 N.-Becskerek 38—42 ■je 1. „Tiszavidéki bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel Kiomszédos területeken termett. 2. „Fejérmeipyel bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvldébi bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „BAns&jfl búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a duna- | menti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. +0 !• „Tiszavidéki Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben j él Nógrád vármegyében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett3. „Dnnäntdll árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. 1. Unter „Ttaelsswelzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com« Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcherßWeizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „B&cskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ■¥■) 1. Unter „Tbeissgerste“ ist solche Gerste zu^verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannbiscbe Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet v^ird*.
