A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1904. április-június (41. évfolyam, 75-145. szám)
1904-05-17 / 110. szám
A BUDAPESTI ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE Előfizetési árak évenként: A tőzsde titkári hivatalától el vitetve . . K 20.— Házhoz hordva. . , . „ 24.— Postán küldve . . . . „ 28 — Egyes példány 20 f. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAARENhivatalos Árjegyző lapja. KURSBLATT UND EFFECTEN - BÖRSE. Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. Jj Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumarations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse .................K 20.— Ins Haus zugestellt . „ 24.— Auswärts, pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 H. XII. évfolyam. Budapest, 1984. május 17. (kedd). 110. szám Witterang } «zép-schön Vízállás reggel 7 órakor ) , „ Wasserstand 7 Uhr Früh j ** Hőmérő reggel 7 órakor \ . ., r (l Thermometer 7 Uhr Früh / ' 14 tégsúlymérő reggel 7 órakor \ 771 „ Barometer um 7 Uhr Früh / "* A) Ét*úfözsslei — Waarenbörse. I. Gabonaneműek. — Getreide. Arak készpénzben SO kilogrammonként. — Preise netto Casse per HO Kilogramm. a) Készáru. — E/fective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen. Búza — Weizen 73 74 75 76 11 78 79 80 81 82 , Tiszavidéki ......... Tiszavidéki, új ... Fejérmegyei ........( Fejórmegyei, új... ( ^iPestvidéki ........] | Pestvidéki, új ... ] Bánsági ..............! Bánsági, új ........I Bácskai ... ........ I 'Bácskai, új ___ I Szerb .........................5 Román .............. ...í Bolgár- ... ... ... ... f rheiss.. .................. theiss, neu .............. !om. Fejér .. ........ !om. Fejér, neu ....... ’ester Boden............. Jester Boden, neu ... íanater ...................-----_ _ _ _ _ — _ __ 8 40 8 35 8 35 8 20 8 65 8 60 8 60 8 40 8 55 8 45 8 45 8 25 8 75 8 65 8 65 8 50 8 60 8 45 8 45 8 35 8 80 8 70 8 70 8 60 8 70 8 65 8 65 8 50 8 85 8 80 8 80 8 65 8 75 8 70 8 70 8 55 8 90 8 85 8 85 8 65 8 85 8 70 8 90 8 90 — — _ . I íácskaer ... ............. lácskaer, neu ........ erbischer .................----------7 80 7 85 8 40 8 65 8 45 8 75 8 45 8 80-----Rozs — Roggen .................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Származás, nem és minőséy Provenienz, Gattung und Qualität Arfoiyam — Kurs K-tól-tw! K-ig - bis K-tÓI - von K-ig -bis Középminőségű... ........ Mittel.............................. 6 60 6 35 6 65 6 50 Zab — Elafer Elsőrendű. ... ... ... Prima ... ................. Középminoségü ........ Mittel— .................... 5 55 5 35 5 85 5 50 Árpa — Gerste .................... *) . Takarmány, elsőrendű Futter, Prima. .........__ „ másodrendű „ Sekunda ............. < Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss .............. „ felsömagyar. „ Oberungar .......... ’ , dunántuli.. ., Transdanub ....... 5 SO 5 70 6 — 5 80 Tíiigeri — 31a ÉS ... .............. Magyar, ó .............. Ungar., alt .............. Magyar, új .............. Ungar., neu............. Román v. bolgár _ Rumän. o. bulg........ Szerb...................... Serbisch.................. Cinquantin .............. Cinquantin ... ... ... Fehér ......................... Weisser ... ... ........ 5 20 5 30 Kiíles — ilirse.. .................... b) Ha 5 — tápidö 5 30 re. — Repcze — Reps .................. Terminwaare. Káposztarepcze ........ Kohlreps.„ ...____ 1 Réparepcze .............. Rübsen . ........... ... 10 35 10 55 Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül I Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den I höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Ztoischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Bürte- tages zu den höchsten und n ed'igsten Kursen vor- gefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kurs pénz - Geld \ áru - Waare pénz - Geld iru - Waare Waaryar búza — Ung. Weizen 1904 április ... April ... .............. ... ____ ___ ... ... ... .___... ...----------_ _ _ ... _ _ _ _ __________----------■ Busa — Weizen ... ... ... 1904 május ........ Mai ........ ... _ 1904 október ....... Oktober .............. ; 8 37 8 45 — .................................... 8 60 8,58 8 63 8 55 8 77 8 73 8 43 8 73 8 45 8 74 tt 49 tt 40 tt 8 26 8 40 8 28 8 41 « 1! ti •in 8 40 8 4-1 — _ ___ ...____ aozs — Rossen .................. ... « 11 ................— — 1904 május ........ Mai .................... 1904 október.. ... Oktober .............. 6 95 6 96 6 80 ”6 82 6 77 6 78 ...................... 6 78 6 79 6 87 6 89 6 83 6 93 6 90 8 95 Tengeri — Mais ......................... >i n — — — --- — m ii ............— —• --1904 május ........ 3 3 904 julius ........ J 1904 augusztus ... 1 5 17 5 27 5 26 5 41 5 49 5 27 5 43 5 50 5 08 5 22 5 30 5 09 5 23 5 31 üli ................... Vugust .. ____ 5 27 5 25 5 43 ............ .............. 5 39 5 48 ................. ................ 5 21 5 24 ............. ................ .............. 5 30 6 31 .............. ...........— ................ Zai> — Rafer .............................. 1904 május ........ Mai .............. ... 1904 október ....... Oktober .............. 5 73 5 74 5 72 5 77 5 75 5 43 5 75 5 48 5 76 5 40 5 41 ............ .. 5 72 5 74 5 70 5 71 ... ’’ — 5 40 5 69 5 41 5 70 11 11 ............................ Siáposztarencze — Mohireus 1904 aueusztus . Auerust. m 11 15 11 25 ! ___ _- O Határidőre. — Termi Felmondott árukban előfordult kötések. — In gekündigter vaare. ranre vorgefallene Schlüsse. ^lasryar ffmza — Ung. Weizen Tengeri — Mais ...................... Árpa — Gerste .......—............ asnza — reizen Ktozs — íioggren Zab — Hafer Leszámoló Káp.-repcze — Kohlreps ....... e. d) 1 árfolyamok. — Liquidationskurs Slagyar bnza — Ungarischer Weizen 8 43 Rozs — Royge tt ... ... .................. . . . ... 5 26 Zab — Hafer ............ „.......... ...-----6 45 II. i Arpa — Serste ... ... ........... ... _ _ .... Tengeri — Miata ... ............. ... ... ... ... Különféle termények. — Di 5 43 verse Prodi, %äp.-ftepcze — Sohlreps . ... ... ... ... icte. — — 1 ítésiá ru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin vorgefallene Leszámol» árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgef allene Schlüsse Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz - Geld áru - Waare pénz -Geld |&ru - Waare ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Disznózsír ......... Schweinefett ... Budapesti.. .............................. Budapes Vidéki ....................... ........................ Landfett ter ......... — .............. ...................------63 63 50 ..............................--------------50 kg.-ként Szalonna _ _____ Spécit .......................... Magyar légenszáritott vidéki... Landspeck, un g. luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, luftgetrock. 4 stückig r> n „ n 3 n Füstölt ................................... geräuchert .............................. ............................... 54 — 51 50 54 50 52 —------------— — ................... — ............ Zsákkai együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Indus. Sack, brutto für netto, Qualität pr. 500 Gramm 50 ksr.-ként Boszniai, 1903. évi szokv.-minőség— bosnische, 1903. Ue&nce-Qualität - - 100 drbos.... . . 100 Stück _ .............................. 16 — 18 50 24 - 14 — 17 — 22 — 16 — 19 50 25 — 14 50 18 — 23 — ..............................----------____________ ___ » « w 85 „ — » « 85 „ Szerbiai, 1903. szokványmin...- serbische, 1903. Usance-Qu „ „ 100 drbos ........... „ „ 100 Stück 85 _ ------ . 85 . Pflaumen... .. ____ alit. .............................. ...................... .......... ..............— .............................. ...................ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Szilvaiz .............. PDaamennmsi ... Szlavóniai ........... ... .............. slavonisches 1903 ................... Szerbiai .................................... serbisches 1903 ................... _______________..._____ 14 — 12 — 14 50 12 50 _____... _____----------50 kg.-ként A fuvar Heremag .............. fKieesaaten ........ dij 100 kilogrammonké Luczerna magyar 1903. évi... Luzerner ungarische 1903. _ Lóhere aorószemü 1903. évi _ Rothklee kleinkömisr 1903. ... Kr.-tói von j Kr.-ie bis :::::::::::::: uer und J 8securanz. 42 — 36 — 43 — 46 — cht. oer 100 Kt ■z um 16— 49 — 40 — 45 — 50 — logramm -20 Heller „ középszemű 1903. évi .. „ mittelkömig 1903 „ nagyszemű 1903. évi _ „ grobkörnig 1903 IU. Hajózási fuvardi at a szállítási adóval és a biztosítási dijjal értetik. — Die f Győrbe a fuvardíjtétel 16—20 fillérrel magasabb. — Nao 3* 'rächt fi Gh- Schiff fra sätze verstehen sich lör ist der Frachtsa nclusive Transportste höher. Pancsova Újvidék Bezdán 8—42 32 34 ' 26 28 Kalocsa D.-Földvár Szentes 22 24 20 - 22 46 - 50 Szeged 38-42 Zenta ! Titel Mitrovicz 34 36 Í 33 35 50 - 54 Temesvár 58 62 N.-Becskerek 38—42 1. „Tiszavidéki bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel tsomBzédos területeken termett. 2. „Fejérm«gyel bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák Ülagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidébl bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyéken — a biai, pomázi és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos őrületeken termett. 4. „B&naág:! bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a duna- menti részek kivételével termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. +0 !• „Tiszavidéki Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Dél- keleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben éfl Nógrád vármegyében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett* 3. „DnuAntAll Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az orssághatár által körülvett részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ¥ 1. Unter „Thelsswelzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Cora, Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banaler Weizen“ ist solcherßWeizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter ,,BAcskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ¥> 1. Unter „Thelssgerste“ ist solche Gerste zu>erstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem j| durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des AlfSlu gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannbisclie Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde.
