A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1904. április-június (41. évfolyam, 75-145. szám)
1904-05-14 / 108. szám
A BUDAPESTI ÁRU- ES ERTEKTOZSDE Előfizetési árak évenkénti A tiude titkári híva tálától elritetv« . , K 20.— Háxhos hordva. . . . „ 34.— Putin küldve . , . , , 38.— Egy«* példány 20 f. AMTLICHES DER BUDAPESTEK WAARENHIVÄIÄLÖS ÁRJEGYZŐ LAPJA, KURSBLATT UND EFFECTEN-BÖRSE. Megj«i©n ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. Erscheint mit Aufnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pránumerations-Preise jährlicü s Loco Sekretariat der Börse ......................K 20.— Int Haus luge«teilt , „ 24.— Auswkrt», pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 H XL1. évfolyam. Budapest, 1904. május 14. (szombat). 108. szám. Vízállás reggel 7 órakor \ Wasserstand 7 Uhr Früh / ^ Hőmérő reggel 7 órakor \ ro Thermometer 7 Uhr Früh / •* Légsúlymérő reggel 7 órakor \ 77fi Barometer um 7 Uhr Früh / " A) árútö zsde. — Waareixbörse. I. Oabonanemäek. — Getreide. Arak készpénzben 50 kilogrammonként. — Preise netto Cas.se per <50 Kilogramm. a) Készápú. — Bjfective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen. Búza — Weizen 73 14 75 76 77 78 79 80 81 82 Tiszavidéki ........ Tiszavidéki, új ... Fejérmegyei ........ 1 Fejérmegyei, új _( .1 Pestvidéki ........] 1 Pestvidék), új ... j Bánsági .............. Bánsági, új ........1 Bácskai ..............] 'Bácskai, új ........ ] rheiss— ................. i’heiss, neu .............. 3om. Fejér ............. )om. Fejér, neu ....... Dester Boden, neu ... Janater _______ lanater, neu.............. Jácskaer.................... íácskaer, neu ........ íerbischer ................. Rumänischer .............----------------------------8 — 7 95 7 95 7 80 8 - 7 45 8 25 8 20 8 20 8 — 8 25 7 50 8 15 8 05 8 05 7 85 8 05 8 35 8 25 8 25 8 10 8 35 8 20 8 05 8 05 7 95 8 05 8 40 8 30 8 30 8 20 8 40 8 30 8 25 8 25 8 10 8 45 8 40 8 40 8 25 8 35 8 30 8 30 8 15 8 50 8 45 8 45 8 25 8 45 8 30 8 50 8 60--------------Román ...................I Bolgár. ............. ... ] Rozs — Rogsen .......................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer ________________ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Arfoiyam — Kurs K-tól - von K-ig - bis K-tOl -von K-ig - bis Elsőrendű.............................. Priina... ......................... Középminőségü .............. Mittel........................................ 6 30 6 20 6 45 6 30 Elsőrendű ................. Prima......................... Középminőségű ........ Mittel................................ 5 50 5 30 5 80 5 45 Árpa — «erste .......................... *) /Takarmány, elsőrendű Futter, Prima............... . „ másodrendű „ Sekunda.. ___ < Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss .............. „ felsömagyar. „ Oberungar ............. ' „ dunántuli.. „ Transdanub .......... 5 SO 5 70 6 — 5 80 Tengeri — Mais ... ... ............ Magyar, ó .............. Ungar., alt .............. Magyar, új .................. Ungar., neu................. Román v. bolgár __ Rumän. o. bulg...__ Szerb .... ......................... Serbisch.......................... Cinquantin .................. Cinquantin ................... Fehér... ......................... Weisser ......................... 5 — 5 10 áiöles — Hirse ............... b) Ha 5 - iársdö 5 30 re. — Repcze — fteps ........... ......... Terminwaare. Káposztarepcze ........ Kohlreps.................. Réparepcze .............. Rübsen .................... 10 35 10 55 Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kurs pénz - Geld iru - Waare pénz - Geld iru - IVuare Magyar bnza — Ung. Welzen 1904 április ... ... April ................... ............................................................... — —-------__ ... _ _ _ _ __ _____--------------Haza — Weizen ................................. « « — — — — — 1904 május ........... Mai .................... 1904 október.. _ Oktober.............. 8 06 8 12 8 10 ............................... 8 15 8 13 8 16 8 11 8 24 8 21 8 10 8 21 8 12 8 23 ”8 08 8 11 8 08 *8 15 8 13 ’*8’ 14 ~ 8 02 8 14 8 04 8 15 sto/. S — EiOííSre»« ... 1904 május ____ J 1904 október ......... 0 Iái 6 74 6 75 6 70 6 71 ktober .............. 6 69 6 76 6 74 6 77 6 74 ......... 6 69 6 71 .......................................... ... Tengeri — Mais _________ ______ 1904 május ........... Mai ........................ 1904 julius ........ Juli ... ............. 1904 augusztus ... August ._ ........... 5 — 5 03 5 02 5 03 5 01 5 02 11 ......................... M W ................... --5 13 5 15 5 12 5 15 ... ............... 5 21 ........ ........................ .......................... 5 14 5 22 5 15 5 23 5 13 5 10 ............................................................. 5 15 5 16 Zab — Ma fér ........................................ v 99 --- ------------------1904 május _ ... Mai .................... 1904 október ....... Oktober.............. 5 35 ... Fi Krt h 5 33 5 61 5 38 5 62 5 60 5 61 62 _ _ . __ __ .. ____ Káposztarencze — Moltlreos 1904 ausrusztna __ Ansnist 11 — vaare. ’aare vor ge) 11 10 'allene Schl _ __ _ _ Felmondott áruk b B c) Határidőre. — Termi' an előfordult kötések. — In gekündigter üsse. Üagyar ltuza — Ung. Weizen Teng ri — Mais ... ..........— irpa — «erste .............. ........ SSísaa — Weizen . . .. _ _ ........ — Liquidationskurs Káp.-rcpcze — Kohlreps ....... e. Razs — itosgen Sab — Hafer m d) Lesi ámolő árfolyamok Magyar búza — Sugarisicher Weizen-----R®XS- Roggen ......................... ... ... __ ... 6 35 Zab — Hafer ... .. ... ........... ... ... . 5 33 8 10 II. 1 Aepa — Garste ... ... .. ....... _ _ Ténye ££I!8n it lí *i — ÜSSais ............ ... ... féle termények. — Di' 5 02 lerne Prodv äap.-Repcze — Kohirepa.. ... ____ ... icte. — — Sí é s a á is — Effect, ive Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin vorgefallene Leszamoio árfolyam Származás, nem és minőség Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurst pénz - Geld áru - Waare ’-iurs pénz - Geld éru - Waare ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Disznózsír ........ Schweinefett ... Budanesti ...................... ... .. Budanester ____ _ _ . _ 63 50 64 ----------Vidék i ............................. .. Landfett 50 kg.-ként Szalonna .............. Spécit .................. Magyar légenszáritott vidéki... Landspeck, ung. luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, luftgetrock. 4 stílekig n ■ » ^ n íi n ^ n Füstölt ................................... geräuchert .............................. 51 — 53 50 51 50 54 -----------........................— Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Indus. Sack, brutto für netto, Qualität pr. 500 Gramm 50 kjj.-ként 15 — 18 60 24 — 14 — 17 — 22 — 16 — 19 50 25 — 14 50 18 — 23 —----------.................. „ „ „ 100 drbos.... „ „ 100 Stück » n n ^5 „ ----- „ n 85 „ Szerbiai, 1903. szokványmin.-., serbische, 1903. Usance-Qu „ „ 100 drbos ........ „ „ 100 Stückn n 85 „ ------ „ n 85 „ . Szilva ... iiit. ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kií.-ként Szilvaiz .............. Pflaumenmus ... Szlavóniai.................................. slavonisches 1903 Szerbiai ................................... serbisches 1903 14 — 12 — 14 50 12 50----------50 kg.-kánt Heremag.. ........... Kieesaaten ........ Kr.-tói vou | Kr.-in bis uer und A ssecuranz. Luczerna magyar 1903. évi... Luzerner ungarische 1903 Lóhere aprószemü 1903. évi _ Rothklee kleinkörnig 1903 „ középszemií 1903. évi .. „ mittelkörnig 1903 nasrvszemíí 1903. évi . _ sTobkörniff 1903 42 — 36 43 - 46 — cht. per 100 Ki ',z um 16— 49 — 40 — 45 — 50 — logramm -20 Heller ................... III. Hajózási fuvardíj. A fuvardíj 100 kilogrammonként a szállítási adóval ós a biztosítási díjjal értetik. — Die Fracht Győrbe a fuvardíjtétel 16—20 fillérrel magasabb. — Nar,h G.t — Schifffra sätze verstehen sich tőr ist der Frachtsa nclusive Transportste höher. Pancsova j Újvidék 1 Bezdán 38-42 1 32 34 i 20-28 Kalocsa ! D.-Földvár Szentes 22 24 | 20- 22 46- 50 Szeged 38-42 Zenta Titel Mitrovicz 34 36 34 38 50 54 Temesvár 60 64 N.-Becskerek 38—42 4C 1. „Tiszavidéki bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt buzá& átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel : aKomszédos területeken termett. 2. v,Fejérni«gry«l búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák I Átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a duna- menti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 40 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben éB Nógrád vármegyében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett8. „Dunántúli! árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. 1. Unter „Tbelssweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen €0111. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen64 ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Welzen“ ist solcherßWeizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde 5. Unter ,,Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ¥> i. Unter „Tbelssg-erste“ ist solche Gerste zu'verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitts der in dem [ ■ durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdaunbisebe Geräte“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde.
