A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1904. április-június (41. évfolyam, 75-145. szám)
1904-05-11 / 106. szám
A BUDAPESTI ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE Előfizetési árak évenkénti A. tfaade titkári hivatalától elvitctv* . . K 20.— Hájhoz hordva...............24.— Postán .............. 38.— Kjfyei példány 30 f. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAARENHIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. KURSBLATT UND EFFECTEN-BÖRSE. Megjelen ünnep- éa vasárnap kivételével mindexmap. Jjj Erscheint mit Aoanahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich: Loeo Seeretariat der Börse .................K 20.— Iss Haus zugestellt . „ 24.— Auswärts, pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 H. XU. évfolyam. Budapest, 1904. május 11. (szerda). 106. szám. wftterung } ^-Regen Vízállás reggel 7 órakor \ i aiaa Wasserstand 7 Uhr Früh / ‘ Hőmérő reggel 7 órakor \ , ,. ro Thermometer 7 Uhr Früh /' "** 11 Légsúlymérö reggel 7 órakor \ Barometer um 7 Uhr Früh f m A) Árutőzsde. — Waarenbörse. I. OabosianeiítiíCíek. — Getreide. Arak készpénzben SO kilogrammonként. — Preise netto Casse per ßO Kilogramm. a) ICészás^ű- — MffecHve Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen. Buza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82-Tiszavidéki.........Theiss— ... ................ Tiszavidéki, új _ Theiss, neu .............. Fejérmegyei ........Com. Fejér ............... Fejérmegyei, új _Com. Fejér, neu......... Pestvidéki, új ... Pester Boden, neu ... Bánsági ........... Banater ... ... .... ... Bánsági, új ........Banater, neu............... Bácskai .............. Bácskaer ... .. ......... 'Bácskai, új — ... Bácskaer, neu ........------------------------------7 95 7 90 7 90 7 75 7 95 8 20 8 15 8 15 7 95 8 20 8 10 8 — 8 — 7 80 8 — 8 30 8 20 8 20 8 05 8 30 8 15 8 — 8 — 7 90 8 — 8 35 8 25 8 25 8 15 8 35 8 25 8 20 8 20 8 05 8 40 8 35 8 35 8 20 8 30 8 25 8 25 8 10 8 45 8 40 8 40 8 20 8 40 8 25 8 45 8 45----------Rozs — KogTgreäi _'............... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam—Kurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tÓI- von K-ig - bis K-tÓI -von K-ig - bis Elsőrendű...................... . Príma Középminöségű _____ Mittel. 6 30 6 20 6 45 6 30 Zat* — BSaier Elsőrendű ................. Prima......................... Középminőségű... ... Mittel.. ........... ....... 5 50 5 30 5 80 5 45 Árpa — Gerste .............. ... *) /Takarmány, elsőrendű Futtér, Príma ............... „ másodrendű „ Sekunda ............. < Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss .............. „ felsőmagyar. „ Oberungar .......... ' * dunántuli.. , Transdanub ....... 5 SO 5 70 6 — 5 80 Teiagreri — SSais .................... Magyar, 6 .............. Ungar., alt........ ... Magyar, új .............. Ungar., neu............. Román v. bolgár ... Rumän. o. bulg ____ Szerb ......................... Serbisch.................... Cinquantin .............. Cinquantin ... ........ 5 — 5 10 Stöles — ííirse.. .................... b) Ha 5 - táridö 5 30 re. — Repcze — Steps ... ... ----Terrninwaare. Káposztarepcze ........ Kohlreps-.........— ... Réparepcze .............. Rübsen ... ... ... ... 10 35 10 55 Határidő — Termin Délutáni 1 őriig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages sh den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kurs pénz - Geld iru - Waare pénz - Geld iru -Waare Slagr.yar l»uza — mir. Welzen 1904 április ........ April................. — —-----• _ — Buza — Weizen 91 99 99 | 99 1904 május ........ Mai ...___... 1904 október ____ Oktober ... _ .i. 7 92 7 89 7 90 ... ......................... 8 - 8 01 7 98 8 02 8 — ........ 7 89 7 99 7 90 8 — 7 93 7 94 . ........ . 8 03 8 02 8 09 8 C )7 7 94 8 07 7 95 8 08 Rom — itoKgren __________ ... 1904 május ........ 1 1904 október.. ... 0 Iái 6 60 6 61 6 66 6 67 99 99 .................. ktober ...........i. 6 58 6 62 6 60 ............................... 6 65 6 66 .............................................. Tengeri — Mais . ................. 99 99 .......- -- --1904 május _ _ _ Mai ................. 1904 julius ... Juli ... _ ........... 1904 augusztus ... August .............. ! 4 99 ..................................................... 5 14 5 13 5 16 ............................. 4 98 5 12 5 20 5 — 5 13 5 21 5 04 5 Oó ........ .................................... 5 17 5 18 .................. ........................ 5 04 5 18 5 05 5 19 Zab — Slaíer .............................. 9« «9 ------------ -- -1904 május ......... Mai .............. ... 1904 október ....... Oktober........ ... 5 29 5 33 ........ ............................... 5 55 5 56 5 53 ............................... 5 29 5 54 5 30 5 55 5 31 5 32 ............................................. 5 57 5 58 .................................. ............. 5 31 5 58 5 32 5 59 Káaosztarencze — Mohlreus 1904 augusztus _ Anenist, 0) an e!öf m VI 11 05 11 15 __ _ _ Felmondott árukb batáridőre. — Termi >rdu!t kötések. — In gekündigter vaare. raare vor gefallene Schlüsse. vJasyar buza — ÍIng:. Welzen Tengeri — Mais . . _ ... _ ... Árpa — Gerste ... ------ -----ftsuza — weuen Rozs — Rogrsren Eab — Ilafer Leszámoló a — Liquidationskurs Xap.-repcze — Kohlreps ....... e. d) árfolyamok " SSasryar bnza — Ungarischer Weizen-----— Rogtge » .............. .... ... ... ... ... 6 30 Zab — Hafer ... .. ... ... . . ... ... ._ 5 29 7 89 II. I Arpa — Gerste ... ... ... ... ... _ _ Tengeri — t&ais ___ ... ... ... ... ... ... ... CuIonféEe termények. — Dn 4 98 verse Prodv !táii.>Hepcze — Kohlreps... ... ... ... icte.--------Kés*áru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin vorgefallene Leszámoio árfolyam Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurst pénz - Geld áru - Waare Kurs pénz - Geld liru - Waare ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Disznózsír ____ Schweinefett ... Budapesti ................................... Budapes Vidéki .................................... Landfett tér .............................. 63 50 64 —--------------50 kg.-ként Szaionna-j ... ... Speele.................... Magyar légenszáritott vidéki... Landspeck, ung. luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, luftgetrock. 4 stückig 3 „ - „ „ 3 „ Füstölt ......................__ ........ geräuchert .............................. 51 — 53 50 51 50 54 —------_ — Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként, ínclas. Sack, brutto für netto, Qualität pr. 500 Gramm 50 k£.-ként Boszniai, 1903. évi 8zokv.-minöség— bosnische, 1903. Usance-Qualität - . 100 drbos.... . . 100 Stück _ 15 50 19 — 24 50 14 50 18 50 23 50 16 — 19 50 25 — 15 50 19 50 24 50----------.................. .............................. Szilva ... n n n 80 n - — n n 85 » Szerbiai, 1903. szokványmin.... serbische, 1903. Usance-Qu * „ 100 drbos ........ „ , 100 Stück . 85 „ ......... „ „ 85 „ ilit........— — ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Sziivaiz .............. Pflaumenmus ... Szláv Szerb oniai ............................... slavonisches 1903 serbisches 1903 14 — 12 — 14 50 12 50----------iái......... .. ................... 50 kg.-ként Meresaas?— ........ Mleesaaíeis ........ Kr.-tói von | Kr.-ii* bis uer und A isecuranz. Luczerna magyar 1903. évi... Luzerner ungarische 1903 Lóhere aprószemű 1903. évi _ Rothklee kleinkörnig 1903 „ középszemü 1903. évi .. „ mittelkörnig 1903 nasrvszemű 1903. évi . _ s?robkörnÍ£r 1908 42 — 36 — 43 — 46 — cht. per 100 K tz um 1649 — 40 — 45 — 50 — 'logramm i -20 Heiler III. Hajózási fuvardij. — Schi fff nt A fuvardíj 100 kilogrammonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze verstehen sich íaftsrSsss a fuvardijtétel 16—20 fillérrel magasabb. — Nach Győr ist der Frachtsa nclusive Transportste höher. Pancsova j , Újvidék I Bezdán 38—42 1 32 34 | 26-28 Kalocsa D.-Földvár Szentes 22 24 20-22 46-50 Szeged 38-42 Zenta Titel Mitrovicz 34 36 | 34-38 50-54 Temesvár N.-Becskerek 60-64 38—42 M !• „Ti»*avldélti bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák j Átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyéj bán — a biai, pomázi és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos I területeken termett. 4. „Bánsági buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben farméit búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a duna| menti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. ♦) !• „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Dél- | keleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben I és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett8. „Dunántdll árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár Altai körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ■¥ 1. Unter „Tlielssweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist' solcher^Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des iri den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. *) 1. Unter „Tkeissgerste“ ist solche Gerste zu“verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitts der in dem ,] durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „TraiiBdanuhisclae Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet v^trde.
