A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1904. április-június (41. évfolyam, 75-145. szám)
1904-05-09 / 104. szám
A BUDAPESTI ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE Előfizetési árak óvónként i ▲ t&ssde titkári hivatalitól elvitetve . . K 20.— Máshoz hordva. . . , „ 24.— Postán küldve , , , , a 128.— Egye* példány 20 f. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAARENHIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. KURSBLATT UND EFFECTEN-BÖRSE. Megjelen ünnep- éa vasárnap kivételével mindennap. Jj Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse ......................K 20.— Ins Haus sugestellt . „ 24.— Auswárt*, pr. Post . n 28.— Einzelne Exemplare 20 H. KU. évfolyam. Budapest, 1904. május 9. (hétfő). 104. szám. Witterung } Vízállás reggel 7 órakor | , 3,,. a Wasserstand 7 Uhr Früh ) m Hőmérő reggel 7 órakor \ q r 0 Thermometer 7 Uhr Früh / ' 10 u Légsűlymérő reggel 7 órakor ) 7fi7 ^ Barometer um 7 Uhr Früh | A) Árutőzsde. — Waarenhörse. I. Gabonanemüek. — Getreide. Arak készpénzben 60 kilogrammonként. — Preise netto Casse per <50 Kilogramm. a) Készárú. — Effective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen. Buza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 , Tiszavidéki ........Theiss.......................... Tiszavidéki, új ... Theiss, neu .............. Fej érmegyei _... Com. Fejér ................ Fejérmegyei, új... Com. Fejér, neu ....... .1 Pestvidéki ........Pester Boden............... Pestvidéki, új ... Pester Boden, neu _ Bánsági ..............Banater ..................... Bánsági, új ........ Banater, neu.............. Bácskai ..............Bácskaer..................... 'Bácskai, új ........ Bácskaer, neu .........------------------------------7 95 7 90 7 90 7 75 7 95 8 20 8 15 8 15 7 95 8 20 8 10 8 — 8 — 7 80 8 — 8 30 8 20 8 20 8 05 8 30 8 15 8 - 8 — 7 90 8 — 8 35 8 25 8 25 8 15 8 35 8 25 8 20 8 20 8 05 8 45 8 35 8 35 8 20 8 30 8 25 8 25 8 10 8 50 8 40 8 40 8 20 8 40 8 25 8 50 8 45-----i Rozs — Hogeen .................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer ... __________ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tÓI - von K-ig - bis K-tól -von K-ig - bis Elsőrendű ...................... Prima............................ Középminöségü ........ ... Mittel.............. ... ... ... 6 30 6 20 6 45 6 30 Elsőrendű. ............. Prima......................... Középminőségű ........ Mittel......................... 5 50 5 30 5 80 5 45 Árpa — Gerste .................... *) /Takarmány, elsőrendű Futter, Prima ................. „ másodrendű „ Sekunda ............. < Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss .............. „ felsömagyar. „ Oberungar .......... ' „ dunántuli.. „ Transdannb ....... 5 80 5 70 6 — 5 80 Tengeri — Mais ............ ... Magyar, 6 .............. Ungar., alt.............. Magyar, új .............. Ungar., neu............. Román v. bolgár _ Rumän. 0. bulg..._ Szerb ... .................... Serbisch.................... Cinquantin ... ___ Cinquantin............ Fehér... .................... Weisser................... 5 — 5 10 K#les — ílirse ................. b) Ha 5 — ftáridő 5 30 re. — Repcze — Reps .................. Terminivaare. Káposztarepcze ........ Kohlreps................... Réparepcze .............. Rübsen .................... 10 35 10 55 Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb ét legalacsonyabb írfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kurs pénz - Geld J iru - Waare pénz - Geld iru - Waare Magyar bnza — Ung. Weizen 1904 április ........ April................... ___ ____ _ _____------I------------------ISuza — Weizen ......................... « n ......................... 1904 május ........ Mai ................... 1904 október ....... Oktober .............. 7 89 7 90 7 82 ... ......................... 8 01 8 0‘2 7 90 7 92 ... ......... 7 82 I 7 92 7 83 7 93 8 06 8 05 8 08 8 04 ........................ 8 06 8 07 Rozs — itossen 1904 május ........ 1 1904 október ....... 0 6 52 6 53 6 68 _____ _—................ ktober .............. 6 61 6~ 62 6 5 9 6 62 6 51 ......... 6 68 6 69 ........ ............................... ... 6 69 Tengeri — 3£ais ......................... 9» ......................... 9* 99 ......................... 1904 május ........ Mai .................... 1904 julius......... Juli ... ........... 1904 augusztus ... August .............. 5 — 4 97 .............. ........................ 5 16 5 12........................................ . 4 95 5 10 5 18 4 96 5 11 5 19 5 01 5 02 .............................................. 5 17 5 18 ................... ... ................... 5 26 5 27 ._ ........................................ 5 01 5 17 5 25 5 02 5 18 5 26 Zab — Hafer .............. ...............-1904 május ......... Mai .................... 1904 október.. _ Oktober.............. 5 20 5 48 5 22 5 50 5 59 5 60 V 1» ............................ 99 — — — — —5 54 5 49 .......................................... 5 59 5 60 .............................................. Kánosztareucze — Mohlrens m. w 11 05 11 15 11 05 11 — 11 10 c) Határidőre. — Termit Felmondott árukban előfordult kötések. — In gekündigter vaare. raare vorgefallene Schlüsse. Magyar bnza — K’ng. Weizen Tengeri — 9ffais ... ................ Arpa — Gerste ... ------ -----SSnza — Weizen Rozs — Iteggen .. Zab — Ilafer Leszámoló 1 — JLiquidationskurs Káp.-repcze — Kohlreps ....... e. d) árfolyamok Magyar bnza — Ungarischer Weizen-----ÍSozs — ISagge 11 ... ... ... ... ... ... 6 30 Zab — Hafer ....................... ... ... ____ 5 20 7 82 II. s Arpa — Gerste ... ... ........ ... ... .... _ _ Tengeri — SWssiss ...................................... Cülönféle termények. — Dm 4 95 lerne Pro dt &áp.-Hepcze — Kohlreps. - ... ____ ... icte. — — Készáru — Effektive Waare Árfolyam — Kurs Batáridőre előfordult Auf Termin vorqefallene Leszámoló Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgef allene Schlüsse pénz - Geld áru - Waare Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurst Liqu idationsKurs pénz-Geld |&ru - Waare ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Disznózsír ......... Schweinefett ... Budapesti ................................... Budapes Vidéki .................................... Landfett tér .............................. 63 63 50----------................... 50 kg.-ként Szalonna .............. Speck.................... Magyar légenszáritott vidéki... Landspeck, ung. luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, luftgetrock. 4 stückig » n „ n 3 „ Füstölt ............ ........................ geräuchert .............................. — ......................... 51 — 53 50 51 50 54 —----------................... Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inohis. Sack, brutto für netto, Qualität pr. 500 Gramm 50 kg.-ként Szilva ............ ... Pflanmen .............. Boszniai, 1903. évi szokv.-minőség— bosnische, 1903. Usance-Qualität. „ „ „ 100 drbos.... „ „ 100 Stück ... « n ». 85 „ . — „ „ 85 n — ■Szerbiai, 1903. szokványmin.--- serbische, 1903. Usance-Qualit. „ * 100 drbos......... „ „ 100 Stück. n 85 „ ......... „ „ 85 ---15 50 19 - 24 50 14 50 18 50 23 50 16 — 19 50 25 — 15 50 19 50 24 50 ■----------..............— ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Sziivaiz ... Pflamnenm as ... monké Szlavóniai.................................. slavonisches 1903 .........; ......... Szerbiai ... ............................. serbisches 1903 ................... 14 — 12 — 14 50 12 50----------50 kg.-ként A fuvar aeremagÄieesaaten dij 100 kilogram Luczerna magyar 1903. évi... Luzerner ungarische 1903. Lóhere aprószemü 1903. évi _ Rothklee kleinkörnig 1903___ „ középszemü 1903. évi _. „ mittelkörnig 1903. „ nagyszemű 1903. évi... „ grobkörnig 1903. III. Hajózási fuvardíj, nt a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Fracht Győrbe a fuvardíjtétel 16—20 fillérrel magasabb. — Nach Gt,- Schiff fra sätze verstehen sich föv ist der Frachtsa Kr.-tói von 42 — 36 — 43 — 46 cht. oer 100 Kt tz um 16— Kr.-itf bis 49 — 40 — 45 — 50 — logramm -20 Heller nclusive "Transportßte höher. uer und A ssecuranz. Pancsova | Újvidék Bezdán 38-42 | 32 34 2G-28 Kaloosa D.-Földvár Szentes 22 24 20-22 46-50 Szeged 38—42 Zenta ! Titel Mitrovicz 34-36 | 34- 38 50-54 Temesvár 60-64 K.-Beeskerek 38-42 M !• «Tiszavidéki bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, ▼alamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel »»omszédos területeken termett. 2. „Fejérmegryei bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák Átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „BAnsAgi buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „BAcsfeai bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. !• „Tiszavidéki Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben 6a Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett3. „DnnAnttlli Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett résziben termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. íf. 1. Unter „Tlieissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com* Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte les im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht ind welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcherßWeizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in len Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbar-- jebieten geerntet wurde. 5. Unter „BAcskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen —- gefechsten Weizens entspricht und welcher im jenannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ¥) 1. Unter „Tlieissgerste“ ist solche Gerste zu^verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem ! iurch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte ier in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannbiscbe Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durch- jj schnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher 1 Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet v'Mrda. I
