A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1904. január-március (41. évfolyam, 1-74. szám)
1904-01-30 / 24. szám
A BUDAPESTI ÁRU- ES ÉRTÉKTŐZSDE Előfizetési árak évenkénti A. ttzBde titkári hivatalától el vitetve . . K 20.— Házhoz hordva. , . , „ 24.— Postán küldve . , . . „ 28.— Egye« példány 20 f. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAARENhivatalos Árjegyző lapja. KURSBLATT UND EFFECTEN- BÖRSE. Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglioh. Pränumerations-Preise Jährlich: Loco Secretariat der Börse ......................K 20 — Ins Haus zugestellt . „ 24.— Auswärts, pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 H. XLI. évfolyam.- * * Budapest, 1904. január 30. (szombat). 24. szám. S,! »»„Jt-Mb Vízállás reggel 7 órakor 1 , Wasserstand 7 Uhr Frük / 1 J * Hőmérő reggel 7 órakor > , po Thermometer 7 Uhr Früh / Légsúlymérő reggel 7 órakor \ 77, mL Barometer um 7 Uhr Früh f "* A) árutőzsde. — Waarenbörse. I. Gabona neműek. — Getreide. Árak készpénzben 60 kilogrammonként. — Preise netto Casse per &0 Kilogramm, d) Készárú. — Effective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen. Búza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 /Tiszavidéki .........Theiss................... Tiszavidéki ........ Theiss................. Fejérmegyei ........ Com. Fejér ....... Fejérmegyei ........Com. Fejér ......... 1 Pestvidéki ... .. Pester Boden.. .. *1 Pestvidéki ... ... Pester Boden.. .. Bánsági ..............Banater ............... Bácskai .............. Bácskaer............. Bácskai .............. Bácskaer............. Szerb... ... .............Serbischer............ Román ................... Rumänischer'.. .. Bolgár ................. .. Bulgarischer .. ..-------------_ _----------7 70 7 70 7 60 7 60 7 70 7 50 7 85 7 80 7 75 7 75 7 85 7 55 7 75 7 70 7 65 7 65 7 75 7 95 7 90 7 85 7 85 7 95 7 90 7 85 7 30 7 80 7 85 8 10 8 — 7 95 7 90 8 05 8 - 7 90 7 90 8 15 8 10 8 — 8 — 8 10 8 05 7 95 7 95 8 25 8 15 8 10 8 05 8 15 8 — 8 3ö 8 15 — —-----Rots — Koggen .................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer ......................... Származás, nem és minőség Árfolyam — Kurs K-tól-SOM K-ig - bis Elsőre Közép Provenienz, Gattung und Qualität K-tól -von K-ig - bis Elsőrendű. ... ............i. Prima........................ Középminöségű _______ Mittel......................... 6 40 6 25 6 £0 6 40 ndü ................. Prima................... ... minőségű ........ Mittel......................... 5 50 5 45 5 70 5 55 Árpa — <Ser*te .................... •W j Takarmány, elsőrendű Futter, Prima. ....... , másodrendű , Sekunda.. ... Sörfőzésre tÍBzavidéki Brauer, Theiss......... „ felsömagyar. . oberungar. _ ' , dunántuli.. . Transdanub.. — 5 60 5 50 5 80 5 60 Tengeri — Hais Magyar, ó .............. Ungar., alt............. Magyar, új .............. Ungar., neu............. Román v. bolgár ... Rnmän. o. bulg... ... Szerb......................... Serbisch _ ... ... Cinquantin ........ ... Cinquantin ........ ... Fehér .. ................... Weisser.................. 5 25 5 30 Köles — Hirse ................ b) Ha 5 10 téridő 5 35 re. — Repcze — Rcps .................. Terminwaare. Káposztarepcze ........ Kohlreps................... Réparepcze .............. Rübsen ... .............. 10 75 11 — Délutáni 1 éráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbe- Határidö — Termin i „ ,, eaű ár,ol»ar"°k Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu dér* höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse, ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és alacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrend] közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten fíör tages zu den höchsten und niedrigsten Kursen gefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse eß- • a se* Árfolyam — Kurs pénz - Geld Áru - Waare orpénz - Geld tru -1 Vaare Magyar bnza — Ung. Weizen 1904 április ........ April..............--------------------Búza — Weizen V *1 1* 11 7 88 7 69 7 89 7 70 7 87 7 68 7 88 7 69 1904 április ........ April................. 1904 október ....... Oktober _ ... .. 7 8 7 7! 9 7 90 7 88 .. . ................. ... 0 7 71 7 68 ............. .............. 7 68 — ~ .’’’ .1 ... ... .’. Sto/.s — Jíosrgen 11 11 1904 április ___ April_ 1904 október.. ... Oktober fi fi9 6 61 6 52 6 62 6 58 6 60 6 60 6 61 ............ .7. IIII.. .... ... "II ..I ir. III Tengeri — Mais ” ii ii ii 1904 május ........ Mai .................. 1904 iulius .Tnli 5 1 5 4 5 5 34 5 36 5 32 .................... 6 5 32 6 44 5 33 5 46 ............ .......—............................................... 5 33 5 34 Zab — Hafer .............................. 1904 ánrilis __ __ Anril 5 51 5 52 ............................- —...............................----------99 9* --- --- -----------------1904 október....... Oktober ........... ........ Káoosziarepcze 1 ........ ......... 1904 február Feh«r nt u 11 95------! 10 48 10 50----------Kohlreps / 1904 augusztus ... A n snist 11 35 11 30 Felmondott áruk b ei c) Határidőre. — Termi an előfordult kötések. — In gekündigter vaare. Taare vorgefallene Schlüsse. Hagyar bnza — Ung. Weizen —---------------------------------------------Teng ri — Mais ____ ______ Árpa — «erste ............ ........ Rozs — Koggen ........................ d) Zab ■ jLesa es ei Hafer ................................ ímoló árfolyamok. — Liquidationskurs Káp.-repcze — Kohlreps ....... e. Magyar búza — Ungarischer Weizen — — Tenn ri — Ma is ____________-------Árpa — Gerste ............ ........................ Búza — Weizen — — Zab — Hafer ... .. ._ ... ... ................... ■ Különféle termények. — Día verse Produ Káp.«Repcze — Kohlreps... ... ____ ... de. 10 50 Rozs — Roggen .................... ...................... II. 1 K ész.á pu — Effeetive Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin vorgefallene Leszamolo árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem é » minőség Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz - Geld áru - Waare péni-Geld Aru - Waare ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Disznózsír ........ Schweinefett _ Buda Vidél pesti .................. .... _ Bndapes Landfett tér ........................................ 66 — 66 50----------:í ................................... 60 kg.-ként Szalonna... ____ Magyar légenszáritott vidéki... Landspeck, ung. luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, inftgetrook. 4 stückig rt n ^ n 71 rt ^ rt Füstölt ................... ............. geräuchert .............................. ■ .............-.............. 58 — 60 58 50 60 50----------Speck ............ Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Indus. Sack, brutto für netto, Qualität pr. 500 Gramm 50 kg.-ként ............................... 18 — 22 50 25 25 17 75 22 25 25 — 18 50 23 — 25 75 18 25 22 75 25 50-----...........— — „ „ „ 100 drbos.... , „ 100 Stück « rt A So n . — «, n 85 - Szerbiai, 1903. szokványmin.-., serbische, 1903. Usance-Qu. 100 drbos ........ . . 100 Stück. ilit. n rt 85 ?! — — rt , 85 „ . ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Szilvaiz .............. Pflaumenmus ... Szláv Szerb oniai. _______________ slavonisches 1903 serbisches 1903 17 50 15 50 18 — 16 —----------60 kg.-ként Heremag .............. Kleesaaten ........ Kr.-tól vonj Kr.-ii? bis uer und A securanz. Luczerna maffvar 1903. évi... Luzerner uns-arische 1903 53 — I 62 — 52 — 54 — 56 — 61 — 63 _ fis — Lóhere aprószemű 1903. évi... Rothklee kleinkörnig közéDSzemű 1903. évi - mittelkömií? 1903 1903 naffvszemű 1903. évi... . "robkömi" 1903. III. Hajózási fuvardíj. — Schifffracht. A fuvardíj 100 kilogrammonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze verstehen sich per 100 Kilogramm inclusive Transpertste Győrbe a fuvardíjtétel 20—24 fillérrel magasabb. — Nach Győr ist der Frachtsatz um 20—24 Heller höher. ...........'VI Pancsova Újvidék Bezdán Kalocsa D.-Földvár Szentes Szeged Zenta ! Titel Mitrovicz j Temesvár . .... N.-Becskerek ■H 1. „Tiszavidéki bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. +0 i. ,,Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett* 3. „Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. if. 1. Unter „Theissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcherim genannten Gebiete oder in dessen N * chbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vacz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ istsolcherjJWeizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer WTeizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ¥) 1. Unter „Tlieiwwgerste“ ist solche Gerste zu’verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem I durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Tran«dannl>isclie Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher |l Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. ' II
