A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1904. január-március (41. évfolyam, 1-74. szám)
1904-01-27 / 21. szám
A BUDAPESTI Áru- és értéktőzsde Előfizetési árak évenkénti A. tizede titkári hivatalitól elvit*tv« . . K 20.— Házhoz hordva. „ 24.— Postán küldve ..... 28.— Egyes példány 20 f. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAARENhivatalos Árjegyző lapja. KURSBLATT UND EFFECTEN- BÖRSE. Megjeleli ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. Jjj Erscheint mit Auaxuűhme der Sonn- u. Feiertage täglioh. Pränumerations-Preise jährlich: Loeo Secretariat der Börse ......................K 20.— Ins Haus xugestellt . „ VA.— Auswärts, pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 II. ZU. évfolyam. Budapest, 1904. január 27. (szerda). ZL szám. wftterung } bornlt-trüb Vízállás reggel 7 órakor \ Wasserstand 7 Uhr Früh j 1 * Hőmért reggel 7 órakor \ n r 0 Thermometer 7 Uhr Früh f Légsúlyméró reggel 7 órakor \ Barometer um 7 Uhr Früh / A) Arútözsde. — Waarenbörse. I. Gabonanemüek. — Getreide. Arak készpénzben 50 kilogrammonként. — Preise netto Casse per HO Kilogramm. d) Készárú. — JS/fective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Buza — Weisen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82-Tiszavidéki .........Theiss.......................... Tiszavidéki ........Theiss........................ Fejérmegyei ........ Com. Fejér ...____ Fejérmegyei... ... Com. Fejér .............. IPqstvidéki ... ... Pester Boden ............. * Pestvidóki .........Pester Boden............... Bánsági ..............Banater ...................... Bánsági _____Banater ..................... Bácskai ..............Bácskaer...................... Bácskai ... ........Bácskaer......................------------------------------7 70 7 70 7 60 7 GO 7 70 7 85 7 80 7 75 7 75 7 85 7 75 7 70 7 65 7 65 7 75 7 95 7 90 7 85 7 85 7 95 7 90 7 85 7 80 7 80 7 85 8 10 8 — 7 95 7 90 8 8 05 8 - 7 90 7 90 8 15 8 10 8 — 8 — 8 10 8 05 7 95 7 95 8 25 8 15 8 10 8 05 8 15 8 — 8 30 8 15----------Közs — Roggen .................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer ................... — Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tol-DOW K-ig - bis K-t6l - von K-ig - bis Elsőrendű. ... .............. Prima............................. Középminöségü .............. Mittel............................. 6 40 6 25 6 50 6 40 Elsőrendű ................. Prima...................... Középminöségü... .. Mittel. ........................ 5 50 5 45 5 70 5 55 Árpa — Gerste .................... *) /Takarmány, elsőrendű Futter, Prima ............... „ másodrendű , Sekunda ............. < Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss .............. „ felsömagyar. „ oberungar.. ....... ‘ „ dunántuli.. „ Transdanub ....... 5 60 5 50 5 80 5 60 Tengeri — Mais ................... Magyar, ó .............. Ungar., alt.............. Magyar, új .............. Ungar., neu............. Román v. bolgár _ Rumän. o. bulg..._ Szerb......................... Serbisch .................... Cinquantin .............. Cinquantin .............. Fehér.. ................... Weisser................... 5 10 5 25 Köles — Hirse ....................... b) Ha 5 10 táridö 5 35 re. — Repcze — Reps .................. Term inwaare. Káposztarepcze ........ Kohlreps................... Réparepcze .............. Rübsen .............. ... 10 75 11 “ Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 ühr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen cor» gefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kurs pénz - Geld Lru - Waare pénz -GeU iru - Waare Magyai* buza — Ung. Weizen 1904 április ........ April... ........ — —-----— _ • _ _ Buza — Weizen »» H M 11 7 86 7 85 7 66 ........ 7 84 7 65 7 85 7 66 7 84 7 65 7 85 7 66 ......................... 1904 április ........ April................... 1904 október ....... Oktober.............. 7 86 7 84 ............ .. ... 7 85 7 86 7 85 .............. -v,............. Rozs — Roggen ......................... 11 M --------------... 1904 április ___April........................ 1904 október.. ... Oktober .............. 6 60 6 69 6 60 ... ........................ 6 49 6 50 ................ ........................ 6 59 6 49 6 60 6 50 6 59 6 60 6 58 6 59 ._ ................... 6 59 6 60 Tengeri — Mais 1» 1» »1 11 1904 május ........ ] 1904 julius ........ , tfai ............ ... fuli 5 32 5 31 5 34 5 32 .................... 5 32 5 33 5 30 ................................................... ... 5 30 5 31 _ _ .. Zab — Hafer ............................... 1904 április .. ... April.................... 1904 október....... Oktober .. .......... 5 49 5 50 — —-----ii ii — — — — — — — _ ____ ... . ... _ ___ ___ Káposztarepcze 1 Kohlreps j .................... 1904 február ........ F 1904 augusztus ... A 3ber .................... 10 60 10 65......................................... Yll W 11 30 11 40 — .............................................- —.........----------Felmondott áruk b ei c) Határidőre. — Termi' an előfordult kötések. — In gekündigter vaare. ’aare vorgefallene Sch üsse. Hagyar buza — (Ing. Weizen Teng ri — Hais ... ... ... -----Árpa — Gerste _____________ Haza — Weizen ... ... ... ____ Rozs — Roggen ......................... d) Zab - Lesa r. Rl Hafer ............................. ímoló árfolyamok. — Liquidationskurs Káp.-repcze — Kohlreps ....... e. ............—------— Wagyar buza — Ungarischer Weizen _ _ Teno ri — Mais ......................... ........ ...-----Árpa — Gerste-----Haza — Roggen ... ............................_. .. II. 1 Zab — Hafer ... ....................................... (ülönféle termények. — Di\ yerse Produ Kap.-Repcze — Kohlreps .................. .. ,cte.-- -Készáru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin vorqefallene Leszamolo árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse pénz - Geld im - Waare Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz - Gfhl ám Waare ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Disznózsír ......... Schweinefett ... Buda Vidél Budapes Landfett ter ... ... ............. ... 66 50 67 —----------ú .................................... 50 kg.-ként Szalonna .............. Speck ................... Magyar légenszáritott vidéki... Landspeck, ung. luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, inftgetrock. 4 stückig ° 9 n n ^ n ?» .................- — — 58 — 60 58 50 60 50----------.................. Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Indus. Sack, brutto für netto, Qualität pr. 500 Gramm 50 kg.-ként Szilva................. . Pflaumen.. ........ Boszniai, 1903, évi szokv.-minőség— bosnische, 1903. Usance-Qualität - „ „ „ 100 drbos.... , , 100 Stück » » 85 „ ---- , „ 85 „ Szerbiai, 1903. szokványmin.... serbische, 1903. Usance-Qualit. „ „ 100 drbos......... „ „ 100 Stück. .. 85 „ ......... „ 85 „ . ... 17 50 22 25 24 75 17 25 22 — 24 25 18 — 22 75 25 25 17 75 22 50 24 75----------ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként üzilvaiz .............. Pflaumenmus ... Szlav Szerb oniai. . __ slavonisches 1903 serbisches 1903 18 — 16 — 18 50 16 25----------50 kg.-kónt A fuvar Heremag ............... Mleesaaten ... ... iij 100 kilogrammonkéi Luczerna magyar 1903. évi... Luzemer ungarische 1903. Lóhere aprószemü 1903. évi... Rothklee kleinkörnig 1903. _ , középszemű 1903. évi .. „ mittelkörnig 1903. „ nagyszemü 1903. évi _ „ grobkörnig 1903.. III. Hajózási fuvardíj. lt a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Fracht Győrbe a fuvardíjtétel 20—24 fillérrel magasabb. — Nach Gj- Schiff fra sätze verstehen sich tör ist der Frachtsa Kr.-tói von Kr.-ie; bis nclusive Transportste höher. uer und A ssecuranz. — ................53 — 52 — 56 — 63 — cht. oer 100 Kt ■z um 20— 62 — 54 — 61 — 68 — logramm -24 Heller Pancsova Újvidék 1 Bezdán Kalocsa D.-Földvár Szentes Szeged Zenta Titel Mitrovicz Temesvár N. -Becskerek 1. „Tiszav idéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és Váczi járások kivételével —■ termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. *) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett* 3. „Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termelt. 1. Unter „Tbeissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen N chbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen —- gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Wreizen“ ist solcher&Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich TypusD irc ;sc’initte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiet • .»e: -. .-.feen .Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus J" ;i ..' Jischnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspririu und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. J^.) 1. Unter „Tlieiss^-erste“ ist solche Gerste zu "verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubische «erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleiche! Gattung entspricht und welche im genanni.n Gebiete geerntet wurde.
