A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1904. január-március (41. évfolyam, 1-74. szám)
1904-01-05 / 3. szám
A BUDAPESTI ÁRU- ES ERTEKTOZSDE Előfizetési árak évenként« ▲ tőzsde titkári hivatalától elvitetve . . K 20.— Házhoz hordva. . , . n 24.— Postán küldve . . . . „ 28.— Egyes példány 20 f. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAARENHIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. KURSBLATT UND EFFECTEN-BÖRSE. Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. Jj Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich: Ijoco Secretariat der Börse ......................K 20.— Ina Haus zugestellt . „ 24.— Auswärts, pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 H. XLI. évfolyam. Budapest, 1904. ianuár 5. (kedd). 3. szám. ÜCi } boralt trüb Vízállás reggel 7 órakor 1 . 10>o> Wasserstand 7 Uhr Früh / ^ ** Hőmérő reggel 7 órakor \ _ ro Thermometer 7 Uhr Früh / “ Iiégsúlymérő reggel 7 órakor \ 77- m, Barometer um 7 Uhr Früh ] ** A) Jlpútözsde» — Waarenbörse. I. Gabonanem&iek. — Getreide. Arak készpénzben 50 kilogrammonként. — Preise netto Casse per 50 Kilogramm. a) Készárú. — Effective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen.v Búza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 , Tiszavidéki ........Theiss.......................... Tiszavidéki ........Theiss.......................... Fejérmegyei ........Com. Fejér ................ Fejérmegyei ........Com. Fejér ................ A Pestvidéki ........ Pester Boden............. Pestvidéki ... ... Pester Boden ............. Bánsági ... ___Banater ..................... Bánsági .............. Banater ................... Bácskai ..............Bácskaer...................... '■Bácskai .............. Bácskaer ................... Szerb......... ................Serbischer...................----------7 30 7 35 7 35 7 40 7 75 7 75 7 65 7 65 7 75 7 90 7 85 7 80 7 80 7 90 7 80 1 ~7 70 7 70 7 80 8 — j 7 95 7 95 1 7 90 7 90 i 7 85 7 90 I 7 85 8 — ! 7 90 8 15 8 05 8 — 7 95 8 05 8 10 8 05 7 95 7 95 8 20 8 15 8 05 8 05 8 15 8 10 8 — 8 — 8 30 8 20 8 15 8 10 - 8 20 8 05 8 35 8 20----------Rozs — Roggen .................... Származás, nem és minőség Provenienz. Gattung und Qualität Árfolyam — J 'iurs Zab — Hafer ........................ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs' K-tól-pon K-ig - bis K-tói - von K-ig -bis Elsőrendű...................... . Prima............................ Középminőségű .............. Mittel ....................... 6 40 6 25 6 50 6 40 Elsőrendű ................. Prima......................... 1 Középminőségú....... Mittel........................ 5 50 5 45 5 70 5 55 Árpa — Gerste .................... *) /Takarmány, elsőrendű Futter, Prima. ............... „ másodrendű „ Sekunda ............. ; Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss............ . „ felsőmagyar. „ oberungar. ........ ' , dunántúli __ „ Transdanub.. _ 5 55 5 45 5 75 5 55 Tengeri — 5fais ................... | Magyar, ó .............. Ungar., alt.............. Magyar, új .............. Ungar., neu............. Román v. bolgár ... Rumän. 0. bulg ........ Szerb.............. ......... Serbisch........ ... ... Cinquantin ........ ... Cinquantin ... ........ ; Fehér ................ ... AVeisser................... 4 75 4 95 Kölcs — Hirse ........................ b) Ha 5 10 táridö 5 35 re. — Repcze — Reps ........ ... .. Terminwaare. : Káposztarepcze ........ Kohlreps................... Réparepcze .............. Rübsen ... .............. 10 75 11 25 Határidő — Termin Délutáni í óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zurachenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 XJhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage, des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kurs pénz - Geld iru - Waare pénz - Geld &ru -1 Vaare Slagyar búza — Uns. Weizen 1904 április ... ... April ................... 1 ' 7 92 j 7 93 ' 7 73 • 7 74 , __ __ _ _ Búza — Welzen ... 1904 április......... 1 1904 október.. _ C ............. 7 95 7 75 7 96 7 76 ................... Lpril.. tktober 7 98 7 92 7 95 7 92 ... .............. 7 74 7 72 7 73 .............................. 7 94 7 93 7 95 .................................... 7 73 7 76 ........ .................................... Rozs — Kossen .................. ... «« 4« ---------- -----1904 április .. .... April ........ 6 71 6 69 G 70 ... ”1 "... 6 70 j 6 71 i 6 71 6 72 6 71 .......................................................... Tengeri — Mais ......................... V 9» ......................... 11 M — .......................1904 máius 1904 julius ........ Mai .............. ... 5 25 5 37 5 25 ... . ... .. 5 24 Í 5 25 5 23 5 24 ........ ................................... a 5 23 5 24 ......... Juli ... ............. ............................................................... — __. [ Zab — Hafer ............................... 1904 április ....... April.................... 1904 október.. ... Oktober ... _ _ 5 54 5 53 .......................................... 5 52 5 53 ! 5 54 5 56 ............................................... 5 55 ~ 5 56 Kápttsztarepcze 1 .................... Kohlreps ( _ ... 1904 augusztus _ A 1904 szeptember. _ Sf ugust.. ... ____ 11 80 11 85 _ ____ | 11 80 | 11 90 | vaare. ’aare vorgefallene Schl-------ntemher c) Határidőre. — Termini Felmondott árukban előfordult kötések. — In gekündigter H üsse. Magyar bnza — Ung. Weizen Tengeri — Mais __________ ______ Árpa — Gerste ........................ ... »n*ii — weizen Rozs — Koggen Zab — ISaíer Leszámoló Síáp.-rcpczc — Kohlreps.. ... d) 1 árfolyamok. — Liquidationskurse. Magyar bnza — Ungarischer Weizen — — Tengeri — Hla is .............. ... ... ...-----áppa — Gerste ... 1 Suza — Weizen Rozs — lioggen ... .... .................. . II. 1 Zab — Hafer Cülönféie te verse Produ Käp..Repcze — Kahlr de. eps-----ersnénvek. — Di Készáru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin voroefallene Lcsz&muio árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz - Geld éru - Waare pÓnz-Geid {áru - Waare ingyen hordó franco Fass, netto Tara 60 kg.-ként Disznózsír ......... Schweinefett ... Budapesti ................................... Budapes Vidéki .................................... Landfetl 67 — 67 50----------50 kg.-ként Szalonna ... ....... Speck ... .............. Magyar légenszáritott vidéki... Landspeck, ung. luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, luftgetrock. 4 stückig Ti T> ^ V „ ?» 3 „ Füstölt .................................... geräuchert ............................... 60 — 62 — 60 50 62 50----------.................- — — Zsákkai együtt, göngygúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Indus. Sack, brutto für netto, Qualität pr. 500 Gramm 50 kg.-ként 17 25 21 50 23 75 16 25 20 50 23 — 17 50 22 — 24 25 16 75 21 — 23 50----------— — — — „ „ „ 100 drbos. _ „ „ 100 Stück , 85 , .... „ * 85 „ Szerbiai, 1903. szokványmin.-— serbische, 1903. Usance-Qui „ „ 100 drbos......... „ „ 100 Stück. n » 85 „ ... — „ „ 85 „ Saiíva ilit. ................... ingyen hordó franco Fass, netto Tara 60 kg.-ként Sztlvaiz .............. naarneamus ... Szlav Szerb slavonisches 1903 serbisches 1903 18 25 16 25 18 75 16 75----------iái .............................. .. 50 kg.-ként Meresnag .............. Mieesaaten ........ K.r.-tól von J Kr.-ig bis uer und A-----Luczerna masrvar 1903. évi... Luzerner uns-arische 1903. 52 — 48 — 54 — 57 — cht. oer 100 Kit z um, 20— 60 — 51 — 58 — 62 — ogramm i 24 Heller Lóhere aprószemü 1903. évi _ Rothklee kleinkörnig közénszeinű 1903. évi _ _ mittfilkömio1 1903 1903 „ nagyszemü 1903. évi— „ grobkörnig 1903. III. Hajózási favarsiij it a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die F Győrbe a fuvardíjtétel 20—24 fillérrel magasabb. — Naet securanz. A fuvardíj 100 kilogrammonkéi I« “ rächt t Gu- Schifffra sätee verstehen sich ör ist der Frachtsa nclusive Transportste höher. ' | Pancsova Újvidék Bezdán Kalocsa D.-Földvár Szentes Szeged Zenta Titel Mitrovicz 1 Temosvar N.-Becskerek # 1. „Tiszavidéki bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongráű, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyel búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „bácskai búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében—a duna- menti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. #) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nográd vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „RuuántMi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasomiemú árpák átlagának s mely a nevezett területen termett.---------------------------—-tf 1. Unter „Ti&etssweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen €om. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vacz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ¥) 1 Unter „Theissg-erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem II durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannbisclie Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landes-^renze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleichet Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde.
