A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1904. január-március (41. évfolyam, 1-74. szám)

1904-01-04 / 2. szám

A BUDAPESTI ÁRU- ES ERTEKTOZSDE Előfizetési árak évenként« A tCzgde titkári hiva­talitól elvitetve . . K 20.— Házhoz hordva. . , . „ 24.— Postán küldve .... „ 28.— Egye« példány 20 f. AMTLICHES BEE BUDAPESTER WAAREN­HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. KURSBLATT UND EFFECTEN-BÖRSE. Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap, jjj Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse ......................K 20.— Ins Haus zugestellt . „ 24.— Auswärts, pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 H. XLI. évfolyam. Budapest, 1904. január 4. (hétfő). Z. szám. Witterung [ »orult-trtb Vízállás reggel 7 órakor \ , 1oa« Wasserstand 7 Uhr Früh / ' ',ft Hőmérd reggel 7 órakor \ 7 po Thermometer 7 Uhr Früh / Légsúlymérő reggel 7 órakor \ 77q m, Barometer um 7 Uhr Früh / "* A) üi®ijtö;ssiie. — Waarenbörse. I. Gaiacmarsegfiyek. — Getreide. Arab készpénzben 50 kilogrammonként. — Preise netto Casse per SO Kilogramm. a) Készárú. — Jüffective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen. Buza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 * Tiszavidéki ... ... Theiss............ Tiszavidéki ........Theiss.............. Fejérmegyei ........Com. Fejér .. Fejérmegyei ........Com. Fejér .. Pestvidéki _ ... Pester Boden Pestvidéki .........Pester Boden. Bánsági ..............Baaater ......... Bánsági ..............Banater .........---­­—---­—-----­— 7 7 7 7 75 75 65 65 7 90 7 85 7 80 7 80 7 80 7 75 7 70 7 70 8 ~ 7 95 7 90 7 90 7 95 7 90 7 85 7 85 8 15 8 05 8 — 7 95 8 10 8 05 7 95 7 95 8 20 8 15 8 05 8 05 8 15 8 10 8 — 8 ­8 30 8 20 8 15 8 10 8 8 20 Ú5 8 8 35 20 — — — — Sz Re B< Bácskai ..............Bácskaer......... Bácskai .............. Bácskaer ....... erb .................. ...Serbischer. .. >inán ... ... .........Rumänischer. l«ár . _. ... ... ... Bulgarischer . —-----­—-----­— 7 75 7 90 7 80 8 ­7 90 8 05---­—---­----­— — —---­-----­Származás, nem B 8 m i n ö s é b Árfolyam—Kurs Származás, nem és minőség Árfolyam — Kurs Provenienz, Gattung und Qualität K-tól-von K-ig -bi£ \ Provenienz, Gattung und Qual itat K-tÓI -von ] K-ig - bis Rozs — Koggen ............ Elsőrendű. ... Középminöségíí Príma Mittel 6 40 6 25 6 50 6 40 Zab — Mater Elsőrendű ................. Középminőségű ........ 5 50 5 45 5 70 5 55 Árpa — Gerste ................... *> /Takarmány, elsőrendű Futter, Príma .......... , másodrendű „ Sekunda ____ < Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss ........ „ felsőmagyar. * ober un gat. ... ' „ dunántuli.. „ Transdanub..­5 55 5 45 5 75 5 55 Tengeri ­- Mais ..­... — Magyar, ó _ ... _ Magyar, új .............. Román v. bolgár _ Szerb ........................ Cinquantin .............. Fehér.. ................... Ungar., alt Ungar., neu Rumän. o. Serbisch Cinquantin Weisser ... bulg----­1 75 4 95 Köles — Hirse.. *­b) Ha 5 10 táridö s*e 3 35 ■ -­Repcze — Reps _________ Terminwaare. Káposztarepcze ........ Réparepcze .............. Kohlreps . 10 75 ll 25 : ­Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbe­eső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den Zárlat ! érakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és leg­alacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börse­Árfolyam — Kurs höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse pénz ­Geld j iru- Waare tages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vor­gefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse pénz­Geld áru -Waare Magyar búza — Ung. Weizen 1904 április ........ April. .. — — — —-----­Suza — Weizen 1904 április 7 92 72 1 9G 7 3 7 94 7 98 7 71 7 75 7 95 7 95 7 96 7 86 85 7 87 ... 7 87 7 88 .................... 1904 október----- Oktober ... ... __ 7 7 73 7 74 7 65 67 . 66 7 67 Roas — Roggen _ 1904 április- ... April _ ... ___ 6 72 6 73 6 70 6 72 6 71 6 72 6 67 6 68 .. 6 68 6 69 Tengeri — Mais 1904 május 1904 íulius ... . Mai 5 22 5 21 5 25 5 23 5 24 19 5 20 . . ... Juli — — _—-­_ .. ... _ _ ._ _ .. ... __ _ ... _- _ __ ._ _ — — —-----­Zab — Slaíer ... 5* » ................... — 1904 április ....... April_ 1904 október ....... Oktober ............. 5 52 i 56 5 54 5 53 5 54 5 49 51 . j 50 5 51 Káposztarepcze | ... ... ... 1904 aueusztus _ Ausrust..______ 11 75 11 85 _ Kohlreps í _______ 1904 szeptember.. September ___ c) batáridőre. — Termini Felmondott árukban előfordult kötések. — In gekündigter If vaare. 'aare vöt gefallene Schlüsse. Magyar bnza — Ung. Weizen Tengeri — Mais . Ároa — Gerste ... .. Zab ­Hafer Káp.-repcze — Kohlreps d) Leszámoló árfolyamok.- Liquidationskurs e. Magyar bnza — Ungarischer Weizen — — Tenaeri — gtiiais . ároa — Gerste Suxa — «äfeizen ............ ... ... ... ... .. Stozs — Roggen ... —.......................... . Zab ­Hafer II i [üSonféEe festmények. Diverse Pr odú cte. SCéssáru — Effect ive Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin voraefallene Leszamoio árfolyam Liquidations­Kurs ♦ Származás, nem és minősén Előfordult kötések Kötések Vorgefallene Schlüsse Geld áru - Waare nrioiyamuK — nurse "6 Schlüsse penz­Geld áru - Waare ingyen hordó franco Fass, netto Tara Disznózsír Budapesti.. .. Budapester . 67 67 50 Schweinefett ... Vidéki ....... Landfett Magy ar lésrenszáritott vidéki. Landspeck, ung. luftgetrocknet Stadtwaare. Infti/etrnnk. 4 «tü«kiff 50 kg.-ként Szalonna Városi léeenszáritott 4 drbos. 60 60 50 Speck ... 3 „ 3 62 62 50 Füstölt ....... ___ _ _ geräuchert .. — Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőséi? 500-minőség— Irbos. .. 17 17 50 „ 100 c 100 Stück 21 50 22 — grammonként. Sálivá ... Pfianmen- 85 85 23 50 24 — Indus. Sack, brutto Szerbiai. 1903. szokvánvmiii... serbische . 1903. Usance-Qualit. 16 16 50 für netto, Qualität nr. ....... 100 drbos ____ 100 Stück. 20 20 50 500 Gramm 85 85 22 50 23 — 50 kg.-ként ingyen hordó Szilvái» Szlavoniai. .. slavonisches 1903 16 50 17 — iranco ras?, netto i ara Pflaumenmus .. Szerbiai ____ serbisches 1903 18 50 19 — OU Kg.-KUnt Kr.-tól von Kr.-ig bis Heremag Luczerna magyar Lóhere anrószemű 1903. évi.. Luzerner ungarische 1903 52 60 — 50 kg.-ként ... ....... 1903. évi.. Rothklee kleinkörnig 1903. 48 öl — jf&ieesaaten ....... középszemű 1903. évi. nasrvszemü 1903. évi... mittelkörnia' 1903. 54 58 — arobkörnis' 1903 57 62 — HL Hajózási fuvardij. — Schifffra aA fuvardíj 100 kilogrammonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze verstehen sich Győrbe a fuvardíjtétel 20—24 fillérrel magasabb. — Nach Győr ist der Frachtsa cht. oer 100 Kt z um 20— logramm -24 Heller nelusive Transportste höher. uer und A. ssecurauz. Pancsova ! Újvidék Bezdán Kalocsa D.-Földvár Szentes Szeged Zenta Titel Mitrovicz Temesvár N.-Becskerek-+( 1. „Tiszavidéki boza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrácr, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmepyel bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvldéfel bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kls-Kun vármegyé­ben — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a duna­menti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. *> 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Dél­keleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemú árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben ! és Nógrád vármegyében termelt hasonnemú árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Imuántrtli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az ’ országhatár által körülvett részében termelt hason.iemű árpák átlagának s mely a nevetett területen termett. 1. Unter „Thelssweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden -Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbar­gebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte dea im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder m dessen Nachbargebieten geerntet wurde. J^) 1. Unter „Tbelssgrerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargeisieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische ©erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durch­schnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landes^renze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom