A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1904. január-március (41. évfolyam, 1-74. szám)
1904-03-21 / 66. szám
A BUDAPESTI ÁRU- ES ERTEKTQZSDE Előfizetési árak évenkénti A. tSzsde titkári hivatalától elvitetv« . . K 20.— Házhoz hordva. . , . „ Ä4.— Foitin küldve . . , . „ 28.— Égre* píldiny 20 f. AMTLICHES »ER BUDAPESTER WAARENHIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA, KURSBLATT UND EFFECTEN-BÖRSE. Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. Jj Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich i Loco Secretariat der Börse ......................K 20.— Ins HauB zngesteQt . „ 24.— Auswärts, pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 H. XU. évfolyam. Budapest, 1904. márczius 2L (hétfő). 66. szám. időjárás 1 ,„ét, 3ehön Witterung f szep 3Cüon Vízállás reggel 7 órakor | , Wasserstand 7 Uhr Früh j t —m Hőmérő reggel 7 órakor \ n ro Thermometer 7 Uhr Früh / Légsúlymérő reggel 7 órakor \ 771 Barometer um 7 Uhr Früh J ** A) — Waarenbörse. I. Gabonanetnuek. — Getreide. Arak készpénzben 50 kilogrammonként. — Preise netto Casse per ttO Kilogramm, a) Készáru. — Effective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitcltsgemcht per Hektoliter in Kilogrammén. Buza — Weisen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 Tiszavidéki .........Theiss.......................... Tiszavidéki ........Theiss.. ..................... Fejérmegyei ____Com. Fejér ................ Fejérmegyei ........Com. Fejér __...__ .IPestvidéki ........Pester Boden,. __ _ 1 Pestvidéki ... ... Pester Boden ............. Bánsági ..............Banater ...................... Bánsági ..............Banater ..................... Bácskai ..............Bácskaer...................... Bácskai .............. Bácskaer.................... Bolyár . — _ ... Bulgarischer .. _ _ — —_--------------------_ _ 8 05 8 — 8 — 7 90 8 05 8 30 8 25 8 25 8 20 8 30 8 20 8 10 8 10 7 95 8 10 8 40 8 30 8 30 8 25 8 40 8 25 8 10 8 10 8 05 8 10 8 45 8 35 8 35 8 35 8 45 8 35 8 30 8 30 8 20 8 55 8 45 8 45 8 40 8 40 8 35 8 35 8 25 8 65 8 50 8 50 8 45 8 50 8 35 8 70 8 55 _ _ _ _ Rozs — Moffgfea .................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam— Kurs Zab — Hafer ......................... Származás, nem es minőség Provenienz, Gattung und Qualität Arfo-yam — K ur> K-tOl -von K-ig - bis K-ÍÓÍ - von K-ig - bi* Elsőrendű....................... Prima .............................. Középminőségü.... ... Mittel .............................. 6 45 6 35 6 60 6 45 Elsőrendű ................. Prima........ ............ Középminőségű ........ Mittel........................ 5 7d 5 60 5 95 5 75 írj»a — fiei'ste .................... *> /Takarmány, elsőrendű Futter, Prima ................ „ másodrendű „ Sekunda ............. | Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss .............. „ felsőmagyar. „ Oberungar .......... ' „ dunántuli.. , Transdanub.. _ 5 85 6 75 6 05 5 85 Tengeri — Mais ---------- ... Magyar, ó ............. Ungar., alt.............. Magyar, új .............. Ungar., neu ............. Román v. bolgár _ Rumän. o. bulg..._ Szerb ......................... Serbisch........ ... ... Cinquantin ... ___ Cinquantin .............. Fehér........................ Weisser ... ........ 5 30 5 40 Köles — 3Xir.se ............ b) Ha 5 30 tänido 5 40 PB, — Repcze — Reps .................. Terminwaare. Káposztarepcze ........ Kohlreps................... Réparepcze ........ ... Rübsen ............. ... 10 35 10 55 Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül 1 Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den ; höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kurs pénz - Geld kru - Waare pénz - Geld iru - IV uirr äa;yar fmza — ün?. Weites 1904 április ........ April................... _ _____ _ ... _____ ___ _------1-----___ _ _ ___ _ ____ _____----------Buza — Weizen ......................... V 1* ....................... 1904 április ........ April................... 1904 május _ ... Mai .................. 1904 október ....... Oktober............ 8 24 8 21 8 26 8 25 ............ ... 8 27 8 30 .................................... 8 2t 8 21 8 23 ... .............. 8 25 8 29 8 23 8 26 ; 8 30 8 24 8 18 8 17 8 18 ............. .................... 8 17 8 18 8 16 8 18 ~I. ... “ .8 18 8 22 8 17 8 19 8 23 8 18 Roís — Uttsgeo ........................ M M —............—-1904 április ........ April... _............ 1904 október.. .. Oktober .............. 6 57 6 59 ......................... .............. 6 59 6 68 6 60 6 69 6 70 .......................................................... 6 54 6 69 6 55 6 70 Tengeri — Mais ........................ 1904 május ........ Mai ................... 1904 julius ... Juli ... ............. 5 28 5 29 ........ ................... ......... 5 41 5 42 .......................................... 5 28 5 39 5 29 5 40 5 29 ........................................................ 5 40 ................... .................................... 5 28 5 39 5 29 5 40 Zai) — Uaier ............................... •« m — — —------ — 1904 április .. ... April.................... 1904 október.. Oktober ...' ........ 5 45 5 46 ... .................................... 5 46 5 61 5 47 5 62 ............................. — —....................— 5 48 5 49 Káposztarepcze \ .................... Kohlreps ( '.................... 1904 február .......Feber ... __ ____ 1904 augusztus _ August.................. Felmondott árukb ej lüatái»sí§Í8r,e. — Termini an előfordult kötések. — In gekündigter w11 25 vaare. ’aare vorgeJ 11 35 'allene Schl üsse.----------íSasrvar feuza — Cns. Welze» Tengeri — Mais ____ ______ 4rpa — Gerste ... ................. *í!iaa — weueu Rozs — ilogrgen Kab — Hafer ■ Káp.-repcze — Kohlreps ~ ... 3. d) Leszámoló árfolyamok Liquidationskurs Slasryar buza — «agrarischer Weizen _ _ Tenyeri — Ma io ... ... ... ... ... ... ... ...-----árpa — Gerste---------•••£um í — WaixGit Haxs — fSsggiBiis ................._.................. II. i Zab — Hafer ................... ... ... ... CtiisSsiféle térmérték. — />« Hirse Prodn &á$i.-Bepcze — Kohireps... ... ... ... ... de. — — , S.és z á r u — Effektive Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin vorgefallene Leszámol árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Elefordult kötések Vorgefallene Schlüsse pénz - Geld áru - Waare Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz - Geld iéru - W*art ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Disznózsír ......... Schweinefett _ Budapesti ................................. Budapester ______________ Vidéki .................................... Landfett................................. 67 — 67 50 ..............................----------50 kg.-ként Szalonna... ....... §pecl£ .................Magyar légenszáritott vidéki... Landspeck, ung. luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadnvaare, luftsetrock. 4 stückig n j) O » ~ „ n5n Füstölt ........ ....................... geräuchert ............................ 56 — 58 00 57 — 69 —-— — — ................... Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 gramm’inként. Indus. Sack, brutto fiir netto, Qualität pr. 500 Gramm 50 kaiként Sxilra. .... ............. Plaomen ........... Boszniai, 1903. évi szokv,-minőség— bosnische, 1903. Usance-Qualität „ „ „ 100 drbos - — „ „ 100 Stück _ n v n 85 „ ----- „ „ 85 n -.Szerbiai, 1903. szokványmin.... serbische, 1903. Usance-Qualit. „ „ 100 drbos......... „ „ 100 Stiick. ... n v 85 „ —-- n „ 85 n - — ...........-........................... 17 50 22 50 26 25 16 75 22 25 25 — 17 75 22 75 26 50 17 ~~ 22 50 25 50--------------.................. ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 k".-ként Szüvaiz ............. Pnanmenmcüi ... Szlavóniai.................................. slavonisches 1903 .................... Szerbiai .................................... serbisches 1903 .................... ... ________ _ 15 25 13 25 15 75 13 75 ...............................................----------50 kg.-ként A. fuvar j9eremag .............. Kieesaaten ... ... dij 100 kilogrammonké Luczerna magyar 1903. évi... Luzerner ungarische 1903. ... Lóhere aprószemft 1903. évi... Rothklee kleinkörnig 1903. ... „ középszemíí 1903. évi .. „ mittelkörnig 1903. ... „ nagyszemü 1903. évi _ „ grobkörnig 1903. _ III. ffjajjéasási nt a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Fracht Győrbe a favardíjtétel 16—20 fillérrel magasabb. — Navh O/, — Schifffra sätze verstehen sich tör ist der Frachtsa Kr.-tói von 50 — 42 — 50 — 54 — cht. oer 100 Kt ’z um 16— Kr.-.ie bis 67 — 48 - 53 — 58 — logramm -20 Heller nclusive ifransportste hüher. uer und A ssecuranz.................. Pancsova 1 Utvidék Bezdán 44-48 1 36 42 30-34 Kalocsa D.-Földvár Szentes 26 30 24- 28 50 - 56 Szeged 44—48 Zenta Titei Mitrovicz 42- 46 38 42 52 58 Temesvár 62 68 W.-Becskerek 42-48 t. „Tiszavidéki bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérineg-yei bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánság1! bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. *> U „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Dél- keleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett3. „Bnnántrtli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. 1. Unter „Tlieissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen €oin. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen N chbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „JBanater Weizen“ ist solcher^Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. *) 1. Unter „Tlieissg-erste*4 ist solche Gerste zu"verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem !| durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher I Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Obernng-arisclie Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte § der in den Comitaten rechts' der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche I im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „TransdannblscSae Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durch- § schnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Uugarns gefechsten Gerste gleicher | Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wirde. g