A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1904. január-március (41. évfolyam, 1-74. szám)
1904-03-15 / 61. szám
A BUDAPESTI ÁRU- ES ÉRTÉKTŐZSDE Előfizetési árak évenkénti A tőzsde titkári hivatalától elvitetve . . K 20.— Házhoz hordva. . , . „ 24.— Poetin küldve . ... n 28.— Egye» példány 20 f. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAARENhivatalos Árjegyző lapja. KURSBLATT UND EFFECTEN-BÖRSE. Megjelen ünnep- e* vasárnap kivételével mindennap. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse ......................K 20.— Ins Haus zugestellt , „ 24.— Auswirt», pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 H. ILI. évfolyam. Budapest, 1904. márczius 15. (kedd). 61. szám. Időjárás \ s_/_ _S/.hxn Witterung / szep sc“ön Vízállás reggel 7 órakor \ , Wasserstaud 7 Uhr Frlih | "r 6 ** Hőmérő reggel 7 órakor \ , t> ro Thermometer 7 Uhr Früh / ~r Légsúiymérö reggel 7 órakor \ 7fi0 Barometer um 7 Uhr Früh / “ '* A) Árutőzsde. — Waarenbörse. I. Oaboeianemüek. — Getreide. Árak készpénzben 60 kilogrammonként. — Preise netto Gasse per SO Kilogramm, a) Készáru. — Effective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen. Buza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 Tiszavidéki Tiszavidéki Fejérmegyei Fejérmegyei . Pestvidéki I Pestvidéki Bánsági _ Bánsági _ Bácskai ... 'Bácskai ... Szerb .............. Román ........ Bolgár, ... ... .........Theiss ............ ........Theiss.............. ........ Com. Fejér . ........Com. Fejér .. ........ Pester Boden. .........Pester Boden. ........ Banater __ ........ Banater ....... ........Bácskaer......... ........ Bácskaer....... ........Serbischer. .. .......Rumänischer. ... ... Bulgarischer . :::: 7 60 7 65 7 65 7 758 15 8 10 8 10 8 — 8 15 8 40 8 35 8 35 8 30 8 40 8 30 8 20 8 20 8 05 8 20 8 50 8 40 8 40 8 35 8 50 8 35 8 20 8 20 8 15 8 20 8 55 8 45 8 45 8 45 8 55 8 45 8 40 8 40 8 30 8 65 8 55 8 55 8 50 8 50 8 45 8 45 8 35 8 75 8 60 8 60 8 55 8 60 8 45 8 8 80 65----------. ■ „ • S z a r rsj a z a 8, nem es ni i n ö s é g Árfolyam — Kurs Származás, nem és minőség Árfolyam— Kurs Provenienz, Gattung und Qualität K-tól •von K-ig - bis Provenienz, Gattung und Qualität K-tól - von K-ig - bis Rozs — Roggen .............Elsőrendű. _ Középminöségű ............. Prima Mittel 6 50 6 40 6 65 6 50 Zafo — Haler Elsőrendű ................. Középminöségű... — 5 80 5 65 6 — 5 80 Árpa — «erste ................*> ^Takarmány, elsőrendű Futter, Príma. ____ „ másodrendű , Sekunda ....... ! Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss ......... „ felsömagyar. „ Oberungar __ ' , dnnántuli.. , Transdanub.._ 5 5 S5 75 6 05 6 85 Teusreri - Hals .. ... Magyar, ó .............. Magyar, új ... ... ... Román v. bolgár __ Szerb ................................... Cinquantin .................... Ungar., alt __ Ungar., neu .. Rumän. o. bulg Serbisch ........... Cinquantin ...------5 35 5 45 v“ . “*-siöles — iiirse.. ....................... ' b) Ha 5 30 táridő re } 40 • Repcze — Reps .. Terminwaare.- — Káposztarepcze... ... Réparepcze .............. Kohlreps. 10 35 10 55 Határidő — Termin Délutáni I óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten BörseÁrfolyam- Kurs pénz ’réld áru Waare tages zu aen nochsten una niedrigsten Kursen gefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse orpénz Geld áru - TIÄMre ííagyar ha*a — (lag. Weizen 1904 április ....... April... — — —--- —rSnza — Weizen .................1904 április 1904 máius ....... April..- . . Mai ... 8 31 8 30 8 25 8 28 8 27 8 24 S 99 8 26 8 27 8 27 8 28 8 32 8 33 8 29 8 29 8 30 ** 9,9 ........................ — — 1904 október .......... Oktober — _____ 8 22 s 14 8 17 8 14 8 16 _ __ 8 16 8 17 8 22 8 23 8 21 ... 8 21 8 22 í-loz« — Kosrsren 99 *9 ... 1904 április ........ April 1904 október ....... Oktober 6 53 6 52 6 65 6 62 6 5t 6 53 . 6 63 ............ ..6 6 53 62 6 55 6 63 6 56 ........... ...-... 6 56 6 57 Tengeri — Mais 1904 május 1904 iulius — . . Mai 5 98 5 99 5 94. 5 9fi fi 9fi 5 27 5 30 5 29 h 30 ... 29 5 30 Juli fi 36 5 38 ii 99 ........ .-i __ ... -_ _ ........ ..... _ — _ — — Zab — Sfaffes*1904 április .. ... April _ 1904 október.. ... Oktober ............. 5 51 5 62 5 64 5 65 5 47 5 49 5 61 ........... 5 5 49 64 5 51 5 66 ...........-... ... 5 55 5 56 Käposztarepeze ........... 1904 február ... ... Feber ... . _ Kohíreps-------------------1904 augusztus _ Ausiist 11 30 11 40 » ei Határidőre. — Termini Felmondott árukban előfordult kötések. — In gekündigter Vv vaare. ’aare vorgefallene Schlüsse. lagyar buza — Ung. Weizen Tengeri — Mais Árpa — Oerste ___ ssmís.i — wei/.sii Rozs —> gtosígren---------f----£---_--Kal» Sfaier líáp.-repcze — Hohlreps d) Leszámoló árfolyamok. Liquidationskurs e. i «agyar bnza — IJagraräscher Weizen — — Tengeri — fíSaife .. Ärna — Gerste &uza — Weizen __ Zab Hafer Xnhirens i naij — rsraggen II. i ClsifjsiíéSe termékek. 1 Diverse Produ de. Sí * s- z’á r ü — Effe c tiv e Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin vorqefallene Leszámoíó árfolyam LiquidationsKurs Szármáié«, nőm és m i n ii s é i! Előfordult kötések Kötések Vor gefallem Schlüsse MrioiyamoK — i\.urse "6 “ acniusse pénz Geld áru - Waare ingyen hordó franoo Fass, netto Tara 50 kg.-ként Risznózsir Budapesti ____ Vidéki . . .. Budanester 6fi 50 67 — .Schweinefett — Landfeit _ _ Magyar légenszáritott vidéki.. Városi lésenszáritott 4 drbos. Landspeck, ung. luftgetrocknet Szalonna 56 56 50 Speck 3 , . 3 fi8 58 50 Füstölt ....... geräuchert .. —... Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Indus. Sack, brutto bosnische. 1903. nuuiiM-oniLi<tg.t 17 50 17 75 „ 100 drbos . .. 100 Stück 22 50 22 75 íiziívs PSaujB . 85 85 26 25 26 50 .Szerbiai, 1903. szokván'vmin.. serbische. 1903. Usance-Ouaiit 16 75 17 — für netto, Qualität pr. 500 Gramm 100 drbos ____ 100 Stück . 22 25 22 60 85 85 25 25 50 50 kg.-ként ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Szilvaiz Szlavoniai. . slavonisches 1903 15 25 15 75 Pflanmeswjs . Szerbiai ... serbisches 1903 13 25 13 75 Kr.-tói von Kr.-.ie: bis Lnczerna magyar 1903. évi.. Lóhere am-ószemfi 1903. évi... Luzerner nna-arische 1903 50 07 — 50 ksr.-ként ‘éJRX/M. MM 31 ££ — ........ Roth Idee kleinkiirni» 1903 42 48 — .»».icesaaien — — középszemű 1903. évi.. nasrvszemü 1903. évi... mittelkörnis' 1903 50 53 — arobkörnie 1903 54 58 — III. Hajózási fai«ras*diíj. Á fuvardíj 100 kilogrammonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Fracht Győrbe a fuvardíjtétel 16—20 fillérrel magasabb. — Nach Gy- Schifffra sätze verstehen sich för ist der Fraehtsa cht. aer 100 Ki tz um 16— logramm -20 Heller nclusive Transportste höher. uer und, A ssecuranz. Pancsova 44-48 Újvidék 36-42 Bezdán 30-34 Kalocsa 26 30 D.-Földvár 24-28 Szentes 50-56 Sze 44— ged-48 Zenta 42- 46 I Tilel 33-42 Mitrovicz 52 58 Temesvár 62 - 68 N.-Becskerek 42—48 ¥ !• »»Tiszavidéki bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. *fC) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Dél. keleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett3. „Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. 1. Unter „TUeissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebi.ete oder in dessen N chbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weiz-en zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vacz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcherßWeizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebielen geerntet wurde. *) 1. Unter „Tfaeissgerste44 ist solche Gerste zu’verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem | durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubiscbe Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde.