A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1904. január-március (41. évfolyam, 1-74. szám)
1904-03-12 / 59. szám
A BUDAPESTI ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE Előfizetési árak évenkénti A tizede titkári hivatalitól elvitetve . . K 20.— Házhoz hordva. ... „ 24.— Postán küldve , , , , , 28 — Egyes példány 20 f. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAARENHIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. KURSBLATT UND EFFECTEN-BÖRSE. Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. c jk Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jäürlicb s Loco Secretariat der Börse ......................K 20.— Iaa Haus zugestellt . „ 24.— Auswärts, pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 H. ILI évfolyam. Budapest, 1984. márczius 12. (szombat). 59. szám. Időjárás \ boru!t_trnb Witterung / Dorult truD Vízállás reggel 7 órakor | _l 919« Wasserstand 7 Uhr Früh / ■*" ** Hőmérő reggel 7 órakor \ , . ro Thermometer 7 Uhr Früh / ' Légsnlymérő reggel 7 órakor \ 7fi8 Barometer um 7 Uhr Früh ) m A) Arútözsdei — Waarenbörse. I. Gatiojfaneműek. — Getreide. Arak készpénzben 50 kilogrammonként. — Preise netto Casse per 60 Kilogramm, a) Készárú. — Effective IVaare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgeivicht per Hektoliter in Kilogrammen. Buza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 , Tiszavidéki .........Theiss .......................... Tiszavidéki ........Theiss.......................... Fejérmegyei ........ Com. Fejér .............. Fejérmegyei ........Com. Fejér ................ .IPestvidéki ........Pester Boden............... IPestvidéki .........Pester Boden ............... Bánsági .............. Banater .................... Bánsági ..............Banater ..................... Bácskai ..............Bácskaer..................... Bácskai .............. Bácskaer ................... Szerb ............ ........Serbischer....................----------_ _-----7 75 7 85 8 20 8 15 8 15 8 10 8 20 8 45 8 40 8 40 8 40 8 45 8 35 8 25 8 25 8 15 8 25 8 55 8 45 8 45 8 45 8 55 8 40 8 25 8 25 8 20 8 25 8 60 8 50 8 50 8 50 8 60 8 50 8 45 8 45 8 35 8 70 8 60 8 60 8 55 8 55 8 50 8 50 8 40 8 80 8 65 8 65 8 60 8 65 8 50 8 85 8 70----------Rozs — Bősben .................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer ................... ... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tol - von i K-ig - bis K-tól -von K-ig - bis Elsőrendű....................... Prima .............................. Középminőségü .............. Mittel.............................. 6 55 6 45 6 70 6 55 Elsőrendű ................ Prima... ... .............. Középminőségű ____ Mittel......................... 5 90 5 75 6 10 5 90 Árpa — Gerste .................... *) /Takarmány, elsőrendű Futter, Prima ................. „ másodrendű „ Sekunda ............. ; Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss .............. „ felsőmagyar. , Oberungar .......... ' „ dunántuli.. „ Transdanub ....... 5 90 5 80 6 10 5 90 Tengreri — Mais ................... Magyar, ó .............. Ungar., alt.............. Magyar, új .............. Ungar., neu............. Román v. bolgár ... Rumän. o. bulg ____ Szerb... ... .............. Serbisch... ............. Cinquantin .............. Cinquantin .............. Fehér ................ ... Weisser........ ... _ 5 45 5 55 ííöies — llir.se ............. b) 5-Sa 5 30 téridő 5 40 re. — Repcze — Reps _________ Terminwaare. [ Káposztarepcze ........ Kohlreps ........... ... I Réparepcze .............. Rübsen .................... 10 35 10 55 Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallencn Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és leg* alacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kurs pénz - Geld iru - Waare pénz - Geld áru - Waare Magyar hma — Uasr. «Veizen 1904 április ........ April... ........... — — — — — _ _ _ SSuza — Weizen. ......................... V M --------—-----— V M --- -— -------------1904 április ........ April................... 1904 május ........ Mai ... .............. 1904 október ....... Oktober............ 8 39 8 41 8 37 8 45 8 43 ......... 8 42 8 29 8 43 8 30 8 34 8 36 ....... ................................. 8 35 8 25 8 36 8 26 8 27 8 24 8 31 ............................... 8 23 8 26 8 24 8 26 ......................... Rozs — ____________ *5 M .......................1904 április ........ April................... 1904 október.. ... Oktober .............. 6 64 .............. ................................... 6 72 6 71 6 75 ............................... 6 66 6 74 6 67 ; 6 76 6 61 ......................................................... 6 61 6 68 6 62 6 70 Tengeri — Mais ................. M ......................... » « -------------- -1904 nÁjjkls ........ Mai ................... 1904 julius ... .. Juli ................... 5 36 5 M .............. .............. ....... 5 34 5 44 5 35 5 45 5 33 5 34 5 32 ............ .................... 5 43 ....................................... .................. 5 32 5 42 5 34 5 43 Zai> — Ma fér .............................. — — — — — 1904 április ....... April.............. ... 1904 október.. ... Oktober ... _ _ 5 65 5 66 ......................................... 5 65 5 76 5 66 5 78 5 62 5 63 .............................................. 5 63 5 64 Háposzíarepcze | ................... Kohlreps / .................... 1904 február... ... Feber ....... | 11 40 mtwjre. Waare vorge 11 50 nJJene Schl----------1904 augusztus ... August .................. Felmondott árukb c) Határidőre. — Termi an előfordult kötések. — In gekündigter üsse. Wagryar bnza — Un?. Weizen Tengeri — Mais ... ... ......... Árpa — Gerste ... ................... Rozs — Kosrgren Zab — Hafer kB Síáp.-repcze — Kohlreps ....... e. d) Les? ii Bl ásnoló árfolyamaik Liquidationskurs SSasryar buza — Ungarischer Weizen — — Tena ri — Kässs ____ ________________-----árpa — Gerste .-----ä«*a — ^?eí*en ... ................... ttazs — Roggen __ ... .. 1 II. 1 Zab — Hafer .............. ... ... ... ... CuianféEe termények. — Día jerse Produ Xäp.'Repcze — Kohlreps.. ... . . ... ... de.-- -Kés*áru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin voraefallene Leszámol» árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse pénz - Geld áru - Waare Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurse póriz - Geld áru - Waare ingyen hordó franco Fass, netto Tara 60 kg.-ként Disznózsír ____ Schweinefett ... Budapesti ................................. Vidéki .................................. Budapester ............................. ............................... 66 50 67 —----------50 kg.-ként 8zaloxma .............. Spécit ................... Magyar légenszáritott vidéki... Landspeck, ung. luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, luftgetrock. 4 stückig n n 3„__ „ Füstölt ... ... ...... ... ------ geräuchert .............................. *— ......................... 56 - 58 — 56 50 58 50----------------Zsák ka! együtt, gSngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Indus. Sack, brutto für netto, Qualität pr. 500 Gramm 50 kg.-ként Szilva' ................... P9attntea .............. Boszniai, 1903. évi szokv.-minőség— bosnische, 1903. Uaance* Qualität . „ „ „ 100 drbos.... „ „ 100 Stück _ » » , 85 , .... „ „ 85 „ .Szerbiai, 1903. szokványmin.-- serbische, 1903. Usance-Qualit. „ „ 100 drbos ............ „ „ 100 Stiick . m » 85 „ — — „ „ 85 „ - — 18 5 23 2 26 2 18 - 22 7 25 5 16 0 5 5 5 0 19 — 23 50 26 50 18 25 23 25 26 —--------------ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Szitvaiz .............. Pflaumenmus ... Szláv Szerb oniai. .............................. slavonisches 1903 serbisches 1903 __ 16 50 14 50----------------iái ......................................... .............. 14 — 50 kg.-ként A fuvar fferemasr .............. üleesaaten ............ dij 100 kilogrammonké Luczerna magyar 1903. évi... Luzerner ungarische 1903. ... Lóhere aprószemű 1903. évi __ Rothklee kleinkörnig 1903.__ „ középszemű 1903. évi .. „ mittelkörnig 1903. „ nagyszemű 1903. évi... „ grobkörnig 1903. ... III. Hajózási ffuvareSiJ. it a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Fracht Syarbe a fuvardíjtétel 16—20 fillérrel magasabb. —- Naeh Oy — Schifffra sätze verstehen sich rör ist der Frachtsa Kr.-tői von 50 — 42 — 50 — 54 — cht. per 100 Ki tz um 16— Kr.-itr big 67 — 48 — 53 — 58 — logramm -20 Heller nclusive Transportste höher. uer und A ssecuranz. Pancsova Uividék Bezdán 44-48 36—42 30-34 Kalocsa D.-Földvár Szentes 26 30 24-28 50-56 Szeged 44-48 Zenta j Titel Mitrovicz 42—46 1 38- 42 52-58 Temesvár 62-68 N.-Becskerek 42—48 * 1. „Tiszavidéki bnza46 alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-ICis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Rrtnsfigi bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. +0 »»Tiszavidéki Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemú árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett3. „Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. 1. Unter „Tlieissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com« Fejér4* ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden -Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vacz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ istsolcherfrWeizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. Unter „Tlieissj^erste“ ist solche Gerste zuVerstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem II durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannbisclie Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet vv'irde.
