A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1904. január-március (41. évfolyam, 1-74. szám)
1904-03-09 / 56. szám
A BUDAPESTI ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE Előfizetési árak évenkénti ▲ tőzsde titkári hivatalától el vitetve . . K 20.— Házhoz hordva. . . . * 24.— Postán küldve . . , . 9 28.— Egyes példány 20 f. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAARENHIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. KURSBLATT UND EFFECTEN-BÖRSE Megjelen ünnep- éa vasárnap kivételével mindennap. JD Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich s Loco Secretariat der Börse ......................K 20.— Ins Haus zugestellt . „ 24.— Auswärts, pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 H. XLI. évfolyam. Budapest, 1904. márczius 9. (szerda). 56. szám. időjárás | H,én-<íeh8n Witterung < Hzep scüön Vísáilás reggel 7 órakor \ , cyv,a Wasserstand 7 Uhr Früh / 1 m Hőmérő reggel 7 órakor \ , , ro Thermometer 7 Uhr Früh j Légsúlymérő reggel 7 órakor \ 77n Barometer um 7 Uhr Früh / Í(U A) Mi*úfözsde. — TVaarenbörse. I. Gabonansmiiek. — Getreicle. Arak készpénzben 50 kilogrammonként. — Preise netto Casse per HO Kilogramm, a) Készáru. — Effective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen. Buza — Weisen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 Tiszavidéki .........Theiss .......................... Tiszavidéki ........Theiss.......................... Fejérmegyei ........ Com. Fejér .............. Fejérmegyei ........Com. Fejér _______ .IPestvidéki _ _Pester Boden.............. Pestvidéki .... ... Pester Boden.. ____ Bánsági ..............Banater ..................... Bánsági ..............Banater ..................... Bácskai ..............Bácskaer...................... 'Bácskai .............. Bácskaer.................... Bolgár. ............... Bulgarischer.............-------------------------8 25 8 20 8 20 8 15 8 25 8 50 8 45 8 45 8 45 8 50 8 40 8 30 8 30 8 20 8 30 8 60 8 50 8 50 8 50 8 60 8 45 8 30 8 30 8 25 8 30 8 65 8 55 8 55 8 55 8 65 8 55 8 50 8 50 8 40 8 75 8 65 8 65 8 60 8 60 8 55 8 55 8 45 8 85 8 70 8 70 8 65 8 70 8 55 8 90 8 75----------Közs — Kosrgen .................... Származás, nsta és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer ......................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam—Kurs K-tol - von K-ig - bis K-tÖl -von K-ig - bis Elsőrendű....................... Prima .............................. Középminőségű... ........ Mittel............................... 6 60 6 50 6 75 6 60 Elsőrendű ................ Prima......................... Középminőségü ........ Mittel......................... 5 90 5 75 6 10 5 90 Árpa — Gerste .................... *> /•Takarmány, elsőrendű Futter, Prima. ............. „ másodrendű „ Sekunda ............. {Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss......... ... „ felsömagyar. „ Oberungar .......... ‘ * dunántuli.. , Transdanub.. _ 5 90 5 80 6 10 5 90 Tengeri — Hais.................... Magyar, 6 .............. Ungar., alt.............. Magyar, új . ............. Ungar., neu............. Román v. bolgár _ Rumän. o. bulg........ Szerb _ _. .............. Serbisch.................... Cinquantin ______ Cinquantin . . ... ... Fehér... _ ... ... _ Weisser___ ... _ . 5 50 5 60 íiöles — ftirse ........................ b) £§a 5 30 fcárüdö 5 40 re. — Repcze — Reps .................. Terminwaare. 1 Káposztarepcze ........ Kohlreps................... 1 Réparepcze .............. Rübsen .................... 10 35 10 55 Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb él legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zártat i órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten BVn'se- tages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kurs pénz - Geld J 6ru - Waare pénz - Geld iru - Waare Magyar Srnia — Ung. Weizen 1904 április ........ April.................... _ _ _ ___ _____ ___ _ _ ___ ___---------------— — Buza — Weizen ......................... V •» — —------— 1904 április ........ April................... 1904 május......... Mai ................... 1904 október ....... Oktober.............. 8 45 8 44 8 46 8 43 8 40 8 44 8 39 *8 39 8 40 8 34 ’ " ” !” ... 8 38 | 8 33 S 39 S 34 8 52 8 58 S 54 ... ............................. 8 45 8 47 ............. . ............................... 8 54 8 46 8 55 8 47 Ro** — Ktosr&en ........................ m — — —--— 1904 április ........ April_________ 1904 október ....... Oktober _ _ _ 6 65 6 64 6 65 ... ........ ...____ 6 77 6 75 6 76 .................. ... ... 6 63 6 72 6 64 i 6 73 6 72 6 73 .............................................. 6 81 6 83 ......................................... 6 72 6 81 6 73 6 82 Tengert — ííais ......................... 1904 május _ . . 3 1904 julius......... i Iái ................... nli ................... 5 40 5 39 5 41 5 38 ................... 5 38 5 47 5 39 1 5 49 I 5 43 5 42 5 43 .................................. 5 43 5 44 — — — ... — .. ... — _ _ _ __ Zab — Slaíer ............................... 1904 április ....... April.................... 1904 október ....... Oktober ............. 5 71 5 68 5 70 5 67 ... ._ ......... 5 67 5 75 5 68 5 80 i 5 76 £ 5 85 E 78 ............................................. 86 ............................................. 5 77 5 85 5 79 5 86 Káposztarepcze 1 ................... Kohlreas ( ... _______ 1904 február... ... Feber m 11 45 11 55 !----------1904 aususztus Ane-nst Felmondott áruk bi SÍ c) Határidőre. — Termü in előfordult kötések. — In gekündigter vaare. ’aare vorgefallene Schlüsse. Magyar l>nza — Ung. Weizen Tengi ri — Mais_______ ______ Árpa — «erste _______ ____ «raza — reizen RíiZ’í — Koggen Zab — Haler ■ Káp.-repcze — Kohlreps ....... e. d) Lesz s smoió árfolyamok — Liquidationskurs Hagyat* bnza — Ungarischer Weizen — — Tensi •i — KSaäs ______________________-----Árpa — Gerste-----Buza — Weizen ... ... .................... ... Haza — Koggen ... ... ... ____ ____ ... II. § lab — Hafer .. ... ... ... ... ... . . ... különféle termények. — Dii jerse Produ Káp.'Repcze — Kohlreps... _______ ... de.-- -Készáru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin voraefallene Leszamoio árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse pér.2 - Geld ára - Waare Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz - Geld áru - Waare ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Disznózsír ... ... Schweinefett ... Buda] Vidéli jesti ................. ........... Budapes Landfett ter .............................. 66 50 67 —----------i .................. .............. 50 kg.-ként Szalonna _ .. _ f'ipecK ____ ... ... Magyar légenszáritott vidéki... Landspeck, ung. luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, luftgetrock. 4 stückig o o n rt O n „ „ O r> Füstölt ................................... geräuchert .............................. 56 50 58 50 57 — 59 —----------Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Indus. Sack, brutto für netto, Qualität pr. 500 Gramm 50 kg.-ként Szilva .................. Manmea.............. Boszniai, 1903. év: szokv.-minößeg— bosnische, 1903. Usance-Qualität „ „ „ 100 drbos ____ , „ 100 Stiick » „ „ 85 „ ---- „ „ 85 .Szerbiai, 1903. szokványmin.... serbische, 1903. Usance-Qualit. „ „ 100 drbos ........ , „ 100 Stückig » 8o „ —. .— • „ „ 85 „ . ... 18 50 23 25 26 25 18 — 22 75 25 50 19 — 23 50 26 50 18 25 23 25 26 —----------~ —— ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Szilvái* .............. Pflaumenmus ... Szláv Szerb oniai. ____ _ ... ....... slavonisches 1903 serbisches 1903 16 — 14 — 16 50 14 50 — —-----60 kg.-ként A fuvar Meresnag .............. Kleesaaten ........ dij 100 kilogrammonké Luczerna magyar 1903. évi... Luzerner ungarische 1903. Lóhere aprószemű 1903. évi _ Rothklee kleinkörnig 1903. ... „ középszemű 1903. évi .. „ mittelkörnig 1903. „ nagyszemű 1903. évi... „ grobkörnig 1903. III. Hajózási fMvardiÉJ. at a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Fracht S^örSse a fuvardíjtétel 16—20 fillérrel magasabb. — Nach G% — Schiff fra sätze verstehen sich lör ist der Frachtsa Kr.-tói von 51 — 46 — 53 — 58 — cht. per 100 Kt tz um 16— Kr.-äe- bis 60 — 50 — 55 — 60 — logramm -20 Heller nclusive Transportste höher. uer und A 3 securanz. ................. Pancsova Újvidék 44-48 36-42 Bezdán 30-34 Kalocsa D.-Földvár Szentes 26 30 24-28 50-56 Szeged 44-48 Zenta Titel Mitrovicz 42-46 38-42 52--58 Temesvár 62—68 N’.-Becskerek42—48 •fC 1. „Tiszavidéki bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegryei bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „IPestvidéki bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. !• „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett* 3. „Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. 1. Unter „Tlieissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten GebLete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Fester Boden-Weizen“ ist solcher Weisen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vacz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcherJWeizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. *) 1. Unter „Tlieissg:erste“ ist solche Gerste zu'verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem I durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Obernngarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannbische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete gp^ntet wurde.
