A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1904. január-március (41. évfolyam, 1-74. szám)
1904-03-05 / 53. szám
A BUDAPESTI ÁRU- ES ERTEKTOZSDE Előfizetési árak évenként i ▲ t&zade titkári hivatalától elvitetre . . K 20.— Házhoz hordva. . , . „ 24.— Postán küldve . . . , w 28.— Egyes példány 20 f. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAARENHIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. KURSBLATT UND EFFECTEN-BÖRSE. Megjelen ünnep- éa vasárnap kivételével mindennap. Erscheint mit Ausnahme der Sonn** xl Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlicti: Loco Secretariat der Börse ......................K 20 — Ins Haus zugestellt . „ 24.— Auswärts, pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 H. XLL évfolyam. Budapest, 1904. márezius 5. (szombat). 53. szám. Időjárás 1 borait _triih Witterung / DoraK Vízállás reggel 7 órakor j . 97(.,, Wasserstand 7 Uhr Früh f t Hőmérő reggel 7 órakor \ ro Thermometer 7 Uhr Früh / "r LégSÚlTmérő reggel 7 Órakor ) int_ Barometer m 7 Uhr Früh f * A) Apútözsde* — Waarenbörse. I. Gabonanemüek. .— Getreide. Árak készpénzben 50 kilogrammonként. — Preise netto Casse per 50 Kilogramm, a) Készáru. — Effective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qunlitätugemicht per Hektoliter in Kilogrammen. Buza — Weisen 73 74 75 j' 76 77 78 79 80 81 82 .Tiszavidéki .........Theiss.. ..................... Tiszavidéki ........Theiss.......................... Fej érmegyei ........Com. Fejér ................ Fejérmegyei ........Com. Fejér ............... Pestvidéki ........Pester Boden............... j Pestvidéki ... ... Pester Boden ............. Bánsági ..............Bannter ..................... Bánsági ..............Banater ..................... Bácskai .............. Bácskaer................... ■Bácskai ......._ ... Bácskaer.............. ... Szerb .........................Serbischer............ ... Bolgár . ..................Bulgarischer............... — —----------------- -_ — 8 40 8 35 8 35 8 30 8 40 8 65 8 60 8 60 8 60 8 65 j 8 55 8 45 8 45 8 35 8 45 8 75 8 65 8 65 8 65 8 75 8 60 8 45 8 45 8 40 8 45 8 80 8 70 8 70 8 70 8 80 8 70 8 65 8 65 8 55 8 90 8 80 8 80 8 75 8 75 8 70 8 70 8 60 9 — 8 85 8 85 8 80 8 85 8 70 9 05 8 90 — — — — Rois — Kussen .................... Származás, nem es minőség Provenienz. Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-toS-pon K-ig -bis K-tól -von K-ig - bis Elsőrendű....................... Középminöségü .............. Prima... ____ 6 65 6 55 6 80 6 65 Zab — Haler Elsőrendű ................. Prima............ ... ... Középminöségü ........ Mittel......................... 5 95 5 80 6 15 5 95 Árj»;i — ixerste .................... *> .-Takarmány, elsőrendű Futter, Príma ................. „ másodrendű , Sekunda .......... ' Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss .............. „ felsőmagyar. „ Oberungar _____ ' , dunántuli.. , Transdanub ....... 5 90 5 80 6 10 5 90 Tengeri — Mais .................... Magyar, ó .............. Ungar., alt.............. Magyar, új .............. Ungar., neu............. Román v. bolgár _ Rumän. o. bulg........ Szerb.- ... ... ... ... Serbisch _ _ ... ... Cinquantin .............. Cinquantin ............. Fehér... ___ ... _ Weisser................... 5 50 5 60 Köles — Hirse.. .................... ft) Ha 5 30 iáridö 5 40 re. — Repcze — Steps ... ................ Terminwaare. Káposztarepcze ........ Kohlreps................... Réparepcze ........'__ Riibsen .................... 10 35 10 55 Határidő — Termin | Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nólkiil l Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den I höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Ztcischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kurs pénz - Geld j iru - Waare pénz - Gehl kru - IVaare Másra*' buza — Uns. Weizen 1904 április ~ ... April ................... | _______ ____ ___ __ _ ___ ___--1---I-----— :— Buza — Weizen 1904 április ........ April................... 1904 május ......... Mai ................... 1904 október.. _ Oktober.............. 8 50 8 47 8 61 8 58 .................... 8 58 j 8 59 ; 8 58 8 57 8 *8 43 ’s 36 ~ 59 8 47 8 48 .............. 8 47 8 36 8 48 8 37 8 39 8 47 8 43 8 44 ... ............„ 8 43 8 44 j ÄO íh — itosrgen 1904 április ........ A 1904 október.. ... C 6 77 6 78 6 76 6 77 .................. 6 77 6 83 ......................................... 6 76 6 82 6 78 ( 6 83 6 76 ... ... "" .V. ... 6 75 6 76 6 76 6 77 ktober .............. Tengeri — ttais v ** 1904 május ........ 1 1904 julius ........ * ilai ... ... 5 39 5 38 5 46 . 5 46 5 47 í 5 57 5 42 5 43 S 39 ................................... 5 38 5 39 üli 5 55- ___-----— Haíer .............................. 1904 április ....... April................... 1904 október ....... Oktober .. _ _ 5 7ü 5 76 . ..................................... 5 74 5 85 5 76 5 90 5 74 5 70 ........ .................................... 5 70 5 71 Kápftsxureí>cze | ........ ... Kohlreps f ................... 1904 február. ... Feber . _ ni w 11 50 oaare. ’aare torgej 11 60 | allene Sclu----------1904 auffusztus _ Ausrust ... <V Határidőre. — Termi' Felmondott árukban előfordult kötések. — In gekündigter üsse. Magyar bnza — Uns. Welzen Tengeri — Mais ____ _____ Árpa — Gerste ......................... — weizen Rozs — Koígen Zab — llafer Leszámoló m Káp.-repcze — Kohlreps.. _ B. d) árfolyamok Liquidationskurs lasyar bnza — Ungarischer Weizen — — Tengeri — Ma is ... ............. ... ... ... ...-----Árpa — Gerste-----3»za — Weizen ftozs — Ragyen ... . . ... ... .............. II. 1 Zab — Hafer Különféle ti------ Káp.-Repcze — Kohlr jerse Producte. eps. . — — irmények. — J)ii 1 | Készáru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin vor gefallene Leszamolo árfolyam, LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz - Geld áru - Waare pénz • Geld áru - Waare ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Disznózsír ____ Schweinefett _ Buda Vidél Budapes Landfett tér ... ... ... .............. 67 — 67 50----------D .............. .................... 50 kg.-ként Szalonna... ____ Magyar légenszáritott vidéki... Landspeck, ung. lnftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, luftgetrock. 4 stückig « r> ^ „ _. i „ 3 „ 57 50 60 58 — 60 50----------Speck ... ... ............................ Zsákkai együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Indus. Sack, brutto für netto, Qualität pr. 500 Gramm 50 kíj.-ként 18 50 23 25 26 25 18 — 22 75 25 50 19 — 23 50 26 50 18 25 23 25 26 —----------...............- — „ „ „ 100 drbos.... „ „ 100 Stiick n w n 85 „ - ... n . 35 „ .Szerbiai, 1903. szokványmin __ serbische, 1903. Uáance-Qu: „ „ 100 drbos......... „ „ 100 Stiick. n „ 85 * — — » „ 85 „ _ ilit. ................... ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kir.-ként Szilvái/ _______ Pflaumenmus ... Szláv Szerb oniai ... _ _ ... ... ... slavonisches 19Ó3 serbisches 1903 16 — 14 — 16 50 14 50-----— — iái ____... ... ................ 50 kg.-ként Heremag .............. Mleesaatcn ........ Kr.-tói von 1 Kr.-in bin uer und A ssecuranz. Luczerna magyar 1903. évi... Luzerner ungarische 1903. Lóhere aprószemű 1903. évi _ Rothklee kleinkörnig 1903 „ középszemü 1903. évi .. „ mittelkörnig 1903. nasrvszemű 1903. évi... .. sTobkörniff 1903 51 — 46 — 53 — 58 cht. der 100 Kt z um 16— 60 — 50 — 55 — 60 — logramm -20 Heller IH. Hajózási fuvardij. — Schifffra A fuvardij 100 kilogrammonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze verstehen sich Győrbe a fuvardíjtétel 16—20 fillérrel magasabb. — Nach. Győr ist. der Frachtsa nclusive Transportste hoher. Pancsova Újvidék Bezdán 44-50 36-44 30-36 Kalocsa D.-Földvár Szentes 26 32 24-30 52-60 Szeged 44-50 Zenta ! Titel Mitrovicz 42- 48 j 38-44 52 60 Temesvár 66-72 N.-Becskerek 44—50 M 1* »Tiszavidéki bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezott vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. •10 1» „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mély a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben I 6s Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett3. „Bnnántrtli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az ' országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. 1. Unter „Theissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weiz*en zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcherJJWeizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog —- die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ¥) 1. Unter „Tlieissgerste“ ist solche Gerste zu'verstehen, wvelche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem I durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubisclie Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde.
