A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1904. január-március (41. évfolyam, 1-74. szám)
1904-03-03 / 51. szám
A BUDAPESTI ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE Előfizetési árak évenként« A. tizede titkári hivatalitól elvitetv« . . K 20.— Házhoz hordva. . . . „ 24.— Postán kOldve , , , , , 28 — Egye* példány 20 f. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAARENHSVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. KURSBLATT UND EFFECTEN-BÖRSE. Megjelen ünnep* és vasárnap kivételével mindennap. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse ......................K 20.— Ins Haus zugeatellt . n 24.— Auswärts, pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 H. XLL évfolyam. Budapest, 1904. márczius 3. (csütörtök). 51. szám. Időjárás \ széD_sch8n Witterung / 8Zep 8Cüön Vízállás reggel 7 órakor | . Was ser stand 7 Uhr Früh j ^ Hőmérő reggel 7 órakor \ , . r 0 Thermometer 7 Uhr Früh / ' Légsúlymérő reggel 7 órakor \ 77(1 ^ Barometer um 7 Uhr Früh / ** A) ^rúfözsde. — Waarenbörse. I. Sabonaneműek. — Getreide. Arak készpénzben 50 kilogrammonként. — Preise netto Casse per SO Kilogramm, a) Készáru. — Ejfective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgeicicht per Hektoliter in Kilogrammen. Buza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 /Tiszavidéki .........Tiieiss.. ..................... Tiszavidéki ........Theiss.......................... Fejérmegyei... ... Com. Fejér ........ Fejérmegyei ........Com. Fejér ................ . 1 Pestvidéki ........Pester Boden............... Pestvidéki .........Pester Boden............... Bánsági ..............Banater ................ ... Bácskai .............. Bácskaer................... Bácskai .............. Bácskaor ................... Szerb .........................Serbischer...................--------------------II 8 50 8 45 8 45 8 40 8 50 8 75 8 70 8 70 8 70 8 75 8 65 8 55 8 55 8 45 8 55 8 85 8 75 8 75 8 75 8 85 8 70 8 55 8 55 8 50 8 55 8 90 8 80 8 80 8 80 8 90 8 80 8 75 8 75 8 65 9 — 8 90 8 90 8 85 8 85 8 80 8 80 8 70 9 10 8 95 8 95 8 90 8 95 8 80 9 15 9 —----------Rozs — ítoggew .................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer ......................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tol - von K-ig - bis K-tOI - ton K-ig - bis Elsőrendű....................... Prima .............................. Középminőségü.............. Mittel .............................. 6 75 6 65 6 90 6 75 Elsőrendű ................. Prima......................... Középminőségü... ... Mittel ........................ 6 - 5 85 6 20 6 Ár»a — Gerste .................... *> í Takarmány, elsőrendű Futter, Prima............... . „ másodrendű „ Sekunda ............. í Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss .............. „ felsőmagyar. „ Oberungar .......... ‘ „ dunántuli.. , Transdanub.. ... 5 95 5 85 6 15 5 95 Tengeri — Hais ... .............. Magyar, 6 .............. Ungar., alt.............. Magyar, új .............. Ungar., neu............. Román v. bolgár _ Rumän. o. bulg........ Szerb _ ... .............. Serbisch......... ......... Cinquantin ........ ... Cinquantin ............. Fehér... _ ______ Weisser_ ... ........ 5 55 5 65 Köles — Hirse ......... . b) Ha 5 30 táridő 5 40 re. — Repcze — Reps ............. .. Terminwaare. Káposztarepcze ........ Kohlreps................... Réparepczo .............. Rübsen ........ ......... 10 35 10 55 Határidő — Termin Délutáni 1 órélg a legmagasabb és legalaosonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Wir Kachmittags zu den Mchaten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kurs pónz - Geld iru - Waare pénz - Geld iru -Waare Magyar busza — 5Tng. Weizen 1904 április ........ April................... ..............................................................----------— — . — *— Buzit — Weizen ....................... « — —--— — —--...----—1904 április ........ April.................. 1904 május ........ Mai .................... 1904 október.. _ Oktober ______ 8 74 8 73 8 77 8 69 .................... 8 56 8 58 8 50 ~ — ... 8 69 8 49 8 70 8 50 8 73 8 72 8 74 .................................... 8 52 8 53 ............................................... 8 72 8 52 8 73 8 53 Rozst — üoff^en . ......... ........ H M ----------------1904 április ........ April................... 1904 október ....... Oktober .............. 6 91 6 92 6 85 ... ......................... 6 85 6 85 6 86 6 86 6 88 6 89 ................... ......................... 6 90 6 88 .........................>.................... 6 89 6 89 6 90 6 90 Tenseri — .tlaig 1904 május ........ Mai 1904 julius ... Juli ................... ö 52 5 53 5 49 5 50 .............. ... 5 49 5 58 5 50 5 60 5 51 5 52 — — Zab — Klaler ________________ 1904 április ....... 1 1904 október.. ._ C 5 82 5 77 ... _ 5 77 5 83 5 78 5 SO f 83 5 81 5 82 M •* -- -- -------------)ktober ..............- ... . __ ___ . __ 5 85 ........ „ Káposztarepcze 1 Kohlreps 1 1904 február... ... Fehnr . m n 11 fiO 11 70 1-----— — 1901 augusztus _ Ausrust.. b Felmondott áruk c) Határidőre. — Termi' an előfordult kötések. — In gekündigter caare. ’aare vorgefallene Schlüsse. 1ía?yar bnza — Ung. Weizen Tengeri — Hais ........................ Árpa — Gerste ...--------------— ^reizen Rozs — Roggen Zab — Hafer a Káp.-repcze — Kohlreps ____ e. d) Lesi u es imolő árfolyamok — IAquidations/íurs Magyar bnza — Ungarischer Weizen — — Tcmii ri — lüais ... ... — ........ ... ... ...-----Ärpa — Gerste-----Buza — Weizen ............................. .. ■ 3oia — fíogjgen ... .......................... II. 1 Zab — Hafer ... .. _. ... ... ... ... ... ... (Olönféle termények. — Di\ jerse Produ Káp.-Repcze — Kohlreps... ... ____ ... de. — -Készáru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz - Geld áru - Waare pénz - Geld {áru - Waare ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Disznózsír ......... Schweinefett ... Buda Vidél nesti— . ... ... . Budapes Landfett tér ... .................... 67 — 67 50----------d ........... .................. 50 kg.-ként Szalonna .............. Speck _______ ... Magyar légenszáritott vidéki... Landspeck, ung. luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, íuftgetrock. 4 stückig n » 3 „ n ,, 3 „ ... — — — — — 57 50 60 58 — 60 50-----”*“* -Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Indus. Sack, brutto für netto, Qualität pr. 500 Gramm 50 kg.-ként fässilva ... .... .. .. PBanmen.............. Boszniai, 1903. évi azokv.-miaöség— bosnische, 1903. Usance-Qualität - „ „ „ 100 drbos. — „ „ 100 Stück " . , * n 85 „ -- „ „ 85 „ — .Szerbiai, 1903. szokványmin..-, serbische, 1903. Usance-Qualit. „ „ 100 drbos... ... „ „ 100 Stück. » 85 ......... „ 85 „ ---.............................. 18 50 23 25 26 25 18 ~ 22 75 25 50 19 — 23 50 26 50 18 25 23 25 26 —----------.................... ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Szilvái* .............. Pflaumenmus ... Szláv Szerb oniai. ... ......................... slavonisches 1903 serbisches 1903 16 — 14 — 16 50 14 50----------iái ............ ... ............. 50 kg.-ként A fuvar Meremas .............. Mieesaaten ........ dij 100 kilogrammonkéi Luczerna magyar 1903. évi... Luzerner ungarische 1903. Lóhere aprószemü 1903. évi... Rothklee kleinkörnig 1908 ___ „ középszemű 1903. évi .. „ mittelkörnig 1903. „ nagyszemü 1903. évi— „ grobkörnig 1903. III. Hajózási fuvardíj. it a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Fracht Győrbe a fuvardíjtétel 16—20 fillérrel magasabb. — Nach Qy .........................- Schifffra sätze verstehen sich tör ist der Frachtsa Kr.-tői von 51 — 46 — 53 — 58 cht. oer 100 Ki ‘z um 16— K r.-ik bis 60 — 50 — 55 — 60 — logramm -20 Heller nclusive Transportste höher. ucr und A ssecuranz. •* Pancsova Újvidék Bezdán 44-50 36-44 30-36 Kalocsa 1 D.-Földvár | Szentes 26 32 1 24-30 | 52-60 Szeged 1 Zenta i Titel Mitrovicz 44—50 | 42-48 j 38-44 52-60 Temesvár 66-72 N.-Becskerek 44—50 ¥ 1. „Tiszavidéki bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegryei bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. !• „Tiszavidéki Árpa6* alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Dunán tdll árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett területen termett.-¥L 1. Unter „Theissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com« Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist'solchei^Weizen zu verstehen, welchcr hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ¥) 1. Unter „Tlieissgerste“ ist solche Gerste zu^verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem j| durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste*4 ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet v’urde.
