A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1904. január-március (41. évfolyam, 1-74. szám)
1904-02-27 / 47. szám
A BUDAPESTI ÁRU- ES ERTEKTOZSDE Előfizetési árak évenkénti A tizede titkári hivatalitól ehriUtT* . . K 20.— Házhoz hordva. . , , , 24.— Postán küldve . . . . . 38.— Egyw példány 30 f. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAAKENhivatalos Árjegyző lapja. KURSBLATT UND EFFECTEN-BÖB8E Megjsien ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. Jjj Erscheint mit AnmaViTnc der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations- Veise jährlich i Loco Secretariat der Börse .................K 20.— Ins Hau« zugesteilt . „ 24.— Auswärts, pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 H. XLI. évfolyam. Budapest, 1904. febrtUtr 27. (szombat). • . .. • 47. szám. SSSiäe J VíS&MáS reggel 7 órakor \ , „77c< Wasserstaná 7 Uhi Früh / ö ** Hőmérő reggel 7 órakor \ ,, r # Thermometer 7 Uhr Früh / Lőgsúlymérő reggel 7 órakor \ 77n Barometer um 7 Uhr Früh f m A) Árutőzsde. — Waareribörse. I. Gabonanemiiek. — Getreide. Árak készpénzben 50 kilogrammonként. — Preise, netto Casse per BO Kilogramm. a) Készáru. — Effective Waare. A minőségi sály hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgeu>icht per Hektoliter in Kilogrammen. Buza — Weisen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82-Tiszavidéki .........Theiss.......................... Tiszavidéki ........Theiss.......................... Fejérmegyei ........Com. Fejér ................ Fejérmegyei ........Com. Fejér ................ .1 Pest vidéki ........ Pester Boden........... *1 Pestvidéki .........Pester Boden............... Bánsági ........ ...Banater ...................... Bácskai .............. Bácskaer.................... Bácskai .............. Bácskaer.................... Bolgár ................... Bulgarischer............. — _-------------------------8 70 8 65 8 65 8 60 8 70 8 95 8 90 8 90 8 90 8 95 8 85 8 75 8 75 8 65 8 75 9 05 8 95 8 95 8 95 9 05 8 90 8 75 8 75 8 70 8 75 9 10 9 — 9 — 9 — 9 10 9 — 8 95 8 95 8 85 9 20 9 10 9 10 9 05 9 05 9 — 9 — 8 90 9 30 9 15 9 15 9 10 9 15 9 — 9 35 9 20----------Rozs — Hussen ............. . ... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer ................. — Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam —Kurs K-tol - von | K-ig - bis K-tól -von K-ig - bis Elsőrendű....................... Prima... ... . ................. Középminőségű... ........ Mittel............................... 6 80 6 70 6 95 6 80 Elsőrendű ................. Prima........................ Középminőségű.— ... Mittel ......................... 6 — 5 85 6 20 6 — Árpa — (»erste .................... «) /Takarmány, elsőrendű Futter, Prima ............... „ másodrendű „ Sekunda ............. < Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss .............. „ felsőmagyar. , Oberungar .......... ' „ dunántuli.. „ Transdanub ____ 5 95 5 85 6 15 5 95 Tengeri — Mais .................... Magyar, ó .............. Ungar., alt.............. Magyar, új ........ ... Ungar., neu............. Román v. bolgár ... Rumän. o. bulg.-----Szerb— ... ... ... ... Serbisch.................... Cinquantin .............. Cinquantin ............. Feher... ._ .............. Weisser ... ............. 5 55 5 65 Köles — Hirse.. .................... b) 5 30 táridő 5 40 re. — Repcze — Reps ........ ... .. Terminwaare. Káposztarepcze ........ Kohlreps............ ... 1 Réparepcze .............. Rübsen .................... 10 35 10 55 Határidő — Termin í Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb ; árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbe* eső árfolyamok nélkül ; Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den 1 höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallentn Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az elozö tőzsdei nap délutánján ■ legmagasabb él legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen -or- gefallenen Schlüsse ohne Zioischenkurse Árfolyam — Kurs pénz - Geld áru - Waare pénz - Geld iru -Waare Maeyar bnn - Un er. Weizen 1904 április ... ... April.. ................. __ _____ ___ ___ ___ ___ mmm ___ ___ ___ r.--------------------------Buza — Weizen *■* »1 11 8 76 's 75 8 93 ~8 91 ” 8 49 8 64 8 62 ......................... 8 90 | 8 61 8 91 8 62 8 85 8 84 8 8 55 8 56 8 8 78 8 50 8 79 8 01 1904 április......... April.................... 1904 október.. _ Oktober ........... 86 8 78 ........................ 50................................... . Rozs — Roegen ... ....... . ........ W M — — .........— — 1904 április ........ April................... 1904 október ....... Oktober .............. 6 94 6 91 6 96 ... _____________ 6 96 6 92 6 95 ... 6 99 6 99 7 - 7 — 6 94 6 88 ....................... ....................... 6 94 6 93 ............................................. 6 88 6 90 6 89 6 91 Tengeri — Mais 91 11 1904 május ........ Mai ................... 1904 julius ... . Juli .................... b 54 5 55 5 53 5 56 ................... 5 57 5 67 5 58 5 69 5 52 5 51 5 53 5 50 ......................... 5 50 5 51 m*rn - --- - -- ... Zab — Hafer ... ... ... .............. ii ii — — — --- — — 1904 április .... April ................... 1904 október.. ... Oktober .............. 5 77 5 81 ... ._ ............................... 5 83 5 84 .............. ......... ......... 5 80 5 85 5 82 5 90 5 76 5 77 5 72.................................... 5 71 5 72 1 Káposztarepcze 1 Kohlreps j 1904 február ........Ft 1904 augusztus _A iber ... ... Hl w 11 50 vaare. ’aare vorge) _ _----------asnst.. 11 60 1 'allene Schl c) Határidőre. — Termi Felmondott árukban előfordult kötések. — In gekündigter üsse. dasyar bnza — Ins. Weizen Tengeri — Hais ------------------Árpa — Gerste ......................... Huza — weizen Rozs — Kogrsrcn-------------------------------------------------------Zab — Hafer Leszámoló m — Idquidationskurs Káp.-repcze — Kohlreps ....... e. d) árfolyamok Magyar bnza — Ungarischer Weizen — — Tengeri — Ma is ... ... - ... ... — ...-----Árpa — Gerste-----Buza — Weizen ....................... ... ... ... Rozs — Roggen ... ... ... ................ ... II. i Zab — Hafer ................................... különféle termények. — Di\ yerse Produ Káp.-Repcze — Kohlreps ... ... ... ... de. Elész-'árn — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse pénz - Geld áru - Waare Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz - Geld |iru - YTaare ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Disznózsír ......... Schweinefett ... Buda Vidél pesti. .............................. Budapes Landfett ter ... ... .. 67 50 68 —----------d ........ ... .................... 50 kg.-ként Szalonna .............. Speck __________ Magyar légenszáritott vidéki... Landspeck, ung. luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, inftgetrock. 4 stückig 3 3 58 — 60 — 58 50 60 50----------- --Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclus. Sack, brutto für netto, Qualität pr. 500 Gramm 50 kg.-ként Szilva ........ ......... Pflaumen .............. Boszniai, 1903. évi szokv.-minőség— bosnische, 1903. Us&nce-Qu&lität - „ , „ 100 drbos. — , , 100 Stück n r) r> 85 n - --- rt n 8c) „ .Szerbiai, 1903. szokványaim..- serbische, 1903. Usance-Qualit. „ „ 100 drbos ......... „ „ 100 Stück. » n 85 „ — — * „ 85 „ ... 18 50 23 25 26 25 18 - 22 75 25 50 19 — 23 50 26 50 18 25 23 25 26 —----------..............— ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Szilvaiz .............. Pflaumenmus .... Szlav Szerb oniai. .. .... .............. slavonisches 1903 serbisches 1903 16 — 14 — 16 50 14 50----------iái ... ... ......................... 50 kg.-ként A fuvar Heremas .............. Kleesaaten ........ tlij 100 kilogrammonkéi Luczerna magyar 1903. évi... Luzerner ungarische 1903. Lóhere aprószemű 1903. évi... Rothklee kleinkörnig 1903 ___ „ középszeműl903. évi.. , mittelkörnig 1903. „ nagyszemű 1903. évi _ , grobkörnig 1903. III. Hajózási fuvardíj. it a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Fracht Győrbe a fuvardijtétel 16—20 fillérrel magasabb. — Nach Gy- Schiff fra sätze verstehen sich tör ist der Frachtsa Kr.-tói von 51 — 46 — 53 — 58 — cht. oer 100 Ki \z um 16— Kr.-ig bis 60 - 50 — 55 — 60 — logramm -20 Heller nclusive Transport-ste höher. ucr und A s securanz. Pancsova í Újvidék Bezdán 44-50 i 36-44 30—36 Kalocsa D.-Földvár ! Szentes 26 32 24-30 | 52-60 Szeged ' Zenta ! Titel | Mitrovicz j Temesvár 44—50 | 42- 48 | 38-44 j 52 60 j 66-72 N.-Becskerék 44—50 * 1. „Tiszavidéki bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzáik átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvldékl bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében ■— a biai, pomázi és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. +0 i. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett* 3. „Dnnántdll árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. 1. Unter „Theissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com* Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebietengeerntet wurde. 3. Ünter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vacz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ istsolcherQWeizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. *> 1. Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu’verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem II durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische ©erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte | der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche ! im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannbische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durch- j schnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet Wirde. |
