A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1904. január-március (41. évfolyam, 1-74. szám)
1904-02-24 / 44. szám
A BUDAPESTI ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE Előfizetési árak évenkénti A. ttzsde titkári hivatalitól clvitetr* . . K 20.— BAzhox hordva, , , , f 24.— Pestis kfUd-re . . . . „ 28.— Egyes példány 20 f. AMTLICHES DEE BUDAPESTER WAARENHIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. KURSBLATT UND EFFECTEN-BÖRSK Megjelen ünnep- éa vasárnap kivételével mindennap. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der B6rse .................K 20.— Ina Haus zugestellt . „ 24,— Auswärts, pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 H. XLI. évfolyam. Budapest, 1904. február 24. (szerda). 44. szám. s?ä« } Vízállás reggel 7 órakor | , „ Wasserstand 7 Uhr Früh / w‘ Hőmérő reggel 7 órakor \ , , p „ Thermometer 7 Uhr Früh ß‘ Légsúlymérő reggel 7 órakor \ 7fin ,iV_ Barometer nm 7 Uhr Früh f m A) Árutőzsde« — Waarenbörse. I. Gabonanemüek. — Getreide. Arak készpénzben 60 kilogrammonként. — Preise netto Casse per fítí Kilogramm, a) Készáru. — Affective Waare. A minőségi sály hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht -per Hektoliter in Kilogrammen. Buza — Weisen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 Tiszavidéki .........Theiss.......................... Tiszavidéki ........Theiss.......................... Fejérmegyei ........ Com. Fejér .............. Fejérmegyei ........Com. Fejér ................ . Pestvidéki _Pester Boden.............. Pestvidéki .........Pester Boden............... Bánsági ..............Banater ...................... Bánsági ..............Banater_________ Bácskai ..............Bácskaer..................... Bácskai .............. Bácskaer.................... Szerb ................... ...Serbischer. __,___-----_ _---------------.] 8 65 8 60 8 60 8 55 8 65 8 90 8 85 8 85 8 85 8 90 8 80 8 70 8 70 8 60 8 70 9 — 8 90 8 90 8 90 9 — 8 85 8 70 8 70 8 65 8 70 9 05 8 95 8 95 8 95 9 05 8 95 8 90 8 90 8 80 9 15 9 05 9 05 9 9 — 8 95 8 95 8 85 9 25 9 10 9 10 9 05 9 10 8 95 9 30 9 15----------Rozs — Hoggen ........ ... ... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer ... ..................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól - von K-ig - bis K-tól - von K-ig - bis Elsőrendű....................... Prima ............................. Középminőségű... ... _ Mittel.................. ... ... 6 75 6 65 6 90 6 75 Elsőrendű ................. Prima......................... Középminőségű—. — Mittel ______ —_ 6 — 5 85 6 20 6 — Árpa — Gerste ............. ........ *> . Takarmány, elsőrendű Futter, Prima ................. „ másodrendű , Sekunda ............. < Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss .............. I „ felsőmagyar. , Oberungar .......... ' , dunántuli.. , Transdanub ....... 5 95 5 85 6 15 5 95 Tengeri — Mais ................... Magyar, ó .............. Ungar., alt.............. Magyar, új .............. Ungar., neu............. Román v. bolgár _ Rumän. o. bulg........ Szerb......................... Serbisch ................... Cinquantin ......._ ... Cinquantin „............ Fehér... _________ Weisser........ ......... 5 55 5 65 Köles — Hirse .......... . b) Ha 5 30 téridő 5 40 re. — Repcze — Reps ..................Termi/nwaare. Káposztarepcze ........ Kohlreps............ _ . Réparepcze .............. Rübsen .................... 10 35 10 55 Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kurs pénz - Geld iru - Waare pénz - Geld iru - Waare Magyar haza — Un?. Weizen 1904 április. . ... April... .............. — — 1-------— —-------Bnza — Weizen M M 8 99 *8 98 9 — 8 90 8 96 .7. 8 67 8 68 8 60 8 64 ................... 8 95 8 64 8 96 8 65 9 02 8 69 9 03 8 70 1904 április ........ April.................... 1904 október ....... Oktober.............. 9 — 9 02 9 — 9 03 9 02 ............. 8 69 8 66 8 67 .................................... Rozs — Koggen _______ ____ ** M ......................—---1904 április ........ April................... 1904 október ....... Oktober .............. 7 04 7 05 7 04 7 08 7 — 7 02 7 — 7 01 6 99 7 02 .................. .... 7 05 7 03 7 06 7 04 7 04 7 06 ....................... ....................... 7 05 ..................................................- ... 7 10 7 10 7 11 7 11 Teujsreri — Mais 1904 május ........ J 1904 julius _ .. i lai ___ ... ... ... üli 6 57 5 58 5 53. 5 55 .............. ... 5 56 5 66 5 57 5 68 5 59 5 60 5 57 5 59 ........................ 5 58 5 59 „» „-t mmm Za*> — Hafer ........................... 1904 április ....... 1904: október ...... ( 5 85 5 81 5 8 4 5 85 5 86 5 90 5 93 .„ 5 91 5 92 M n —--—-----------ktober ............. 1 Káposztarepcze I Kohlreps j 1904 február ........Feber .......... ......... 1904 augusztus ... August .................. Felmondott árukb li W 11 40 vaare. ’aare vorgej 11 50 'allene Schl--------------c) Határidőre. — Terrnii an előfordult kötések. — In gekündigter üsse. Magyar bnza — Ung. Weizen Tengeri — Mais-----------------— -f. ... — ... —--Árpa — Gerste .................. ... Bnza — Weizen Rozs — Koggen Zab — Hafer Leszámoló m Káp.-repcze — Hohlreps ........ e. d) árfolyamok — Liquidationskurs Magyar bnza — Ungarischer Weizen — — Tengeri — Ma is ... ... ... ............. ... -------Árpa — Gerste-----Buza — Weizen ..................... ... ... ... ... Rozs — Roggen ............... .................. ... II. I Zab — Hafer .. ... ... ... ... ... ... ... Különféle termények. — Dii jerse Produ Káp.-Repcze — Kohlreps--------------- ... ,cte. K e sz.'á r u — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin vorqef allene Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse pénz - Geld áru - Waare Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz - Geld |áru - Waare ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Disznózsír .......... Schweinefett ... Buda Vidéh Budapes Landfett tér .......... 67 50 68 —--------------:i ........................................... 50 kg.-ként Szalonna ............... Speck _______ Magyar légenszáritott vidéki... Landspeck, ung. luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, íuftgetroek. 4 stückig » rt 3„— „ nO„ Füstölt .................... ... ... _ geräuchert ..................................— 58 — 60 — 58 50 60 50-------—. --Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Indus. Sack, brutto für netto, Qualität pr. 500 Gramm 50 kg.-ként Szilva ............... Pflaumen ............... Boszniai, 1903. évi szokv. -minőség— bosnische, 1903. Usance-Qualität - „ , „ 100 drbos. ... „ „ 100 Stiick r* ' . „ 85 - ------ n r) 85 n -— .Szerbiai, 1903. szokványmin.--- serbische, 1,903. üsance-Qualit. „ „ 100 drbos ......... „ „ 100 Stiick. » 85 ............ * * 85 „ -----18 50 23 25 26 25 18 - 22 75 26 50 19 — 23 50 26 50 18 25 23 25 26 —------------ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 k^.-kent Szilvaiz ... ........ Pflaumenmus ... Szláv Szerb oniai.................................. slavonisches 1903 serbisches 1903 16 — 14 — 16 50 14 50----------iái ... ..................................... 50 kg.-ként A fuvar Heremag ............... Mleesaaten ......... dij 100 kilogrammonké Luczerna magyar 1903. évi... Luzerner ungarische 1903. Lóhere aprószemű 1903. évi _ Rothklee kleinkörnig 1903___ „ középszemű 1903. évi .. ., mittelkörnig 1903. „ nagyszemű 1903. évi _ , grobkörnig 1903. .. III. Hajózási fuvardíj. nt a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Fracht Győrbe a fuvardíj tétel 16—20 fillérrel magasabb. — Nach Gf,- Schiff fra sätze verstehen sich tör ist der Frachtsa Kr.-tói von 51 — 46 — 53 — 58 — cht. oer 100 Kt tz um- 16— Kr.-ig bis 60 — 50 — 55 — 60 — logramm -20 Heller nclusive Transportste höher. uer und A ssecuranz. Pancsova Újvidék Bezdán 44—50 36-44 30—36 Kalocsa j D.-Földvár Szentes 26-32 1 24-30 52-60 Szeged 44—50 Zenta 1 Titel Mitrovicz 42-48 1 38-44 52 60 Temesvár 66-72 N.-Becskerek 44—50 M 1. „Tiszavidéki bn/a“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. ,, Pest vidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegy é- I ben — a biai, pomázi és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. *> U ,Tiszavidéki árpa** alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett* 3. „Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. 1. Unter „Theissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens éntspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com« Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus Jem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachb rgebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist'solchergWeizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. *) 1. Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu'verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem I durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannbische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet v"irde.
