A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1904. január-március (41. évfolyam, 1-74. szám)
1904-02-17 / 38. szám
A BUDAPESTI ÁRU- ES ERTEKTOZSDE Előfizetési árak évenkénti i. tfecdc titkári hivatalitól elvitetv« . . K 20.— Htoioc* hordva. ... a 24.— Futás kbldra . . . . , 38.— Egyes példány 20 f. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAARENHIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. KURSBLATT UND EFFECTEN-BÖRSE. Megjelen 'axmep- és vasárnap kivételével mindennap. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco 3ecret*riat der Bärge .................K 20.— Ins Haus zugestellt . „ 24.— Auswärts, pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 H. XU. évfolyam. Budapest, 1904. február 17. (szerda). 38. szám. Wmtrung Í Vízállás reggel 7 órakor 1 , oaa- Wasserstand 7 Uhr Früh ( _r Hőmérő reggel 7 órakor \ , „ ro Thermometer 7 Uhr Früh / Légsúlyméré reggel 7 órakor \ 7,.n Barometer um 7 Uhr Früh j m A) Arútözsde. — Waarenbörse. I. Gabonanemilek. — Getreide. Arak készpénzben 60 kilogrammonként. — Preise netto Casse per SO Kilogramm, a) Készáru. — Ejjective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgemcht per Hektoliter in Kilogrammen. Buza — Welzen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82-Tiszavidéki .........Theiss.. ..................... Tiszavidéki _ _ Theiss.. .................... Fejérmegyei _... Com. Fejér ...__... Fejérmegyei ........Com. Fejér................ Pestvidéki ........Pester Boden............... * Pestvidéki .........Pester Boden.............. Bánsági ..............Banater ................ ... Bácskai ..............Bácskaer..................... Bácskai .............. Bácskaer................... Szerb—....................Serbischer. ................------------------------------8 55 8 55 8 45 8 45 8 65 8 30 8 70 8 65 8 60 8 60 8 70 8 35 8 60 8 65 8 50 8 50 8 60 8 80 8 75 8 70 8 70 8 80 8 65 8 60 8 55 8 55 8 60 8 85 8 75 8 70 8 65 8 85 8 80 8 75 8 65 8 65 8 90 8 85 8 75 8 75 8 85 8 80 8 70 8 70 9 — 8 90 8 85 8 80 8 90 8 75 9 05 8 90----------Kon — Roggen .................... Származás, nem es minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer .................. ... Származás, nem és minőség Árfolyam—Kurs K-tÓI-tX>H K-ig -bis Elsőre Közép Provenienz, Gattung und Qualität K-tÖl -von K-ig - bis Elsőrendű....................... Prima .............................. Középminőségü .............. Mittel....................... ... 6 80 6 70 6 95 6 80 ndü ................. Prima........................ minőségű ........ Mittel......................... 5 95 5 80 6 15 5 95 Árpa — berste .................... *) /Takarmány, elsőrendű Futter, Prima. .............. , másodrendű , Sekunda ............. < Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss .............. „ felsömagyar. , Oberungar .......... ' , dunäntuli.. . Transdanub ....... 5 95 5 85 6 15 5 95 Tengeri — Mais...... ............. | Magyar, ó .............. Ungar., alt.............. Magyar, új .............. Ungar., neu _______ Román v. bolgár _ Rumän. o. bulg........ Szerb ____________ Serbisch ................. Cinquantin .............. Cinquantin .............. Fehér... .................. Weisser — ... ......... 5 45 5 55 Köles — Hirse.. ... .............. b) Hai 5 30 táridö 5 40 re. — Repcze — Reps .................. Termin, waare. Káposztarepcze ........ Kohlreps................... Réparepcze .............. Rübsen .................... 10 35 10 55 Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den Iwchsten und niedrigsten Kursen rorgefalUnen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 ühr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb ét legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vor- gefallenen Schlüsse ohne Zicischenkurse Árfolyam — Kurt pénz - Geld áru - Waare pénz - Geld iru - Waare Magyar bnza — Ung. Weizen 1904 április ........ April................... ... ... — — ... ... „, ___ ___ ___ , mm----------------------------Buza — Weizen *1 11 M 8 76 8 46 8 77 8 47 8 92 8 63 8 93 8 64 1904 ánrilis Anril ft ftfl ft 73 ft 7Q ft 7A. ft 7Q 8 87 8 86 8 97 8 92 8 94 8 57 8 ö8 8 56 8 68 8 63 1904 október ....... Oktober.............. 8 48 8 43 8 44 8 42 8 46 ......... ... ... — Rozs — Roggen ... ... .............. « w --—-----------1904 április......... April ................ 1904 október ____ Oktober .............. 7 03 7 07 7 - 7 06 .................... 6 96 6 90 6 93 ... ... ... ............. 7 04 6 93 7 06 6 95 7 14 7 16 ......................... .................... 7 11 7 13 Tengeri — Mais « 11 91 1904 május ... .. Mai .................... 1904 julius _ .. Juli _____.„ ___ 5 46 5 50 5 46 5 50 ... ... ... ... 5 50 5 60 5 öl 5 62 5 51 5 56 5 53 .................................... 5 52 5 53 Zab — Hafer ................................. « ,, ... — — — —... 1904 április ....... April... .............. 1904 október.. _ Oktober........ ... 5 94 5 80 ö 83 ............................... 5 84 5 85 5 97 5 98 5 96 5 98 ......................... 5 97 5 98 Káposztarep«?ze 1 ... ... ... ... 1904 február ........ Feber _ b 11 50 vaare. ’aare torgej 11 60 1 Wien« Schl------------Kohlreps / 1904 augusztus ... Annust Felmondott áruk c) Határidőre. — Termini in előfordult kötések. — In gekündigter W üsse. Magyar bnza — Ung. Weizen Tengeri — Mais ....................... Árpa — Gerste ... ................ Haza — Weizen Rozs — Kosárén Zab — Hafer a — Liquidationshurm Káp.-repcze — Kohlreps ....... B. d) Lesa :* et imolo árfolyamok Magyar bnza — Ungarischer Weizen — _ Tenni •i — Mais ... ... .................---Árpa — Gerste-----Buza — Weizen ... ............. ... ... ... ... _ ___________________ Rozs — Roggen ... ........ ... ... ... ... ...-----Zab — Hafer ... ............ .................. ... ■ ■ | m* r r | a m m -w • — — Káp.-Repcze — Kohlreps .................. ... — — XX. 1 kulOliTclc IcriiicVljcKi ----- Je i 1 1 Készáru — Effeet.ive Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs S ; s r m b 7 á i. nnm én mintfsén Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurse Provenienz, Gattung und Qualität pénz - Geld áru - Waare pénz - Geld áru - Waare ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Disznózsír ......... Schweinefett ... Buda Vidél pesti .................................... Budapes Landfett tér ______________ 67 — 67 50--------------:i .................................... 50 kg.-ként Szalonna... Magyar légenszáritott vidéki... Landspeck, ung. luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, inftgetrock. 4 stückig 3 q r> n r> * » n Füstölt .......................................... geräuchert ....................... ... 57 50 59 50 58 — 60 —--------------Speck ... ... ... .. Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammodként. Indus. Sack, brutto für netto, Qualität pr. 500 Gramm 50 kg.-ként Szilva __________ Pflaumen.. ........... 18 50 23 25 26 25 18 - 22 75 25 50 19 — 23 50 26 50 18 25 23 25 26 —--------------..................... „ „ „ 100 drbos. ... , , 100 Stück n n n 8o rt - — rt rt 85 - .Szerbiai, 1903. szokványmin.... serbische, 1903. Usance-Qus „ „ 100 drbos ........... „ , 100 Stück. n rt Só „ ---... . . 85 ait. ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Szilváig .................. Pflaumenmus ... Szláv Szerb oniai .............. ___ ___ siavonisches 1903 serbisches 1903 16 — 14 — 16 50 14 50--------------50 kg.-ként ileremag .................. Kleesaaten ........... Kr.-tói von j Kr.-ig bis uer und A ssecuranz. Luczerna maevar 1903. évi... Lnzerner ungarische 1903. 51 _ I 60 — 46 — 50 — 53 _ 55 _ 58 — 1 60 — cht. per 100 Kilogramm i !z um 16—20 Heller Lóhere aprószemíí 1903. évi _ Rothklee kleinkörnig közéiiszemül903. évi _ mittelkörni«' 1903 1903 .................- ' „ nagyszemű 1903. évi... „ grobkörnig 1903. III. Hajózási fuvardi, it a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die F Győrbe a fuvardíjtétel 16—20 fillérrel magasabb. — Nad A fuvardíj 100 kilogrammonkéi i. — Schifffra rachtsätze verstehen sich l Győr ist der Frachtsa nclusire Transportste höher. Pancsova Újvidék Bezdán 44—50 1 36-44 30—36 Kalocsa ! D.-Földvár | Szentes 26 -32 | 24-30 j 52-60 Szeged 44—50 Zenta Titel Mitrovicz 42-48 38-44 52 60 Temesvár 66-72 N.-Becskerek 44—50 „Tiszavidéki bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvldéhl buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a duna- menti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. ■JO 1* „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Dél. keleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben | és Nógrád vármegyében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett* 3. „Dnnánttili árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. 1. Unter „Tb©issweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vacz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „BanaterWeizen“ istsolcherjJWeizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ¥) 1. Unter „Tbeissgerste“ ist solche Gerste zu^verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem jl durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische ©erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannbiselie Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durch- j schnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher ; Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet v»*irde.
