A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1904. január-március (41. évfolyam, 1-74. szám)
1904-02-16 / 37. szám
A BUDAPESTI ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE Előfizetési árak évenként i A tizede titkári hivatalitól elvitetve . . K 30.— Házhoz hordva. . . . „ 24.— Poétán küldve . . . . „ 38.— Ktrve* példány 20 f. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAARENhivatalos Árjegyző lapja. KURSBLATT UND EFFECTEN-BÖRSE. Sfiegjelen ünnep- é. vasárnap kivételével mindennap. , j . Zlrsohemt mit Ausnahme der Sonn-u-Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse ......................K 20.— Ins Haus zugestellt . T 24.— Auswärts, pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 H. HL évfolyam. Budapest, 1964. február 16. (kedd). 37. szám. t'lsáíías reggel 7 órakor \ , Wasserstand 7 Uhr Früh / ■ m Hőmérő reggel 7 órakor \ , - r 0 Tisemomeíef 7 Uhr Früh / 1 Légsúlymérö reggel 7 órakor \ 7-R Barometer um 7 Uhr Früh / m A) Árutőzsde- — Waarenbörse. I. CsailOftasTemüek. — Getreide. Árak készpénzben 50 kilogrammonként. — Preise netto Casse per GO Kilogramm, a) Készárú. — Effective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen. Buza — Weizen. 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82-Tiszavidéki .........Theiss.......................... Tiszavidéki ........ Theiss.. .. ... ........ Fejérmegyei ........Com. Fejér .......... ... Fejórmegyei _... Com. Fejér ................ . Pestvidéki ........Pester Boden............... “ Pestvidéki ... ... Pester Boden ............. Bánsági — ........ Banater ................... Bácskai .............. Bácskaer................... Bácskai .............. Bácskaer.................... Szerb... ... ..............Serbischer...................-----____ — —-----------— 8 65 8 65 8 55 8 55 8 65 8 80 8 75 8 70 8 70 8 80 8 70 8 75 8 60 • 8 60 8 70 8 55 8 90 8 85 8 80 8 80 8 90 8 65 8 75 8 70 8 65 8 65 8 70 8 95 8 85 8 80 8 75 8 85 8 90 3 85 8 75 8 75 9- 8 95 8 85 8 85 8 95 8 90 8 80 8 80 9 10 9 — 8 95 8 90 9 — 8 85 9 15 9 —----------i Ress — Roggen ... .... ... .. Származás, n a ti? es minőség Provenienz, Gattung und Qualität Arfsiyam—Kurs Származás, nem és minőség Árfolyam —Kurs K-io! - von \ K-ig - bis Elsőrenc rov entern, Gattung und Qu au tat K-tÓI -von K-ig - bis Elsőrendű....................... Prima Középminőségü... ... _ Mittel 6 85 6 75 7 - 6 85 Zab — Hafer ü. _ ... — Prima...................... 5 95 5 80 6 15 5 95 Kozepmmosegú. ....... Mittel.— ... _ —_ Árpa — fiersie .................... • tTakarmány, elsőrendű Futter. Prima. 5 95 5 85 6 15 5 95 Tengeri — Mais —............. I Magyar, ó .............. Ungar., alt .............. í Magyar, új .............. Ungar., neu............. ; Román v. bolgár _ Rumän. o. bulg........ i Szerb... _________ Serbisch.................... Cinquantin ........... Cinquantin .............. 1 Fehér ....................... Weisser...........- ... 5 45 5 55 *> „ másodrendű „ Sekunda.. ____ < Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss ........ ... „ felsömagyar. , oberungar........... * ., dunántuli.. , Transdanub ....... ííöle* — ÍJ ir.se ..................... b) Hl a 5 30 téridő 5 40 re. — Repcze — Reps ... ... ... .. Terminwnare. Káposztarepcze ........ Kohlreps... _... ... ! Réparepcze... ... _ Rlibsen ... ............. 10 35 10 55 Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vor- gefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kurs pénz - Geld iru - Waare pénz - Geld iru - Waare Magyar bnza — Ung. Weizen 1904 április ........ April.................------1------------------Buza — Weizen i **1904 április ... ... April.. ........... 1904 október.. _ Oktober............ i 8 86 8 57 8 87 8 58 .................. 9 - 8 7C 9 05 8 95 9 01 8 88 8 86 8 71 8 6t 8 76 8 57 ........ S 85 8 57 8 87 8 58 8 92 8 97 8 79 8 88 8 86 .............. 8 63 8 68 8 51 8 55 ......................... Koz* — Roggen 1904 április ........ April... 1904 október.. ... Oktober 1 1: 7 13 7 04 7 12 7 07 ____ 7 06 7 08 7 04 7 11 7 01 7 02 ._ 7 05 7 06 Teaser! — Slais 1904 máius Mai 5 51 5 63 5 52 5 64 5 56 5 57 5 50 ................. ...___ 5 52 5 53 1904 juiius ... .... < ___ i. Zaft — Hafer ________ ... ...1904 április ....... April.................. 1904 október ....... Oktober ............. ■6 03 6 04 6 5 95 5 97 6 01 6 02 5 99 6 _ 6 — 6 01 49 -- —---------- ... ... ■ -Káposztarepcze \ ..................... Kohlreps ( ......... ......... 1904 február ........Feber ......... ......... 1904 auffiESztns . . A «2-1 ist m w 11 45 vaare. ’aare vorgej 11 55------— — Felmondott áruk b ei c) Határidőre. — Termi an előfordult kötések. — In gekündigter 'allene Schlüsse. 1 Magyar buza — Ung. Weizen Teng ri — Mais ... ... ... ... ... Árpa — Gerste ......................... Haza — Weizen ... ... ... ... ... Káp.-repcze — Kohlreps ........ e. Rozs — Koggen Zab — Kaffer m d) Lesa E< ei imoió árfolyamok — Liquidationskurs Magyar bnza — Ungarischer Weizen — — Tena ri — Mais ... ... ....------Árpa — Gerste------Suza — Weizen ........................................... — — — Zab — Hafer Különféle ti verse Produ — — ! Rozs — Roggen ... ... ... ... ... ... ... II. ! Káp.~Repcze — Kohtr ,ete. eps . ... ... .. örmények. — Di\ tCésxárfu*— Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin voraefallene Leszamoíó árfolyam Liquidation sKurs Származás, nem és minőség Előfordult kötések Provenienz, Gattung und Qualität \Vorgef allen« Schlüsse Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz - Geld áru - Waare pénz - Geld iru - Waare ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Disznózsír ......... Schweinefett ... Budapesti ................................... Budapes Vidéki ................................... Landfett 66 — 66 50------— — • 50 kg.-ként Szalonna... .. ... Magyar légenszáritott vidéki... Landspeck, ung. luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, luftgetroes. 4 stückig * n 3 „ „ „ 3 „ Füstölt ... .............. .............. geräuchert .............................. 57 — 59 50 57 50 60 ------— — .........................— Spécii __________ Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inßlns. Sack, brutto fúr netto, Qualität pr. 500 Gramm 50 kg.-ként 18 50 23 25 26 25 18 22 75 25 50 19 — 23 50 26 50 18 25 23 25 26 —----------............- — „ „ „ 100 drbos. — „ „ 100 Stück n n f, 8o n - — -r, « 85 „ Szerbiai, 1903. szokványmin.--- serbische, 1903. Usance-Qu; „ „ 100 drbos......... „ „ 100 Stuek. n * 85 „ ------ „ „ 85 „ &zil¥a ilit.--------ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Szilvaiz Szlav Szerb oniiti ................................ slavonieches 1903 serbisches 1903 16 — 14 — 16 50 14 50------— — Pflaumenmus ... iaí ....................... 50 kg.-ként Meremag ............... Kleesaaten ......... Kr.-tói von Kr.-.isr bis wer und A. ssecuranz. Luczerna masrvar 1903. évi... Luzerner ungarische 1903. 51 — 46 — 53 — 60 — 50 — 55 — 60 — Lóhere aprószemű 1903. évi _ Rothklee kleinkörnig közéi)szemű 191)3. évi .. _ mittelkömis' 1903 1903 ................ nasvszemö 1903. évi— _ sjrobkömie 1903. ......................... 58 — eht. ter 100 Kt z um 20— III. Hajózási fuvardij. — Schifffra A fuvardíj 100 kilogrammonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze verstehen sich Győrbe a fuvardíjtétel 20—24 fillérrel magasabb. — Nach Győr ist der Frachtsa logramm inclusive Transportste -24 Heller höher. Pancsova Újvidék Bezdán Kalocsa ' D.-Földvár i Szentes | _ j Szeged Zenta Titel Mitrovicz Temesvár N.-Becskerek 1. „Tiszavidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kís-Kun vármegyében — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. ! *) 1. ,Tiszavidéki Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemú árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett3. „DnnAntflli ftrpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemú árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. 1. Unter „Tlieissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcherWeizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist' solchergWeizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bäcskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. *) 1. Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zirverstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdaniihisclie «ernte“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durch- Í schnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gsfechsten Gerste «-lecher ' Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet V'Hrrie.
