A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1904. január-március (41. évfolyam, 1-74. szám)
1904-02-12 / 34. szám
A BUDAPESTI ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE Előfizetési árak évenkénti A. t&zode titkári hivatalától elvitetv® . . K 20.— Biohoz borává. . , . t 24.— Poétán küldve . . . . a 228.— Egy e« példány 20 f. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAARENhivatalos Árjegyző lapja. KURSBLATT UND EFFECTEN-BÖRSE. Megjelen ünnep- éa vasárnap kivételével mindennap. Erscheint mit Aiatmahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse ......................K 20.— In» Haus zugestellt . „ 24.— Auswärts, pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 H. IM. évfolyam. Budapest, 1904. február IS. (péntek). 34. szám. äs« [ VísáUfis reggel 7 órakor 1 , . Wasserstau«} 7 Uhr Früh j _r Hőmérő reggel 7 órakor \ p 0 Thermometer 1 Uhr Früh / + Légsülymérő reggel 7 órakor \ m, Barometer um 7 Uhr Früh | ** A) ^irúfözsde. — Waarenbörse. I. Gabonanemiiek. — Getreide. Arak készpénzben 50 kilogrammonként. — Preise netto öa&se per &0 Kilogramm. d) Készáru. —- Effective Waare. A minőségi sály hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen. Bura — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 30 81 82 /Tiszavidéki ........ Theiss...................... Tiszavidéki ........Theiss.......................... Fejérmegyei ........Com. Fejér ................ Fejérmegyei ........Com. Fejér ................ Pestvidéki ........Pester Boden............... Pestvidéki ... ... Pester Boden ............. Bánsági .............Banater ______ ... Bánsági ..............Banater ..................... Bácskai ..............Bácskaer...................... Bácskai ........ ... Bácskaer.................... Román ...................Rumänischer...............----------_ _----------— — 8 10 8 10 8 — 8 — 8 10 8 25 8 20 8 15 8 15 8 25 8 15 8 10 8 05 8 05 8 15 8 35 8 30 8 25 8 25 8 35 8 25 8 20 8 15 8 15 8 20 8 45 8 35 8 30 8 25 8 35 S 40 8 35 8 25 8 25 8 50 8 45 8 35 8 35 8 45 8 40 8 30 8 30 8 60 8 50 8 45 8 40 8 50 8 35 8 65 8 50----------Rozs — Roggen .................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer ........................ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tÓÍ - von j K-ig - bis K-töl -von K-ig - bis Elsőrendű....................... Prima .............................. Középminőségű .............. Mittel............................... 6 55 6 40 6 65 6 55 Elsőrendű ................ Prima......................... Középminőségü ____ Mittel......................... 5 60 5 55 5 80 5 65 Árpa — Gierst« .................... *) /Takarmány, elsőrendű Futter, Prima. .............. „ másodrendű „ Sekunda ............. < Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss ............... I , felsőmagyar. , oberxmgar. ___ ' , dunántuli.. Transdanub ....... 5 80 5 70 6 — 5 80 Tensrerí — Mais. ... ... ......... Magyar, ó .............. Ungar., alt.............. Magyar, új .............. Ungar., neu............. Román v. bolgár ... Rumän. o. bulg... _ Szerb _ ... .. ... ... Serbisch_ ... ... ... Cinquantin .............. Cinquantin............— Fehér... ... .............. Weisser.................... 5 25 5 30 Kotes — Hirne ........................ b) Hai 5 10 táridő 5 35 re. — Repcze — Reps ... ............. Terminwaare. Káposztarepcze ........ Kohlreps............ ... Réparepcze .............. Rübsen .................... 10 35 10 55 Határidő — Termit i Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen SclUüsse ohne Zwischenkurse Zárlat í érakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kurs pénz - Geld fru - Waare pénz - Geld iru - Waare Magyar itaw — Ung. Weizen 1904 április ........ April............._ ... _mm ... ... ... ... ... ... ... ... _ __ Tn,_------------------------Bnza — Weizern ......................... „ ‘y -----------------.1 .... -----------------1904 április......... April.. . ............. 1904 október.. ... Oktober ... ... ... 8 28 *8 29 8 24 *8 32 ... ” ..." 8 03 8 02 8 04 8 — 8 06 8 05 8 30 8 05 8 31 8 06 8 30 8 31 8 29 8 34 8 31 ............. 8 04 8 08 8 06 .................................... 8 30 8 05 8 31 8 06 Rozs — lt«:rsr*'n ................... « •• — — —-------1904 április ........ April.................... 1904 október.. ... Oktober _ _ _ 6 71 6 72 6 69 6 76 ................... 6 70 6 71 ............ .......................... 6 75 6 75 6 76 6 77 6 73 6 78 ......................._.................... 6 79 .................................................. ........ 6 76 6 77 6 77 6 78 Tengeri — Wals ......................... v> — — .........- — « »5 ----------------------1904 május ........ Mai .. . . 1904 julius ........ Juli .............. ... 5 32 5 31 ä 35 ... ......................... 5 44 5 45 ................... .............. 5 35 5 46 5 36 5 48 5 33 5 31 5 33 .................................... 5 32 5 33 Zali — Hafer .................. ........ 1904 április ....... April.................... 1904 október....... Oktober .. ... 5 67 5 66 5 68 5 65 5 72 ......... 5 70 5 71 5 69 ... ..................................................... 5 70 5 71 ............................................. 5 68 5 70 5 69 5 71 ! Káposztarepcze 1 Kohlreps 1904 február ........ F< 1904 ausrusztns ... A »bér ... >11 W 11 40 11 50 !----------iifirust c) Határidőre. — Termi felmondott árukban előfordult kötések. — In gekündigter caare. ’aare vorgefallene Schlüsse. Magyar Itnza — Ung. Weizen Tengeri — Mais ..................... ... Árpa — Gerste ......................... [ Buza — Weizen Rozs — Rozsén-------------i----------------------Zab — Hafer Leszámoló m Káp.-repcze — Kohlreps ........ e. d) árfolyamok Idquidationskitrst Magyar bnza — Ungarischer Weizen — — Tengeri — Ma is .........................- . . ...-----Árpa — Gerste-----Buza — Weizen ............................................. — Roggen ... ........................ ... ... II. 1 i>/i Zab — Hafer ... ........................... különféle termények. — lerne Produ Kap.* Repcze — Kohlreps .......................... ,cte. — — Készáru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin voraefallene Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs S 7 á r m n 7 ás. n fi m p * m i n n k p n Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurse Provenienz, Gattung und Qualität pénz - Qeld áru - Waare pénz - Geld áru - Waare ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Disznózsír ........... Schweinefett ... Budapesti.. ........................................ Budapes Vidéki ...................................... Landfett tér ........................................ 66 — 66 50--------------50 kg.-ként Szalonna ............... Speck ........... . Magyar légenszáritott vidéki... Landspeck, ung. luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, Suítgetrock. 4 ctackíg n » 3„._ , ,3, Füstölt .................................... geräuchert ........................................ — — — — — — 57 — 59 50 57 50 60 ................. ...........--------------Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclus. Sack, brutto für netto, Qualität pr. 500 Gramm 50 kg.-ként Szítva ........................ Pflaumen ............... Boszniai, 1903. évi szokv.-minijeég— bosnische, 1903. UBance-Qualit&t - , , „ 100 drbos. — , , 100 Stück » « n 80 n ----- „ ö5 —. .Szerbiai, 1903. szokványmin.— serbische, 1903. Usance-Qnalit. , „ 100 drbos ........... , , 100 Stück. » n 85 „ -------- „ „ 85 „ - --18 50 23 25 26 25 18 — 22 75 25 50 19 — 23 50 26 50 18 25 23 25 26 — .................-............--------------ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Szilvaíz .................. Pflaumenmus ... Szláv Szerb cmiai. ... .................... slavonisches 1903 serbisches 1903 16 75 14 75 17 — 15 —--------------iái .............. ................... 50 kg.-ként A fuvar Heremag ........... Äleesaaten ......... dij 100 kilogrammonké Luczema magyar 1903. évi... Luzerner ungarische 1903. Lóhere aprószemű 1903. évi _ Rothklee kleinkörnig 1903. _ „ középszeműl903. évi .. „ mittelkörnig 1903 ___ , nagyszemű 1903. évi... , grobkörnig 1903. ... III. Hajózási fuvardíj. nt a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Fracht Győrbe a fuvardijtétel 20—24 fillérrel magasabb. — Nach 6y- Schifffra sätee verstehen sich tör ist der Frachtsa Kr.-tói von J Kr.-ig bis nclusive Transportste höher. uer und J, ssecuranz. 51 — 48 — 54 — 60 — cht. oer 100 Kl z um 20— 60 — 51 — 57 — 62 — logramm -24 Heller Pancsova Újvidék Bezdán Kalocsa D.-Földvár Szentes Szeged Zenta Titel Mitrovicz Temesvár N.-Becskerek •JC 1. „Tiszavidéki bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. *> U „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Dél. keleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett* 3. „Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az • országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. 1. Unter „Ttieissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen €om« Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vacz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcherßWeizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. *> 1. Unter „Tlieissgerste“ ist solche Gerste zu'verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem jj durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte : der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Tran«)dannbische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durch- j schnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher I Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet \vnrde.
