A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1904. január-március (41. évfolyam, 1-74. szám)
1904-01-07 / 4. szám
A BUDAPESTI ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE Előfizetési árak évenkénti A tőzsde titkári hiva- , tálától elvitetve . . K 20.— Házhoz hordva. . , . w 24.— Postán küldve . . . . n 28.— Egyes példány 20 f. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAARENHIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. KURSBLATT UND EFFECTEN-BÖRSE. Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. Jjj Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse ......................K 20.— Ins Haus zugestellt . „ 24.— Auswärts, pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 H. XLI. évfolyam. Budapest, 19G4. január 7. (csütörtök). 4. szám. Witterung } borult-träb Vízállás reggel 7 órakor \ Wasserstand 7 Uhr Früh / "*' Hőmérő reggel 7 órakor \ ro Thermometer 7 Uhr Früh / Légsúlymérő reggel 7 órakor \ ,7Q Barometer um 7 Uhr Früh / A) árutőzsde. — Waarenbörse. I. Gabonanemiiek. — Getreide. Arak készpénzben SO kilogrammonként. — Preise netto Cause per 50 Kilogramm. a) Készáru. — Effective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen.k Búza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82-Tiszavidéki .........Theiss.. ..................... Tiszavidéki ........Theiss.. ..................... Fejérmegyei ........Com. Fejér ................ Fejérmegyei ........Com. Fejér ................ . Pestvidéki ........Pester Boden............... Pestvidéki .........Pester Boden............... Bánsági ..............Banater ...................... Bánsági ..............Banater ____....__ Bácskai .............. Bácskaer................... 'Bácskai .............. Bácskaer ................... Szerb ........................Serbischer...................-----_ _--------------------7 80 7 80 7 70 7 70 7 80 7 30 7 95 7 90 7 85 7 85 7 95 7 35 7 85 7 80 7 75 7 75 7 85 8 05 8 — 7 95 7 95 8 05 8 — 7 95 7 90 7 90 7 95 8 20 8 10 8 05 8 - 8 10 8 15 8 10 8 — 8 8 25 8 20 8 10 8 10 8 20 8 15 8 05 8 05 8 35 8 25 8 20 8 15 8 25 8 10 8 40 8 25----------Rozs — Roggen .................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer ................. ........ Származas, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Arfoiyam — Kun. K-tol - von ] K-ig - bif K-tÓI - von K-ig -bú Elsőrendű....................... Prima ............................. Középminősógű ............. Mittel ......................... 6 45 6 30 6 65 6 45 Elsőrendű ................. Prima......................... Középminőségű... ... Mittel ........................ 5 50 5 45 5 70 5 55 Árpa — Gerste .................... *) /Takarmány, elsőrendű Futter, Prima ................. „ másodrendű „ Sekunda ............. ; Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss ........... „ felsőmagyar. „ oberungar........... ' „ dunántuli.. „ Transdanub ....... 5 55 5 45 5 75 5 55 Tengeri — Mais............ ....... Magyar, ó .............. Ungar., alt.............. Magyar, új .............. Ungar., neu............. Román v. bolgár _ Rumän. o. bulg........ Szerb ... .................. Serbisch.................... Cinquantin .............. Cinquantin .............. Fehér . _ .............. Weisser ._.............. 4 75 4 95 Köles — Hirse.......................... b) Ha 5 10 tánidö 5 35 »»e. — Repcze — Reps .................... Terminwaare. | Káposztarepcze ........ Kohlreps................... 1 Réparepcze .............. Rübsen .................... 10 75 11 25Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zicischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kurs pénz - Geld iru - Waare pénz - Geld iru - IVtare Magyar hiiia — Ung. IVelzen 1904 április ... — April ...................----------— — — _ Búza — Weizen 11 11 11 7 98 *7* 97 7 95 7 99 7 95 7 97 7 75 7 77 7 74 7 76 .................. 7 96 7 76 7 97 7 77 7 90 7 70 7 91 7 71 1904 április ........ April................... 1904 október ....... Oktober............ 7 93 7 89 7 91 .............. ................ 7 70 7 72 7 71 .................................... Rozs — Ko;sen ** 11 6 69 6 70 .................- - ................-.................... 6 68 6 69 1904 április ... ... April ..., .............. 6 70 6 69 ........................................ Tengeri — 91ais ______________ 1904 május ........ Mai ........ 5 26 5 28 5 27 5 28 5 25 5 23 5 26 .................................... 5 24 5 25 V 11 — ...........-......... M 11 -- -- -- -- -1904 julius ........ Juli ................... .............. .......- — ... Zab — fffafer - ........................... ii ii — — — — — — 1904 április .. ... April ......................... 1904 október.. ... Oktober .. _ _ 5 55 ... .................................................. 5 51 5 53 5 52 5 53 5 51 5 52 .............. ........ 5 51 5 52 Káposztarepcze \ ..................... Kohlreps í ... ... __ 1904 augusztus _ A 1904 szentember.- Se ugust ................. m n 11 80 vaare. ’aare vorgej 11 90 callene Schl----------ntemher Felmondott árukb c) Határidőre. — Termi' an előfordult kötések. — In gekündigter üsse. Magyar tmza — Un;. Weizen Tengeri — Mais ... _ . . ......... 4rpa — Gerste ......................... Bnza — Weizen Rozs — Koggen ......................... ............. ......................... Zab — Ilafer ■ Káp.-repcze — Kohlreps.. ... e. d) jLesa !í ßl imoló árfolyamok L iquidationskurs Magyar bnza — Ungarischer Weizen — — Teno — tflais ..................... ... ... .........-----Árpa — Gerste-----Búza — Weizen ......... ... ... ... ... Hóms — Roggen ............... ..................... II. 1 Zab — Hafer ... .. .............................. ... különféle termények. — Dii jerse Produ Káp.-Repcze — Kohlreps... ... ... . . de. — — Készáru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin voraefallene Leszamoio árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse pénz - Geld áru - Waare Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz -Geld j&ru - Waare ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Disznózsír ......... Schweinefett _ Buda Vidél pesti ................................... Budapes Landfett ter .............................. 66 — 66 50-----------:i .................................... 50 kg.-ként Szalonna ............... Speck .................. Magyar légenszáritott vidéki... Landspeck, ung. luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, íuftgetrock. 4 stückig ff » ^ » — n ff 3 „--------------------------59 - 61 — 59 50 61 50----------Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Indus. Sack, brutto für netto, Qualität pr. 500 Gramm 50 kg.-ként Szilva----------... Pflaumen ............... Boszniai, 1903, évi szokv.-minőség— bosnische, 1903. Usance-Qualität. „ n n 100 drbos. — „ „ 100 Stück n 4 « « 85 ff — ff » 85 „ Szerbiai, 1903. szokványmin.-., serbische, 1903. Usance-Qualit. „ « 100 drbos......... „ „ 100 Stück. n n 85 ff — ... ff „ 85 , — 17 25 21 50 23 75 16 25 20 50 23 17 50 22 — 24 25 16 75 21 — 23 50-----------------ingyen hordó franco Fass, netto Tar» 50 kg.-ként Szilvaiz ............... Pflaumenmus ... Szláv Szerb oniai. ....................... __ 8lavonisches 1903 serbisches 1903 18 25 16 25 18 75 16 75-----— — iái ................................... 50 kg.-ként A fuvar Kleremag ____... Kleesaaten ... _ dij 100 kilogrammonkéi Luczerna magyar 1903. évi... Luzerner ungarische 1903. Lóhere aprószemü 1903. évi— Rothklee kleinkörnig 1903. _ „ középszemfl 1903. évi.. „ mittelkörnig 1903. „ nagyszemü 1903. évi _ „ grobkörnig 1903. III. hajózási fuvardíj. it a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Fracht Győrbe a fuvardíjtétel 20—24 fillérrel magasabb. — Nach Gf, — Schifffra sätze verstehen sich lör ist der Frachtsa Kr.-tói von | Kr.-ig bis nclusive Transportste höher. uer und A ssecuranz. 52 — 48 — 54 — 57 — cht. oer 100 Kt ■z um 20— 60 — 51 — 58 — 62 — \ogramm -24 Heller Pancsova Újvidék Bezdán Kalocsa D.-Földvár Szentes Szeged Zenta Titel Mitrovicz Temesvár N.-Becskerek <|C 1. „Tiszavidéki bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmeg-yei bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidékl bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a duna- menti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. *) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemú árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben 6s Nógrád vármegyében termelt hasonnemú árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Dnnántttll árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemú árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. 1. Unter „Theissweizen** ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Roden - Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt*Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte dei im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 1. Unter „Thelssgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem I durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannblsclie Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde.
