A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1903. október-december (40. évfolyam, 221-294. szám)
1903-10-21 / 237. szám
A tSUUAKÜÖ 1 1 ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE Előfizetési árak évenként: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve . . K 20.— Házhoz hordva. . . . „ 24.— Postán küldve . . . . „ 28.— Egyes példány 20 f. HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse ............ . . K 20.— Ins Haus zugestellt . „ 24.— Auswärts, pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 H. ¥ A) Mrűtőssde* — Waarenhörse. I. Gabonanemuek. — Getreide. Árak készpénzben 60 kilogrammonként. — Preise netto Casse per 50 Kilogramm. a) üészápú- — Effective Waare. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAARENKURSBLATT UND EFFECTEN-BÖRSE. Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen. i Buza — Weisen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 Tiszavidéki Tiszavidéki Fej ónnegyei Fejérmegyei . Pest vidéki 1 Pestvidéki Bánsági _ Bánsági _ Bácskai _ Bácskai _ Szerb .............. Román >. ....... .........Theiss..___ _ ........Theiss.............. ........Com. Fejér .. ........Com. Fejér ........Pester Boden. .........Pester Boden. ........Banater ......... ........Banater ......... ___ Bácskaer....... ........ Bácskaer....... ... ... Serbischer. ........Rumänischer. — —-----__-----— 7 45 7 45 7 35 7 40 7 50 7 60 7 55 7 50 7 55 7 65 7 50 7 45 7 40 7 45 7 55 7 70 7 65 7 60 7 65 7 75 7 65 7 60 7 55 7 60 7 65 7 80 7 75 7 70 7 75 7 80 7 75 7 75 7 65 7 70 7 85 7 85 7 75 7 85 7 80 7 80 7 70 7 95 7 90 7 85 7 85 80 75 8 — 7 95 7 90----------Származás, nem é s minőség Árfolyam—Kurs Származás, nem és minőség Árfolyam — Kurs Provenienz, Gattung und Qualitat K-tól-von K-ig bin Provenienz, Gattung und Quahtat K-tÓI - von K-ig - bis Rozs — ítoggeu Elsőrendű. Prima 6 <>n 6 SO Elsőrendű »jíség Prima, neu Mittel, neu 5 55 5 70 5 55- Középminőségü — ........ Mittel 6 10 6 20 Äao — siaser Középmin J, Új— _ __ 5 45 Árpa — Gerste ............. ... +0 i Takarmány, elsőrendű Futter, Prima .......... „ másodrendű „ Sekunda.. .. < Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss ....... „ felsőmagyar. „ oberungar. .. - „ dunántuli.. , Transdanub.5 50 5 40 5 70 5 50 Temgeri- Mais Magyar .................. Román v. bolgár _ Szerb ......................... Cinquantin .............. Fehér. ..................... Ungar ............. Rumän. 0. bulg Cinquantin ... Weisser ____----6 10 6 20 6 20 6 30 Síöles — Hirse. ................ — b) Ha 5 30 téridő re 5 50 Ilepcze — Iteps — ... __ .. Termimvaare. Káposztarepcze _ ... Réparepcze .............. 10 50 11 — Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 árakor Schluss um 1 ühr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten BörseÁrfolyam — Kurs pénz Geld áru- Waare tages zu den höchsten und niedrigsten Kursen gefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse vorpénz Geld áru - Waare Magyar basa — Ung. Weizen 1903 május ....... Mai. __ ______ — — _ ___ ____ Buza — Weizen 1903 október ....... Oktober.............. 1903 november... November. ___ ___ 7 59 62 7 60 62 7 61 7 62 7 57 7 58 7 57 7 58 M M 1904 április ....... April. _ __ ___ 7 71 72 7 69 r 72 7 71 7 72 7 69 7 71 7 70 ... 1 70 7 71 Rozs — Ilogsen _____________ M M -----------------1903 október ....... Oktober.............. 1904 április ......... April_ _ 6 6 26 6 25 50 6 51 6 28 6 6 27 51 6 6 28 52 ”6 48 49 ... ... ... — 6 25 6 47 6 26 6 48 Tengeri — Mais 1903 október.. Oktober 6 16 ( 17 15 6 9.0 ** 1904 május- — Mai . 5 35 £ 37 5 35 5 36 5 34 5 35 .. 5 34 5 35 Zuh — Hafer — .................... ............ 1903 október.. ... Oktober 5 40 5 43 5 4-9 5 44 1903 április ............... April ____ _ 5 64 5 66 5 65 5 66 5 64 5 63 5 64 Káposztarepcze 1 ................... S£ohlreps r ................... 1904 augusztus ___ Aue-nst 11 80 11 90 c) Határidőre. Felmondott árukban előfordult kötések. — — Termini In gekündigter H vaare. 'aare vorgej fallene Sch lüsse. Magyar bnza — (Ing:. Weizen Tengeri Mais . Árpa — Gerste ............... Rozs — Roggen Zab Hafer Káp.-repcze — ftohlrcps d) Leszámoló árfolyamok. Liquidationskur 8 e. Magyar hnza — Ungarischer Weizen — — Tenseri — 6 15 Äpna — Sepste f3Sua:a — Weisen __ ______ ___ _______ 7 61 íiozs — üoggen . ............................................... 6 27 Zab Hafer 5 4? äfoSiBpfisiß II 1 (OSSnféle termények. Dü icrse Produ de. Sí é s * á r u — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin voraefallene Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minősén Előfordult kötések Kötések Vorgefallene Schlüsse pénz A MT HriciyamoK — t\.urse Schlüsse pénz Oeld áru - Waare ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Disznózsír Budapesti ___ Budanester .. 66 66 50 Schweinefett ... Vidéki ____ Landfett Magyar légenszáritott vidéki.. Városi légenszáritott 4 drbos. Landsrieck. ung. luftgetrocknet Szalonna ^6 50 57 — SpecK 3 * 3 57 57 50 Füstölt ....... geräuchert .. ___ Zsákkal együtt, göngysúlv tiszta súly Boszniai, 1903. minőség— rbos __ 19 19 50 helyett. Minősé g 500 „ 100 d 100 Stück 21 75 22 50 grammonként. SsÜva Pfiaun, „ 85 85 23 50 24 — Indus. Sack, brutto Szerbiai, 1903. szokvánvmin.. serbische . 1903. Usance-Qualit. 18 50 19 — für netto, Qualität pr. 500 Gramm 100 drbos ____ 100 Stück. 21 25 21 75 85 85 22 75 23 50 ............... 50 kg.-ként ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Szilvaiz Szlavoniai. .. slavonisches 1903 19 50 20 — Pflaumenmus ... Szerbiai ____ serbisches 1903 17 50 18 — Kr.-tói von Kr.-iif bis Luczerna magyar Lóhere aprószemű 1903. éviLuzerner ungarische Rothklee kleinkörnig 1903 56 62 — 50 kg.-ként ... ........... 1903. évi1903 48 52 — «-*-1 ........... középszemű 1903. évi . mittelkörnig 1903. 54 56 — nagvszemű 1903. évi... grobkörnig 1903 58 61 — III. Hajózási f&svas'säij« A fuvardíj 100 kilogrammonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Fracht Győrbe a fuvardíjtétel 20—24 fillérrel magasabb. — Nach Gy- Schiff fra siltze verstehen sich ör ist der Frachtsa cht. oer 100 Ki z um 20— logramm i -24 Heller nclusive Transportste höher. uer und A securanz. Pancsova 52—58 Újvidék 46 52 Bezdán 36 40 Kalocsa 3í — 34 D.-Földvar, 30-32 Szentes 60-66 Szeged 58—62 Zenta 56-60 Titel 52-56 Mitrovicz 64-66 Temesvár 86— 92 N. -Becskerek 62—68 1. „Tiszavidéki bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegryei bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. •fC) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Bnnántrtli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. 1. Unter „Tfiieissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen64 ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ■¥•) 1. Unter „Thelssg:erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Obernngrarisclie Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannbisclie ©erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. XL. évfolyam. Budapest, 1803. október 21. (szerda). 237. szám. Wüterung } ^p-schön Vízállás reggel 7 órakor \ . „ Wasserstand 7 Uhr Früh f + 104 ** Hőmérő reggel 7 órakor \ n ro Thermometer 7 Uhr Früh / Légsúlymérő reggel 7 órakor \ 771 Barometer um 7 Uhr Früh ] m