A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1903. október-december (40. évfolyam, 221-294. szám)
1903-12-23 / 290. szám
A ßUUArti) 1 1 ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE Előfizetési árak évenkénti ▲ t&zede titkári hivatalától clvitetve . . K 20.— Házhoz hordva. . , . n 24.— Postán küldve . . , . „ 28.— Egyes példány 20 f. HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretari&t der Börse ..................K 20.— Ins Haus zugestellt . „ 24.— Auswärts, pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 H. r A) Arútözsde. — Waareribörse. I. Gabonanemüek. — Getreide. Árak készpénzben 60 kilogrammonként. — Preise netto Casse per SO Kilogramm, a) Készáru. — Effective Waare. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAARENKURSBLATT OND EFFECTEN-BÖRSE. Megielen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen.k Buza — Weisen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 Tiszavidéki .........Theiss.......................... Tiszavidéki ........Theiss.......................... Fejérmegyei ........Com. Fejér ... .......... Fejérmegyei ........Com. Fejér ................ . Pestvidéki ........Pester Goden............... * Pestvidéki .........Pester Boden............... Bánsági ..............Banater ...................... Bánsági ..............Banater ..................... Bácskai .............. Bácskaer.................... 'Bácskai .............. Bácskaer.................... Szerb.......... ...............Serbischer................... Román ... _ ... _ Rumänischer.. _ ...------------------------------7 50 7 50 7 40 7 45 7 55 7 65 7 60 7 55 7 60 7 70 7 55 7 50 7 45 7 50 7 60 7 75 7 70 7 65 7 70 7 80 7 70 7 65 7 60 7 65 7 70 7 85 7 80 7 75 7 75 7 85 7 80 7 80 7 70 7 75 7 90 7 90 7 80 7 85 7 85 7 85 7 75 7 80 8 — 7 95 7 90 7 90 7 90 7 80 8 05 7 95----------Rozs — Roggen .................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Bafer ... ... —-----Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól -von K-ig - bis K-tÓI -von K-ig - bis Elsőrendű ................. ... Prima.............................. Középminöségü .............. Mittel.. ......................... 6 30 6 20 6 40 6 30 Elsőrendű ................. Prima......................... Középminöségü... ... Mittel ......................... 5 50 5 45 5 70 5 55 Árpa — Gerste .................... *) /Takarmány, elsőrendű Futter, Prima. ............. „ másodrendű , Sekunda ........... < Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss .............. „ felsőmagyar. „ oberungar........... ' , dunántuli.. . Transdanub ....... 5 55 5 45 5 75 5 55 Tengeri — Mais ................... Magyar, 6 .............. Ungar., alt.............. Magyar, új .............. Ungar., neu............. Román v. bolgár _ Rumän. o. bulg........ Szerb— .................... Serbisch.................... Cinquantin ........ ... Cinquantin ............. Fehér... ............ Weisser................... 5 50 4 75 5 70 4 95 Köles — Birse ........................ h) Ha 5 10 táridö 5 35 re. — Repcze — Reps _________ Terminwaare. Káposztarepcze ........ Kohlreps................... Réparepcze .............. Rübsen .................... 10 75 11 25 Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb i árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbe- Határidő — Termin es° ^folyamok nélkül ; Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den i höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zxcischenkurse Zárlat t órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések »orrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Riirse- tages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kurs pénz - Geld iru - Waare pénz - Geld áru - Waare Magyar bnza — Ung. Weizen 1904 április ........ April.................. ... _ ... ...__ ..._____ ___ __---------------------Bnza — Weizen 9* ** 7 70 *7 71 7 69 7 73 ül 7 57 7 58 ............ ............................ 7 72 7 57 7 73 7 59 7 69 7 70 1904 április......... April ................... 1904 október.. _ Oktober........... 7 70 7 71 7 70 .............................. Rozs — Rogrgen ** íl 6 59 6 60 6 58 6 59 1904 április... ... April ................... 6 58 C 59 .......................................... 6 59 ....................... .. ............................... Tengeri — Mais »» « 1904 május ........ Mai ................ 1904 julius _ .. Juli .................... 5 18 5 20 ......................................... 5 19 5 20 5 18 .............. „. ............................... 5 18 5 19 — — Zab — Bafer .. .... ... ... ... ... 1904 április ....... April.................... 1904 október ....... Oktober.............. 5 44 5 45 5 42 ............................. 5 42 5 43 ..................................................................... 5 43 5 44 Káposztarepcze Kohlreps j .............. 1904 augusztus _ A 1904 szeptember.. Se ugust................ . 11 70 11 8(1-----------.................... ptember .............. Felmondott árukb c) Határidőre. — Termini in előfordult kötések. — In gekündigter W vaare. ’aare vorgefallene Sch üsse. Magyar bnza — Ung. Weizen Tengeri — Mj iis ......................... Árpa — Gierst« Bnza — Weizen ... ... ... ... ... Rozs — llossen ................. ... d) Zab - Lesa es ei Bafer ....................... ... ímoló árfolyamok. — Liquidationskurs Káp.-repcze — Kohlreps ....... B. Magyar bnza — Ungarischer Weizen — — Teno ri — ISIais ................... ... ... ...------Árpa — Gerste------j Buza — Weizen ........................................ Rozs — Roggen .................. ... ... ... II. 1 Zab — Hafer ... .............................. — különféle termények. — IHi verse Produ iCáp.-Repcze — Kohlreps ....................... de.-- -Készáru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse pénz - Geld áru - Waare Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz -Geld áru - Waare ingyen hordó franco Fass, netto Tara 60 kg.-ként Disznózsír ......... Schweinefett ... Buda Vidél pesti ................................ Budapes Landfeti tér .............................. 65 — 65 50------------« — ................-.............. 50 kg.-ként Szalonna .............. Speck __________ Magyar légenszáritott vidéki _ Landspeck, ung. luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, íuftgetrock. 4 stückig n n 3 „ .. „ n 3 „ Füstölt ....................... ............. geräuchert ..............................------... — — — 55 56 — 55 50 56 50-----------Zsákkal együtt, göngysály tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Indus. Sack, brutto für netto, Qualität pr. 500 Gramm 50 kg.-ként Szilva.................... Pflaumen .............. Boszniai, 1903. évi ar.okv.-minöeég— boSTliSCll1903. Usance-Qualität- „ „ „ 100 drbos. — , „ 100 Stück n * n 85 „ -- „ n 85 „ — Szerbiai, 1903. szokványmin.... serbische, 1903. Usance-Qualit. „ * 100 drbos......... , , 100 Stück. . . * 85 „ ......... „ „ 85 , ----17 50 21 50 23 50 16 50 20 50 23 — 18 — 22 — 24 — 17 — 21 - 23 50------------... ... ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Szilvaiz ................ Pflaumenmus ... Szláv Szerb oniai. ............................ iái .................................... slavonisches 1903 serbisches 1903 18 50 16 50 19 — 17 — _ __ _ __ 50 kg.-ként A fuvar Heremag ................ Kleesaaten ......... dij 100 kilogrammonkéi Li L< ít Gj íczerna magyar 1903. évi... Luzerner ungarische 1903. íhere aprószemű 1903. évi _ Rothklee kleinkörnig 1903___ „ középszemű 1903. évi.. „ mittelkörnig 1903. „ nagyszemű 1903. évi... , grobkörnig 1903. . III. Hajózási fuvardíj. szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Fracht färbe a fuvardíjtétel 20—24 fillérrel magasabb. — Nach Gy- Schifffra sätze verstehen sich tör ist der Frachtsa Kr.-tói von | Kr.-ig bis 51 — I 59 — 45 — ; 50 — 53 - 56 — 57 _ j 60 — cht. per 100 Kilogramm t \z um 20—24 Heller nelusive Transportste höher. uer und J ssecuranz. Pancsova Újvidék Bezdán 44—52 36-44 30-38 Kalocsa D.-Földvár Szentes 24-30 22—28 52-60 Szeged 48—56 Zenta Titel Mitrovicz 46-54 40-48 60-68 Temesvár 80-88 N.-Becskerek 52—60 •fC 1. „TiszavidéRi bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fcjérmeg-yei buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvldéfei bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. •|C) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termeit hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett )f 1. Unter „Tbelsswelzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des Im Comitate Feier gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitt» des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ¥) 1. Unter „Tbelssi;erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitt» der In den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welch» Im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannblsche Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der In dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche Im geaaaatea Gebiete geerntet wurde. XL. évfolyam. Budapest, 1903. deczember 23. (szerda). 290. szám. Tízállás reggel 7 órakor \ .017«. Wasserstand 7 Uhr Früh J "r Hőmérő reggel 7 órakor \ j_ ro Thermometer 7 Uhr Früh / 1 Légsúlymérő reggel 7 órakor \ 7Rf, Barometer um 7 Uhr Früh / '*
