A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1903. július-szeptember (40. évfolyam, 145-220. szám)

1903-09-26 / 217. szám

A BUDAPESTI ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE Előfizetési árak évenként: A tőzsde titkári hiva­talától elvitetve . . K 20.— Házhoz hordva. . . . „ 24.— Postán küldve . . . . „ 28.— Egyes példány 20 f. HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse ........................K 20.— Ins Haus zugestellt . „ 24.— Auswärts, pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 H. r A) Mp&stözsde. — Waarenbörse. I. Caa&Bonanemüek. — Getreide. Árak készpénzben 50 kilogrammonként. — Preise netto Casse per (iO Kilogramm. á) i&észárú. — JEffective Waare. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAAREN­KURSBLATT UND EFFECTEN - BÖRSE. Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. A minőségi siily hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen. 1 Buza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 *• Tiszavidéki ........Theiss.._____ Tiszavidéki ........Theiss.............. Fej érmegyei ........Com. Fejér Fejérmegyei ........Com. Fejér Pestvidéki ........Pester Boden. Pestvidéki .........Pester Boden. — —-----­—-----­-----­— 7 7 7 35 35 25 7 50 7 45 7 40 7 40 7 35 7 30 7 60 7 55 7 50 7 50 7 45 7 40 7 65 7 60 7 55 7 60 7 60 7 50 7 7 7 70 70 60 7 65 7 65 7 55 7 80 7 75 7 70 7 70 7 65 7 60 7 7 7 85 80 75----­-----­Sz Rc Bo Bánsági ..............Banater ......... Bánsági ..............Banater ......... Bácskai ..............Bácskaer ......... Bácskai ............. Bácskaer....... erb .........................Serbischer. _. >mán ................... Rumänischer . lsrár ................... Bulgarischer .- — — —-----­-----­il 1 7 7 30 40 7 45 7 55 7 35 7 45 7 55 7 65 7 45 7 50 7 60 7 65 7 55 7 70-----­---­— —-- — — — Származás, nem és minőség Árfolyam—Kurs Származás, nem és minőség Árfolyam — Kurs Provenienz, Gattung und Qualität K-tól-von Í K-ig ­bis Provenienz, Gattung und Quahtat K-tól - von K-ig -bis Elsőrendű. Prima 6 15 6 25 Elsőrendű, új. Középminőségi Prima, neu Mittel, neu 5 55 5 45 5 70 5 55 Kt.UnACU-— -­— Középminőségü — _ _ Mittel 6 05 5 15 md — Biaier i, új... ... ___ / Takarmány. elsőrendű Futter. Prima. 5 50 'S 70 Maa-var Un «•ar. 6 10 6 25 6 25 6 35 Árpa — Gerste ..............­*) „ másodrendű „ Sekunda ....... ' Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss ........ „ felsőmagyar. „ oberungar. _ ' * dunántuli.. „ Transdanub..­­5 40 5 50 Tensreri ­- Mais Román v. bolgár _ Szerb......................... Cinquantin .............. Fehér ........................ Rumän. o. Serbisch Cinquantin Weisser ... bulg Köles — Slirse.. — 5 30 5 50 Repcze Reps Káposztarepcze ........ | Képarepcze .............. Kohlreps 10 50 11 — b) Határidőre ■ Terminwaare. Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbe­eső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Ztcischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és leg­alacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börse­Árfolyam- Kurs I pénz­Geld | iru Waare tages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vor­gefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse pénz Geld áru - Waare Magyar bnza — Uns:. tVelzen 1903 május . ....... Mai. . _ _ __ _ ___ _ ... ... . „ ... —. — — _ *' __ _ Baza — Weizen »• .................­1903 október.. _ Oktober 1904 április ........ April . ............. 7 48 7 68 7 47 69 7 49 7 46 . 7 65 7 66 . 7 7 47 66 7 48 7 67 7 48 7 68 69 7 67 .. ' 47 67 7 48 7 68 R»JS — Roggen ... ... ...­­1903 október ....... Oktober 1904 április ......... April_ 6 21 6 49 6 18 6 50 6 20 6 48 .. 6 19 6 47 6 20 6 48 6 20 6 47­­...........- ­...-­— ... 6 19 6 47 6 20 6 48 Tenseri — Mais 1903 augusztus... Ausrust _ __ ....... 1903 szeptember.. September. ... ... _ . 6 07 6 08 ... K 07 6 08 1903 október.. ... Oktober 6 6 05 91 1* ......................­— 1904 május _ Mai . ._ __... 5 28 5 27 5 29 a 27 .. _ _ 5 27 5 29 5 28 26 ... t 26 5 27 Zal) — Elal'er ... 1903 október ....... Oktoher 5 36 f 37 36 5 37 M # M ...................... — 1903 április ....... April — ... _ 5 66 5 65 5 65 5 66 5 66 5 67 . 5 66 5 67 Káposztarepcze ........... i Kohireps ........... 1903 szeptember . September. _ 1» O) Határidőre. Termini vaare. Felmondott árukban előfordult kötések. ­- In gekündigter Waare vorgefallene Schlüsse. Magyar buza —• Ungr. Weizen Tengeri — Mais Árpa — Gerste ... ... i mmuza — weizen---­Zab ­Hafer Káp.-repcze — Kohlreps d) Leszámoló árfolyamok. Liquidationskurs e. Slasryar bnza — Ungarischer Weizen — __ Tenoeri — Mais 6 05 Ápoa — Gerste 1 Suta — Heizen ... ... ... ... ... ... ... ... Rots — Roggen Zab ­Hafer1 _ _ Kolilrens — — II. 1 LsüiösiféSe termények. Diverse Producte. Készáru — Eff ec tiv e Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin voraefallene Leszámoló árfolyam Liquidations­Kurs S 7 á r m a 7 3 s. nem és) Kötések Vor gefallene Schlüsse n áru - Waare MnoiyamoK —■ t^urse ' aemusse pénz ­Geld áru - Waare ingyen hordó franco Fass, netto Tara Disznózsír Budapesti ___ Vidéki ....... Budapester .. 60 ­69 50 Schweinefett ... Landfett Magyar légenszáritott vidéki.. Városi léeenszáritott 4 drbos. Landspeck, une. luft^etrocknet 50 kg.-ként Szalonna Stadtwaare. inft™tronk. 4 56 ­56 50 SpecK 3 „ ­3 57 ­57 50 Füstölt ____ ___ ... . geräuchert ­— Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helvett. Minőséi 500 13 50 14 — . 100 drbos __ 100 Stück 14 50 15 — grammonként, clus. Sack, brutto netto, Qualität pr. 500 Gramm SíiXva Pflaum „ 85 85 16 25 16 50 In fü Szerbiai. 1902. szokvánvmin... serbische. 1902. Usance-Oualit. 13 ­13 50 ... ... 100 drbos ____ 100 Stück. 13 75 14 — 85 85 15 50 16 — 50 kg.-ként ingyen hordó Szilvaiz Szlavóniai. .. slavonisches 1902 18 50 19 — iranco r áss, netto iara Pflaumenmus ... Szerbiai .. .. serbisches 1902 16 17 — ou Kg.-Kent Kr.-tói von Kr.-iK bis Luezerna magyar Lóhere aprószemű 1903. évi.. Luzern er ungarische 1903 50 ­54 — 50 kg.-ként 52L S.* 17 JUR «9 ... ........ 1903. évi.. Rothklee kleinkörnig 1903 48 ­50 — atieesaacen ........ középszemü 1903. évi. nasvszemű 1903. évi... mittelkörnig 1903 52 ­56 — orobkörnicr 1903 56 ­58 — III. Hajózási fuvardíj. ­A fuvardíj 100 kilogrammonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Fracht Győrbe a fuvardíjtétel 20—24 fillérrel magasabb. — Nach G% — Schifffra sätze verstehen sich för ist der Frachtsa cht. per 100 Kt tz um 20— logramm -24 HeUer nclusive Transportste höher. uer und A ssecuranz. Pancsova Újvidék 52—58 46 - 52 Bezdán 36 - 40 Kalocsa 32—34 D.-Földvár 30-32 Szentes 60- 66 Szeged 58—62 Zenta 56 60 | Titel 52-56 Mitrovicz 64-66 Temesvár 86-92 N.-Becskerek 62—68-fc 1. „Tiszavidéki l>uza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyé­ben — a biai, pomází és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánság:! buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „BácsUai buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a duna­menti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. •fí) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Dél­keleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Ijunántrtli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. 1. Unter „Tbeissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vacz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen6 * ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbar­gebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ■¥■) 1. Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische ©erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannbische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durch­schnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Lande&grenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. XL. évfolyam. Budapest, 1903. szeptember 26. (szombat). 217. szám. sä, i -i’—■­Vízállás reggel 7 órakor | c om« Wasserstand 7 Uhr Früh / m Hőmérő reggel 7 órakor \ , 1 n r 0 Thermometer 7 Uhr Früh f ‘ Légsúlymérő reggel 7 órakor \ ,7„ ,,,, Barometer um 7 Uhr Früh f m

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom