A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1903. július-szeptember (40. évfolyam, 145-220. szám)

1903-09-11 / 204. szám

A ÖU U/\ rtiö 1 1 ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE Előfizetési árak évenkénti A tözade titkári hiva­talitól elvitetve . . K 20.— Házhoz hordva. . . . * 24.— Postán küldve . , , , , 28.— Egyes példány 20 f. HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. Pränumerations-Preise jährlich t Loco Secretariat der Börse ......................K 20.— Ina Haus zugestellt . „ 24.— Auswärts, pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 H. r A) H™t©zsde. — Waarenbörse. I. Galbosiasiseműek. — Getreide. Arak készpénzben 50 kilogrammonként. — Preise netto Casse per 50 Kilogramm. a) Készárú. — JEffective Waare. AMTLICHES DER BUDAPESTEK WAAREN­KURSBLATT UND EFFECTEN-BÖRSE. Meenelen finnen- és vasárnap kivételével mindennap. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen. Buza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 Tiszavidéki Tiszavidéki Fejérmegyei Fej érmegyei ^ 1 Pestvidéki 1 Pestvidéki Bánsági ... Bánsági ... Bácskai ... 'Bácskai _ Szerb .............. Román _ _ Bolgár ........... ... ... Theiss.. ___ ........Theiss............. ........ Com. Fejér . ........Com. Fejér . ........Pester Boden .........Pester Boden. ........Banater ... . ........Banater ......... ........Bácskaer......... ........ Bácskaer....... _ _ Rumänischer ... ... Bulgarischer — —-----­—-----­-----­— 7 10 7 40 7 30 7 35 7 45 7 55 7 50 7 45 7 50 7 60 7 45 7 40 7 35 7 40 7 50 7 65 7 60 7 55 7 60 7 70 7 55 7 50 7 45 7 50 7 55 7 70 7 65 7 60 7 65 7 70 7 65 7 65 7 55 7 60 7 75 7 75 7 65 7 75 7 70 7 70 7 60 7 85 7 80 7 75 7 75 7 70 7 65 7 90 7 85 7 80 Ö-----­Származas, nem é s minőség Árfolyam — Kurs Származás, nem es minőség Árfolyam — Kurs Provenienz, Gattung und Qualität K-tól •von K-ig ­bis Provenienz, Gattung und Qualität k-tól - von K-ig -bis Ross — Roggen Elsőrendű _ Prima 6 10 6 ;>0 Elsőrendű, új _ Középminőségi Prima, neu Mittel, neu 5 55 5 70------ -­... Középminőségü ... _ Mittel 6 6 10 zao — iiascr — i, új— _ 5 50 5 55 Árpa — Gerste .............. *) ^Takarmány, elsőrendű Futter, Prima. .. „ másodrendű , Sekunda ....... < Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss ........ „ felsőmagyar. „ oberungar.... ' „ dunántuli.. . Transdanub.. . .. 5 50 5 40 5 70 5 50 Tengeri ­- Mais Magyar .............. Román v. bolgár _ Szerb ......................... Cinquantin .............. Fehér ........................ Ungar. Rumän. o. Serbisch Cinquantin Weisser ... búig 6 20 6 35 6 35 6 45 Köles — Hirse.. .............. ... — b) Km tárüdíí re m Repcze — Reps .................. Termin,waare. Káposztarepcze ........ 1 Réparepcze.............. Kohlreps Rübsen .... ...­10 70 11 20 Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbe­eső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vor gefallenem Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és leg­alacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börse­kr folyam- Kurs pénz­Geld áru Waare tages zu aen nocnsten una nieartgsten Kursen gefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse vor­pénz­Geld áru - Waare Sfasryar tmza — íJrasr. Weizen 1903 május . — .. Mai. . _ ____ _ ... .. ........ — — _ _ _ Uiua — Weisen ....................­­1903 október 1904 április . ....... Oktober ....... April.. ................. 7 46 7 70 1 7 52 68 7 74 7 72 . 7 7 51 72 7 7 52 73 7 47 49 7 46 7 7 46 69 7 47 7 70 Rozs — Rogreren-­1903 október ....... Oktober 1904 április ......... April_ 6 21 6 52 e 26 6 25 6 51 6 26 6 52 6 22 6 23 6 22 6 49 6 23 6 50 Tengeri — Mais 1903 augusztus... August _ _ It ..............­­1903 szeptember.. September ........... 1903 október ....... Október . 6 28 6 27 6 26 6 27 6 28 6 29 6 26 6 27 6 26 6 27 " ....................­— 1904 május . .. _ Mai _ — .. ... _ 5 50 5 49 5 52 48 5 52 5 51 5 50 5 51 5 48 5 51 5 49 .. 5 50 5 51 ­Zab — Staíer ... •• -­_ ____­­1903 október.. Oktober 1903 április .. _ Április. ............. 5 48 5 72 5 46 5 76 5 50 49 5 51 5 50 5 75 5 5 51 76 5 48 5 73 S 74 ... 5 5 48 73 5 49 5 74 Ká»<»sstas-eí»cae 1 ... ... _ Kohlreps Í ____ 1903 szeutember _ Sentember _ c) Hatápidlöre. — Terminwaare. Felmondott árukban előfordult kötések. — In gekündigter Waare vorgej fallene Schlüsse. í ^lasryjir buza — Umgr. Weizen Tengeri — Mais ._ Árpa — Gerste ... ... Zab — Hafer Káp.-repcze — Kohlreps m d) Leszámoló árfolyamok ■ Liquidationskurs e. Maaryar t»nza — Cuerarischer Weizen — — Tenaeri — SKiais 6 26 A raa — Gerste ÍSuca — Weizen Zab — Hafei1 Síán.-iílQneze — Kahlrens 10 sn trswxs — no^gen-- —— n. 1 [illa miféle termények. Diverse Producte. & é sz á r u — E ff e tiv e Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin vorqefallene Leszámola árfolyam Liquidations­Kurs S 7 á r m fl 7 á s. nem é a m i n ft s fi n Előfordult kötések • Vorgefallene Schlüsse pénz áru - Waare RUIBSBK. nnuiyamoK — tvurse ücnin*8e pénz - Geld áru - fVartre ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Disznózsír Budapesti ___ Vidéki ....... Budapester .. 74 74 50 ScUwcineffett ... Landfett Magyar légenszáritott vidéki... Városi légenszáritott 4 drbos.. Landsneck. nn<?. luftMtrocknet Szalonna 4 59 59 50 SpecK. 3 „ .. 3 61 50 62 — Füstölt _ _ _ geräuchert .. — — Zsákkal együtt, gönevsúlv tiszta súlv minőség--­rbos . ... bosnische. 1902. nrnim-onaiitit 13 14 — helyett. Minősé grammonkéi g 500 „ 100 d 100 Stiick 14 50 15 — it. Szilva PiJanni- 85 85 16 25 16 50 ínclus. Sack, brutto fiir netto, Qualität pr. 500 Gramm Szerbiai. 1902. szokvánvmin. . serbische . 1902. Usance-Oualit. 13 13 50 100 drbos ........ 100 Stiick. 13 75 14 — 85 85 15 50 16 — 50 kg.-ként ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként SzíIt.tíz Szlavóniai. .. slavonisches 1902 18 50 19 — iPItaumicniMiis ... Szerbiai ____ serbisches 1902 16 f>0 17 — Kr.-tó] von Kr.-ie bis Luczerna magyar Lóhere aDrószemfi 1903. évi... Luzerner ungarische 1903 50 54 — 50 kg.-ként feseresnas ........ 1903. évi _ Rothklee kleinkörnig 1903. 48 50 — Kiteesaaien ........ közéüszemü 1903. évi mittelkörniEr 1903. 52 56 — naervszemtí 1903. évi sTobkörnií? 1903 56 58 — III. S'-üajó^ási fliMwardüJ. — Schiff fr a A fuvardíj 100 kilogrammonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze verstehen sich Győrfee a fuvardíjtétel 20—24 fillérrel magasabb. — Nach Baati ist der Frachtsa eht. oer 100 Kt tz um 20­logramm inclusive Transportste -24 Heller höher. uer und A ssecuranz. Pancsova 52—58 Újvidék 46-52 Bezdán 36 - 40 Kalocsa 32 34 D.-Földvár 30-32 Szentes 58 - 64 Szeged 56—60 Zenta 54-58 Titel 50-54 Mitrovicz 60-62 Temesvár 82-88 ÍJ .-Becskerek 58—64 •fC 1. „Tiszavidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyé­ben — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a duna­menti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett.-ft) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Dél­keleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Imnánttlli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. 1. Unter „Theissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen N;;chbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbar­gebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ¥■) 1. Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberung-arische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannbische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durch­schnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. XL. évfolyam. Budapest, 1903. szeptember 11. (péntek). 204. szám. WitSns } Vízállás reggel 7 órakor \ , Wasserstand 7 Uhr Früh / + lba Hőmérő reggel 7 órakor \ ro Thermometer 7 Uhr Früh / ^ Légsúlymérő reggel 7 órakor \ ^ Barometer um 7 Uhr Früh / "

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom