A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1903. július-szeptember (40. évfolyam, 145-220. szám)
1903-09-10 / 203. szám
A BUDAPESTI ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE Előfizetési árak évenként* ▲ tőzsde titkári hivatalitól elvitetve . . K 20.— Házhoz hordva. . . . „ 24.— Postán küldve . . . . „ 28.— Egyes példány 20 f. HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse ........................K 20.— Ins Haus zugestellt . n 24.— Auswärts, pr. Post . n 28.— Einzelne Exemplare 20 H. f A) Árutőzsde. — Waarenbörse. I. Gabonanemüek. — Getreide. Arak készpénzben 50 kilogrammonként. — Preise netto Casse per SO Kilogramm. á) Készáru. — JEffective Waare. AMTLICHES DEE BUDAPESTER WAARENKUBSBLATT UND EFFECTEN-BÖRSE. Meenelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen. Quza — Weisen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 Tiszavidéki _... Theiss.._____ _ _ Tiszavidéki ........ Theiss.. ................. Fejérmegyei _ _ Com. Fejér .............. Fejérmegyei ........Com. Fejér ................ . IPestvidéki ........Pester Boden_____ _ * Pestvidóki .........Pester Boden............... Bánsági ..............Banater ............... ... Bánsági ............. Banater ........ .... ... Bácskai ..............Bácskaer_____...__ '■Bácskai ............. Bácskaer... ... ..._ Bolgár.......................Bulgarischer ...............------------------------------7 35 7 35 7 25 7 30 7 40 7 50 7 45 7 40 7 45 7 55 7 40 7 35 7 30 7 35 7 45 7 60 7 55 7 50 7 55 7 65 7 50 7 45 7 40 7 45 7 50 7 65 7 60 7 55 7 60 7 65 7 60 7 60 7 50 7 55 7 70 7 70 7 60 7 70 7 65 7 65 7 55 7 80 7 75 7 70 7 70 7 65 7 60 7 85 7 80 7 75----------St«zs — Roggen .............. ... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zal> — Hafer ........................ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól -von K-ig - bis K-tól -von K-ig-Ws Elsőrendű ................. ... Prima.............................. Középminöségü ... _ . ... Mittel ....................... 6 10 6 — 6 20 6 10 Elsőrendű, új ........... Prima, neu .............. Középminöségü, új— Mittel, neu _ ... ... 5 50 5 40 5 65 5 50 Árpa — Gerste .................... *) /Takarmány, elsőrendű Futter, Prima............... . másodrendű „ Sekunda ............. <[ Sörfőzésre tiszavidóki Brauer, Theiss .............. „ felsőmagyar. „ oberungar. ___ ' , dunántuli.. _ Transdanub ....... 5 50 5 40 5 70 5 50 Tengeri — Mais ................... Magyar .................. Ungar........................ Román v. bolgár _ Rumän. o. bulg........ Szerb......................... Serbisch .................... Cinquantin .............. Cinquantin .............. Fehér ............ ........ Weisser......... ....... 6 20 6 35 6 35 6 45 Kiiles — Hirse.. ................... b) Ma fáridö re. — Repcze — Reps .................. Terminwaare. Käposztarepcze ........ Kohlreps— .............. | Réparepcze ________ Rübsen ................... 10 50 11 — Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kurs pénz - Geld áru - Waare pénz - Geld äiru - Waare Magyar bnaa — (Ins. Weizen 1903 május ... .. Mai ..................... ...----------— —-----Buza — Weizen ............ ........ « 11 -- — ------— 1903 október ....... Oktober.............. 1904 április... — April.. ... ___.. 7 46 7 47 7 45 7 51 7 45 ......... 7 70 7 74 7 68 7 69 ........ ......... 7 45 7 69 7 46 7 70 7 44 7 45 7 43 7 45 ......................... 7 69 7 67 7 68 .................................... 7 44 7 68 7 45 7 69 Rozs — Koggen ......................... '• «4 ----------—-----1903 október ....... Oktober.............. 1904 április _... April...................... 6 25 6 21 6 22 .............................. 6 51 6 49 ... ................................... 6 21 6 49 6 22 6 50 6 23 6 25 ... ................... ................... 6 50 ............. ......................................... 6 23 6 50 6 24 6 51 Tengeri — Mais .........................--- .................... *1 19 --—--------—»1 11 ........................ 1903 augusztus _ August ............. 1903 szeptember.. September. ... _ 1903 október ....... Október_ ___ 1904 május ... _ Mai .............. ... 6 29 6" 30 "I I” "I 5 53 5 51 ”ö 55 5 46 ~5 49 I ”! 6 27 5 47 6 29 5 48 6 33 6 30 6 31 ................................... . 5 53 5 56 .............. ............................. 6 30 5 54 6 3? 5 55 Xaft — Hafer -............. ................ V 11 -- -- -------------1903 október ....... Oktober.............. 1903 április ........ Április................ 5 48 5 49 5 45 5 48 .................... 5 73 5 72 5 74 5 72 .................... 5 46 5 70 5 48 5 72 5 48 5 49 ............................................... 5 73 5 72 5 73 .................................... 5 48 5 72 5 49 5 73 Káposztarepcze Kohlreps L ................... eptember ........... Felmondott árukt c) Határidőre. — Termini >an előfordult kötések. — In gekündigter W10 80 vaare. ’aare vorge] 10 90 Miene Schl----------í .................... 1903 szeptember. S üsse. Magyar buza — Ung. Weizen Tengeri — Mais ....................... Árpa — Gerste ... ................... tinza — Weizen Rozs — Roggen Zab — Hafer Leszámoló ■ Káp.-repcze — Kohlreps ....... e. d) árfolyamok Liqnidationskurst Magyar bnza — Ungarischer Weizen _ _ Tengeri — RSa is .................- ... ... ... — 6 30 Árpa — Gerste-----Buza — Weizen Hozs — Roggen ......................................... II. M Zab — Hafer ... .. ... ........— ... ... ... különféle termények. — Dil 'ersc Produ SCáp.-Repcze — Kohlreps. . ... ... ... ... cte. 10 90 Süészá ru — Effeetive Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin vorqefallene Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse pénz - Geld áru - Waare Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz - Geld láru - Waare ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Disznózsír ........ Schweinefett ... Budapesti................................... Budapester .............................. Vidéki .................................... Landfett.................................... 73 50 74 —----------50 kg.-ként Szalonna .............. Spécii __________ Magyar légenszáritott vidéki... Landspeck, ung. luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, luftgetrock. 4 stückig * » 3 „ „ „3, Füstölt ....... ........ ..............geräuchert ... .......................... 58 50 61 — 59 — 61 50-----_ — Zsákkal együtt, gongysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Indus. Sack, brutto fiir netto, Qualität pr. 600 Gramm 50 kg.-ként S*ilva .......... ... Pflaumen .............. Boszniai, 1902. évi azokv.-minőség— bosnische, 1902. Usance-Qualität - „ „ „ 100 drbos ___ „ „ 100 Stück _ n v r n - — n » « — Szerbiai, 1902. szokványmin.... serbische, 1902. Usance-Qualit. „ „ 100 drbos......... „ „ 100 Stück. 85 * ......... „ „ 85 „ . ... 13 — 14 50 16 25 13 — 13 75 15 50 14 — 15 — 16 50 13 50 14 — 16 —----------..............— ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként §zilvaiz .............. Fílaiunenmus — Szlavc Szerb iníai.............................. slavonisches 1902 serbisches 1902 ... 18 50 16 50 19 — 17 —----------ai .................................... .............. 50 kg.-kőnt A fuvar Heremag .............. Stleesaaíen ........ dij 100 kilogrammonké Luczerna magyar 1903. évi... Luzerner ungarische 1903. ... Lóhere aprószemű 1903. évi _ Rothklee kleinkörnig 1903. _ „ középszemű 1903. évi.. „ mittelkörnig 1903. „ nagyszemü 1903. évi _ „ grobkörnig 1903. III. hajózási fuvardij. nt a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Fracht a fuvardíjtétel 20—24 fillérrel magasabb. — Nach Rt — Schiff fra sätze verstehen sich %ab ist der Frachtsa Kr.-tói von 50 — 48 — 52 — 56 — cht. per 100 Ki itz um 20Kr.-ie; bis 54 — 50 — 56 — 58 — logramm —24 Heller nclusive Transportste höher. uer und A ssecuranz. Panosova I Újvidék Bezdán 52—58 1 46 - 52 36 - 40 Kalocsa D.-Földvár Szentes 32-34 30-32 58-64 Szeged 56-60 Zenta Titel Mitrovicz 54-58 50-54 60-62 Temesvár 82-88 N.-Becskerek 58—64 1. „Tiszavidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvldéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Básiságl buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt bitzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzáit átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett.-$í) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. S. „Dnnántűli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. 1. Unter „Tlieissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizea“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bäesllcaer WTeizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im j genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ^.) 1. Unter „Theissg-erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannbisclte Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Lande&grenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. XL évfolyam. Budapest, 1903. szeptember 10. (csütörtök). 203. szám. Witterung } ^p-sehön Vízállás reggel 7 órakor \ , 17C„ Wasserstand 7 Uhr Früh / Hőmérő reggel 7 órakor \ i ro Thermometer 7 Uhr Früh / "•* Légsúlymérő reggel 7 órakor \ 7fi£. „„ Barometer um 7 Uhr Früh /
