A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1903. július-szeptember (40. évfolyam, 145-220. szám)

1903-08-29 / 194. szám

A BUDAPESTI ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE Előfizetési árak évenkéntt ▲ tőzsde titkári hiva­talától elvitetve . . K 30.— Házhoz hordva. . . . „ 24.— Postán küldve . . . . , 28.— Egyes példány 20 f. HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse ...................K 20.— Ins Haus zugestellt . „ 24.— Auswärts, pr. Post . B 28.— Einzelne Exemplare 20 H. r A) Árutőzsde. — Waarenbörse. I. Gabonaneműek. — Getreide. Árak készpénzben 60 kilogrammonként. — Preise netto Casse per 50 Kilogramm, d) Készáru. — JEffective Waare. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAAREN­KURSBLATT UND EFFECTEN-BÖRSE Meeielen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen. Buza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 /Tiszavidéki, ó __Theiss, alt ................ Tiszavidéki, új _ Theiss, neu.............. Fejérmegyei, 6 ... Com. Fejér, alt ........ Fejérmegyei, új... Com. Fejér, neu ....... ^1 Pestvidéki, ó _Pester Boden, alt ... Pestvidéki, új ... Pester Boden, neu — Bánsági, ó ........ Banater, alt.............. Bánsági, új ........Banater, neu............... Bácskai, ó ........Bácskaer, alt............... 'Bácskai, új ........Bácskaer, neu ........... —-----­----­-----­-----­— 7 40 7 40 7 30 7 35 7 45 7 55 7 50 7 45 7 50 7 60 7 45 7 40 7 35 7 40 7 50 7 65 7 60 7 55 7 60 7 70 7 55 7 50 7 45 7 50 7 55 7 70 7 65 7 60 7 65 7 70 7 65 7 65 7 55 7 60 7 75 7 75 7 65 7 75 7 70 7 70 7 60 7 85 7 80 7 75 7 75 7 70 7 65 7 7 7 90 85 80-----­1 1 1 1 1 1 ! 1 II II 1 1 1 1 II 1 1 1 1 1 1 II Származás, nem és minőség Árfolyam — Kurs Származás, nem és minőség Árfolyam — Kurs Provenienz, Gattung und Qualität K-tól-von K-ig ­bis Provenienz, Gattung und Qu a! itat K-tól - von K-ig - bis Rozs új — Roggen neu ........ Elsőrendű. Középminöségü Prima Mittel 6 05 5 95 6 15 6 05 Zafo — Hafer Elsőrendű, új ........... Középminöségü, új— Prima, neu Mittel, neu 5 50 5 40 5 65 5 50 Árpa új — Gerste neu ........ *) /Takarmány, elsőrendű Futter, Príma. ....... másodrendű „ Sekunda ....... ; Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss......... „ felsőmagyar. „ oberungar. _ ‘ „ dunántúli.. , Transdanub.. _ 5 50 5 40 5 70 5 50 Tengeri ­- Mais Magyar .. _ .. _ Román v. bolgár _ Szerb ........................ Cinquantin .............. Fehér ........................ Ungar. Rumän. o. Serbisch _ Cinquantin Weisser ... bulg 6 — 6 15 6 15 6 25 Köles — Hirse.. ................... — ft) Ha téridő re. Repcze — Reps .................. Terminwaare. Káposztarepcze ____ Réparepcze .............. Kohlreps Rübsen 10 30 10 75 I Határidő — Termin. ueiuiani i oraig a legmagasaDD es legaiacsonyaDD árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbe­eső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr alacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börse­Árfolyam- Kurs höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse pénz ­Geld áru- Waare tages zu aen noensten una nieangsten Kursen gefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse vor~ pénz Geld áru - Waare Magyar buza — Uner. Weizen 1903 május .. — Mai. . — — —--------­Bnza — Welzen ............................ ... 1903 október ....... Oktober 1904 április _ _ April ............. 7 40 7 7 70 7 44 68 7 42 7 72 7 70 . 7 7 41 69 7 42 7 70 7 46 7 74 7 43 69 7 45 7 43 70 ... ........ 7 42 7 70 7 43 7 71 Rozs — Bloe rsren 1903 október.. _ Oktober «9 n ß 91 fi 10 f 93 6 21 6 22 6 19 f 18 ... f 18 b 19 ............................ 1904 április ........ April. __ _____ 6 48 ( 49 6 49 6 50 Tengeri — Mais 1903 augusztus... August 1903 szeptember.. Septembe 1903 október.. ... Október . _ _. _ r. ... fi 11 fi 13 fi 16 6 13 6 14 fi 13 6 14 ................... — 1904 május ........ Mai . __ _ ... 5 25 5 26 5 24 5 29 5 28 ........ 5 27 5 28 5 29 5 30 5 25 5 26 ... .5 26 5 27 Zab — Haler ... ...................­1903 október ....... Oktober 1903 április ........ Április. 5 40 5 61 42 67 5 41 5 66 5 42 5 67 5 37 5 36 £ 37 1 37 5 38 Kipnsztareucze 1 ... ... Koltlreps í ........ 1903 szeptember Sentflmhfir 10 fiO 10 70 c) Határidőre. — Termini Felmondott árukban előfordult kötések. — In gekündigter W vaare. ’aare vorgefallene Schlüsse. Magyar buza — Cngr. Weizen Tengeri — Mais . Árpa — Gerste ____ — neuen ■ Rozs — Ro; rsren Zab ­linier Káp.-repcze — Koltlreps d) , Leszámoló árfoSyamok Liqwidationskurs e. Macyar bnza — Ungarischer Weizen — — Tengeri — Kfiais _ augusztus... szeptember. 6 14 6 14 Árpa — Gerste i - . __-- ---------­­— in cn 1 c « Zab ­_ __ noh rens nozis — noggen II. i íiSiönféie termények. Dil ierse Produ cte szeptember. 10 60 Scszá ru — JE f f e c tiv e Wa ar e Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin vorqefallene Leszámolo árfolyam Liquidations­Kurs S 7 á r m a 7 ás n p. m és m i n rí s p n Előfordult kötések Kötések Vorgefallene Schlüsse áru - Waare rtnuiyamuft — jvurse schimse pe nz ­Geld áru - Waare ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként disznózsír Budapesti ___ Budapester 67 50 68 — Schweinefett .. Vidéki ... .. Landfett Magyar légenszáritott vidéki.. Városi lée-enszáritott 4 drbos. Landsneck. im?. luftcetrocknet Szalonna 4 57 ­57 50 SpccK ... 3 , 3 59 ­59 50 Füstölt ....... geräuchert .. — Zsákkal együtt, gongysúly tiszta súly helyett. Minőség 500-minőség-­í-bos __ bosnische. 1902. 13 ­14 — „ 100 d 100 Stiick 14 50 15 — grammonként.- 85 85 16 25 16 50 ■ Inclus. Sack, brutto Szerbiai. 1902. szokvánvmin... serbische. 1902. Usance-Qualit. 13 ­13 50 für netto, Qualität pr. 500 Gramm ... 100 drbos ....... 100 Stiick. 13 75 14 — 85 85 15 50 16 — 50 kg.-ként ingyen hordó J franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként SzilV.'t ÜK Szlavoniai. .. slavonisches 1902 18 ­18 50 Pflanmenmns . Szerbiai ____ serbisches 1902 16 ­16 50 Kr.-tói von Kr.-ig bis éterem a gr Luczerna magyar Lóhere aDrószemű 1902. évi.. Luzerner un 2* arische 1909 ______ 50 kg.-kóiit ... ............ 1902. évi.. Rothklee kleinkörnig 190=> tät@C9a<UCU ............ közéDSzemű 1902. évi . mittelkömie 1902. ______ nasrvszemfi 1902. évi.. STobkörnia' 1909 __ __ III. Hajózása faswardfig« — Schiff fr a A fuvardíj 100 kilogrammonként a szállítási adóval és a biztositási díjjal értetik. — Die Frachtsätze verstehen sich Győrbe a fuvardíjtétcl 20—22 fillérrel magasabb. — Nach Raab ist der Frachtsa cht. per 100 IC itz um 20­ilogramm inclusive Tran'sportste —22 Heller höher. uer und Á ssecuranz Paucsova 48-52 Újvidék 42-46 Bezdán 84-36 Kalocsa 30 -32 D.-Földvár 28-32 Szentes 56- 60 Szeged 52—54 Zenta 50—52 1 Titel 46-48 ! Mitrovicz 60-62 Temesvár 78-82 I N.-Becskerek 54 - 58 1. „Tiszavidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegy ében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyé­ben — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a duna­menti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett.-fí) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Dél­keleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Imnántsíli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ^ í. Unter „Theissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vacz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbar­gebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 1. Unter „Tlieissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubisclic Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durch­schnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher | Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. 1 XL. évfolyam. Budapest, 1903. augusztus 29. (szombat). 194. szám. Witterung } széP-schön Tízállás reggel 7 órakor \ , „17e, Wasserstand 7 Uhr Früh \ "f m Kőrnérö reggel 7 órakor \ . 18 ro Thermometer 7 Uhr Früh / Légsúlyrnérő reggel 7 órakor \ 77n in. Barometer um 7 Uhr Früh /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom