A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1903. július-szeptember (40. évfolyam, 145-220. szám)

1903-08-19 / 186. szám

A BUDAPESTI ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE Előfizetési árak évenként: ▲ tőzsde titkári hiva­talától elvitetve . , K 20.— Házhoz hordva. . . , „ 24.— Postán küldve . . . , n 28.— Egyen példány 20 f. hivatalos Árjegyző lapja. Pränumerations-Preise jährlich! Loco Secretariat der Börse.....................K 20.— Ina Haus zugestellt . „ 24.— Auswärts, pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 H. r A) Árutőzsde. — Waarenböj'se. I. Oabonaisetsiűek. — Getreide. Arak készpénzben 50 kilogrammonként. — Preise netto Casse per 50 Kilogramm, a) Készáru. — Ejfective Waare. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAAREN­KURSBLATT UND EFFECTEN-BÖRSE. Megieien ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen. Buza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 Tiszavidéki, új ... Theiss, neu .............. Fejérmegyei, fi _ Com. Fejér, alt........ Fejérmegyei, új... Com. Fejér, neu ....... .Pestvidéki, ó ... Pester Boden, alt ... Pestvidéki, új ... Pester Boden, neu — Bánsági, ó ........Banater, alt................ Bánsági, új ........Banater, neu............... Bácskai, új ........ Bácskaer, neu ... _ Román — ............. Rumänischer.. _ _ — —-----­—--------­--------­— 7 30 7 30 7 20 7 25 7 35 7 40 7 35 7 30 7 35 7 45 7 35 7 30 7 25 7 30 7 40 7 50 7 45 17 40 7 45 7 55 7 45 7 40 7 35 7 40 7 45 7 60 7 55 7 50 7 55 7 60 7 55 7 55 7 45 7 65 7 65 7 55 7 60 7 60 7 50 7 70 7 70 7 65 7 60 7 60 7 55 7 7 7 75 75 70----­-----­Származás, nem és minőség Árfolyam — Kurs Származás, nem és minőség Árfolyam­— Kurs Provenienz, Gattung und Qualität K-tól-von K-ig ­bis Provenienz, Gattung und Qu all tat K-tól - von K-ig - bis | S&ozs új — Sí 6 6 10 Elsőrendű . ... Prima.. 5 60 5 80 Középminöségü _ __ Mittel 5 90 6 xao — uaier Középminőség ü... ... Mittel— 5 45 5 60 . Takamiánv. elsőrendű Flitter. Primn fi 5 70 Magvar Un«-ar. fi — 6 15 Árpa új — «erste neu ........ *) „ másodrendű „ Sekunda ....... í Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss ........ I „ felsőmagyar. „ oberúngar. _ ' „ dunántuli.. „ Transdanub..­5 30 5 50 Tengeri ­- Mais Román v. bolgár _ Szerb ........................ Cinquantin .............. Fehér........................ Rumän. 0. Cinquantin Weisser ... bulg­6 15 6 25 Köles — Hirse............. j 1 b) Ha ftáridő i*e. Repcze — Steps ... ............. Terminwaare. Káposztarepcze ........ | Réparepcze .............. Kohlreps Rübsen ... — 10 50 10 90 Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbe­eső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és leg­alacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börse­Árfolyam- Kurs i í i höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallene Schlüsse ohne Zwischenkurse n pénz ­Geld áru- Waare tages zu aen noensten und niedrigsten Kursen gefallenen Schlüsse ohne Ztvischenkurse 'or­pénz Geld áru - Waare Magyar haza — Ung. Weizen 1903 május .. - Mai . . .......L~ __ _ ... ........ ... __ __ — — _____ __ ____ __ _ _ __ __ . _ —------­j SInz.i — Welzen ......................­1903 október ....... Oktober 1904 április ........ April.. ::: t 7 32 7 34 7 61 7 63 7 33 7 61 .. 35 .­........ 7 7 34 62 7 35 7 63 7 32 7 61 7 7 33 ... 62 ... ........... ....... ... ...­7 7 33 61 7 34 7 62 Közs — Btoggen .........—-­1903 október ....... Oktober 1904 április ......... April... [:: 6 17 6 16 6 42 G 43 6 17 ..­........ 6 16 6 43 6 18 6 44 6 14 6 15 6 13 6 15 ._ ...­...­­6 15 6 41 6 16 6 42 Tengeri — Mais 1903 iuliús .. .. Juli __ _ _ _ _ 11 1903 augusztus _ Ausrust 6 11 13 6 12 6 1? _ _ __ ' - j 6 09 5 08 5 10 09 G 09 6 11 11 ii ................... 1904 május ........ Mai .. ____ ___ 5 07 5 10 . __ _ _„ ... 5 09 5 10 5 05 09 5 08 ... __ _ .. 5 08 5 09 ZaSs — Hafer ... ..................... — 1903 október ....... Október 1903 április ........ Április. .......r­5 45 2 5 66 5 46 68 5 44 5 47 .-­... ........ 5 5 45 66 5 46 5 67 5 44 46 ... ........... ....... ... ... ...­-­5 45 5 46 I Káposztarencze í _______ _ ___ M»hlreps ( ________ 1903 augusztus Atimist 10 95 11 05 __ Felmondott árukb c) Határidőre. — Termini an előfordult kötések. — In gekündigter W vaare. ’aare vor ge fallene Schl üsse. Magyar bnza — Ung. Welzen Tengeri — Mais . Árpa — Gerste ... ... bdülAd -- 3» “SäOM. Zab Hafer Kan.-rencze — Kohlrens-- ÍÍIl””Tií d) Leszámoló árfolyamok ■ Liquidationskurs g. Magyar biaza — Ungarischer Weizen _ _ Tenneri — Etfais 6 12 árna — Gerste B&fxa — Weizen _____ __ ___ —;------------------­Zab ­ECnhlrens 10 95 II. Sr L&iSonféS© termények. Dil icrse Produ cte. • Készáru — Effect ive Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin vorqefallene Leszámoló árfolyam Liquidations­Kurs Kötések áru - Waare MnuiyamuK. —■ Jiurse Schlüsse pénz ­Geld |áru - Waare ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Disznózsír Budapesti ___ Vidéki J. Budapester __ 64 64 50 Schweinefett Landffitt, Magyar légenszáritott vidéki.. Városi légenszáritott 4 drbos I.andsneek. imir. lnftcetrocknet Szalonna 4 55 55 50 Speck ... 3 „ 3 57 57 50 Füstölt ....... geräuchert .. __ __ ... — __ ____ ______ — Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Boszniai, 1902. évi szokv.-minöség— . 100 drbos _­bosnische, 1902. Ueance-Qualität 100 Stück ........­......... ....... 13 — 14 50 14 — 15 — ........ ........... ....... — ...­­........ Szilva ... PHaamew- 85 85 16 25 16 50 __ Indus. Sack, brutto für netto, Qualität pr. 500 Gramm Szerbiai. 1902. szokvánvmin... serbische. 1902. Usance-Oualit 13 13 50 _-- -­100 drbos ....... 100 Stück. 13 75 14 — __ 85 85 15 50 16 — __ 50 kg.-ként ingyen hordó franco Fas?, netto Tara 50 kg.-ként Sziivaiz Szlavóniai. .. slavonisches 1902 18 18 50 Í*flanmens5sns Szerbiai ____ serbisches 1902 16 16 50 __ Kr.-tóJ von Kr.-ig bis fi ere mag Luczerna magyar Lóhere anrószemü 1902. évi T.nzernei iinn* arische 1902. 50 k^.-ként ... ........ 1902. évi _ Rothklee kleinkörnig 1902 3i.iecsaaten ........ közénszemű 1902. évi _ mittelkörnig 1902. sTobkörniíí 1902 naírvszeinü 1902. évi. __ __ III. Iäa|©sss5 fuva^dij. — Schiff fr acht. A fuvardíj 100 kilogrammonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze verstehen sich per 100 Ki Győrbe a fuvardíjtétel 20—22 fillérrel magasabb. — Nach Raab ist der Frachtsatz um 20­logramm inclusive Transportste —22 Heller höher. uer und J. ssecuranz. Pancsova 48—52 Újvidék 42-46 öezdán 34 - 33 Kalocsa 30 32 D.-Földvár 28-32 Szentes 56 - 60 Szeged 52—54 Zenta 50—52 Titel 46-48 Mitrovicz 60-62 Temesvár 78-82 N.-Becskerek 54- 58 *$C 1. „Tiszavidéki buza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 1. Unter „Theissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vacz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im [, ^nannten Gebiete oder in dessen Nachbar­gebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen4* ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 1. Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubisclie Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durefc* schnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleiche# Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. 2. „Fejérmegyei bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyé­ben — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánság:! buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a duna­menti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett.-JC) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Dél­keleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák állagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. o. „Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. XL. évfolyam. Budapest, 1803. augusztus 19. (szerda). 186. szám. WUterung } ^p-sehön Vízállás reggel 7 órakor \ Wasserstand 7 Uhr Früh j -r Hőmérő reggel 7 órakor \ , 1R po Thermometer 7 Uhr Früh / Légsúlyméró reggel 7 órakor \ 7(,„ m4 Barometer um 7 Uhr Früh / m

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom