A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1903. július-szeptember (40. évfolyam, 145-220. szám)

1903-08-12 / 181. szám

A BUDAPESTI ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE Előfizetési árak évenként s A. tőzsde titkári hiva­talától elvitetve . . K 20.— Házhoz hordva. . . . „ 24.— Postán küldve , , , , v 28.— Egyes példány 20 f. HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse ........................K 20.— Ins Haus zugestellt . n 24.— Auswärts, pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 H. r A) Jhrűtőssde. — Waarenbörse. I. Qaiscmanemíáek. — Getreide. Arak készpénzben 50 kilogrammonként. — Preise netto Casse per 50 Kilogramm. a) fCészárú. — Ejfective Waare. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAAREN­KURSBLATT UND EFFECTEN- BÖRSE. Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen. Búza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 /Tiszavidéki, ó ... Theiss, alt .............. Tiszavidéki, új _ Theiss, neu.............. Fejérmegyei, ó ... Com. Fejér, alt......... Fejérmegyei, új... Com. Fejér, neu ....... .1 Pestvidéki, 6 ... Pester Boden, alt _ Pestvidéki, új ... Pester Boden, neu _ Bánsági, ó ........Banater, alt__ _ ... Bánsági, új _ _ Banater, neu..____ Bácskai, ó ........Bácskaer, alt............... ^Bácskai, új ........ Bácskaer, neu .........-----­-----­-----­-----­-----­-----­7 50 7 35 7 35 7 35 7 30 7 40 7 60 7 50 7 50 7 50 7 45 7 65 7 65 7 45 7 45 7 50 7 40 7 60 7 50 7 70 7 55 7 55 ? 60 7 50 7 85 7 60 7 70 7 55 7 55 7 45 7 55 7 40 7 55 7 45 7 70 7 55 7 80 7 65 7 65 7 55 7 65 7 50 7 70 7 55 7 95 7 70 7 80 7 60 7 65 7 50 7 60 7 45 7 65 7 90 7 70 7 75 7 60 7 80 7 60 7 85 7 90 7 65 7 70 7 55 7 80 7 55 8 — 7 75 7 85 7 70 7 90 7 70 7 95 7 75 7 80 7 65 7 85 7 60 8 05 7 85 7 95 7 75 8 - 7 70-------­-----­Rozs új — Roggen neu......... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — BSafer ... ... . ... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól - von K-ig - bis K-tól - von K-ig - bis Elsőrendű....................... Prima Középminöségü ........ ... Mittel .. — 6 10 6 ­6 20 6 10 Elsőrendű - ............. Prima ........................ Középminöségü .. ... Mittel .. _ _ ____ 5 60 5 35 5 65 5 55 Árpa új — Gerste neu ........ *) /Takarmány, elsőrendű Futter, Prima. .. .......... „ másodrendű „ Sekunda ............. ; Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss .............. „ felsőmagyar. „ oberungar .......... ' „ dunántuli.. „ Transdanub ....... 5 60 5 40 5 80 5 60 Tengeri — Mais .................. Magyar ................... Ungar ........................ Román v. bolgár _ Ruinän. o. bulg........ Szerb ......................... Serbisch................... Cinquantin ... ___ Cinquantin ............. Fehér. ...................... Weisser ... .. .. ... 6 05 6 20 6 20 6 30 äiöles — Hirse...................... . h) ifi a téridő re. — Repcze — Reps ... ... ___ Ter minwaare. Káposztarepcze _ _ Kohlreps........... ... | Réparepcze .............. Rübsen ... ............. 10 50 10 90 Határidő — Termin Délutáni 1 áráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbe­eső' árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 XJhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és leg­alacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börse­tages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vor­gefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kurs pénz - Geld áru - Waare pénz - Geld áru - Waare Magyar buf.;t — Ung. Weizen 1903 május ... ... Mai _ ........-------­-------­-------­-------­Uuza — Weizen ........................ 1903 október ....... Oktober.............. 1904 április ... _ April................ 7 32 7 36 7 34 7 35 ................... 7 59 7 61 .................................. ..... 7 35 7 61 7 36 7 62 7 32 7 34 7 32 ................................... 7 58 7 59 7 58 .................................... 7 31 7 57 7 32 7 58 Rozs — Roggen ....................... 1903 október ....... Oktober .. . . 1904 április _ . . April........ 6 18 6 19 ......................................... 6 18 6 41 6 19 6 43 6 15 6 16....................... . ................... 6 39 .. .................................................. 6 15 6 39 6 16 6 40 Tengeri — Mais ........................ v ** — — --- -- -­1903 julius ........ J 1903 ausrusztus _ A üli ___________ 6 18 6 19 5 03 6 19 6 20 5 0t 4 96 4 97 Lusrust 6 15 6 19 1903 szeütember.. Sentember. 6 2C 5 01 1904 május ......... Mai .................... 5 02 5 — 5 06 5 04 ........ 4 96 4 97 .............................................. Sah — Hafer ............................... M M .....- ----­1903 október.. _ Oktober.............. 1903 április ........ Április...................... 5 33 5 34 .......................................... 5 57 5 59 .......................................... 5 35 5 59 5 36 5 60 5 55 5 56 .............................................. 5 55 5 56 ' ftápossiarepeze \ _ ... ____ Kohlreps / .......................... 1903 augusztus... nt w 10 90 Vd’&r'i*&• Taare vor ge) 11 — fallene Schl-------­----­August .............. Felmondott árukb 10 95 10 97V» .................................... c) Határ üdéire. — Termi an előfordult kötések. — In gekündigter üsse. Magyar bnza — Ung. Weizen Tengeri — Mais ... ................... 6 15 ... ......................... Árpa — ®erste .......—............ liraza — Weizen Közs — Roggen Zab — Hafer Lesxásnoló m — JLiquidationskursi Kiip.-repcze — Kohlreps ....... 8. d) árfolyamok Magyar bnza — Ungarischer Weizen — — Tengeri — Csía is ... ... ... ... ............. ... 6 18 árpa - - Gerste----­Búza — Vt'eizcr. Rozs — ftssggers II. I Zab — Hafsr ... ______________ lülonféie termények. — Dit wrse Produ Káp.-Kepoxe — ECohireps... ... ____ ... cte. 10 90 Séssá'ru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin vorqefallene Leszámoló árfolyam Liquidations­Kurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse pön2 - Geld áru - Waare Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz - Geld áru - Waare ingyen hordó franeo Fass, netto Tara 60 kg.-ként Disznózsír ......... Schweinefett ... Budapesti................................... Budapes Vidéki .................................... Landfett 64 — 64 50-----­-----­50 kg.-ként Szalonna .............. Spécit .................... Magyar légen Városi légens Füstölt ....... szárított vidéki... záritott 4 drbos.. 3 „ .. Landspec Stadtwaa rt geräuche k, ung. luftgetrocknet re, luftgetrock. 4 stückig 3 „ 56 — 57 50 56 50 58 —------­------­Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként, inclns. Sack, brutto für netto, Qualität pr. 500 Gramm 50 kg.-ként Síilva.................... Paaumeu................ Boszniai, 1902. évi szokv.-ffiinöség--- bosnische, 1902. Usance-Qualität - „ „ „ 100 drbos. ... „ „ 100 Stück n ' r> n ^5 n ­--- n „ 8>) „ — Szerbiai, 1902. szokványmin.-., serbische, 1902. Usance-Qualit. „ „ 100 drbos.......... „ „ 100 Stück. * » 85 .......... „ 85 „ . ... .............................. 13 — 14 50 16 25 13 — 13 75 15 50 14 — 15 — 16 50 13 50 14 — 16 —-----­-----­ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként fözilvaiz .............. ÍPIIaíiíaenmas — Szláv Szerb oniai. ... ........................ slavonisches 1902 serbisches 1902 18 — 16 — 18 50 16 50-------­-------­50 kg.-ként A fuvar Síercmag .............. Mleesaaíen ........ dij 100 kilogrammonkéi Luczerna magyar 1902. évi— Luzerner ungarische 1902. Lóhere aprószemü 1902. évi _ Kothklee kleinkörnig 1902. „ középszemű 1902. évi.. „ mittelkörnig 1902. „ nagyszemű 1902. évi _ „ grobkörnig 1902 III. Hajózási fuvardíj. ­it a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Fracht Győrbe a fuvardijtétel 16—18 fillérrel magasabb. — Nach Rt- Schiff fra sätze verstehen sich lab ist der Frachtsa Kr.-tói von cht. per 100 Kt itz um 16­Kr.-ig bis logramm —18 Heller nclusive Transportste höher. uer und A ssecuranz. — ­.......— Pancsova Újvidék Sezdán 46—50 40—44 30-34 Kalocsa D.-Földvár Szentes 28—32 26—30 62- 66 Szeged 50—52 Zenta Titel Mitrovicz 48- 50 44 -46 60- 62 Temesvár N.-Becskerek 74—76 52- 54-Jí 1. „Tiszavidéki bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmeg'jei bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvídéki bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyé­ben — a biai, pomázi és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a duna­menti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. +{) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Dél­keleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi lii'pa“ aldtt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Itnnántdli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. 1. Unter „Theissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Buden -Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater AVeizei»“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbar­gebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4) 1. Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste46 ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitt© der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubisclie Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durch­schnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. XL. évfolyam. Budapest, 1903. augusztus 12. (szerda). 181. szám. Witterung } «^p-schön Vízállás reggel 7 órakor \ . 9n(, a Wasserstand 7 Uhr Früh / m Hőmérő reggel 7 órakor \ i 17 p o Thermometer 7 Uhr Früh / Légsúlymérő reggel 7 órakor \ 77n tlU Barometer um 7 Uhr Früh / **

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom