II. kerületi kir. egyetemi katolikus főgimnázium és Ferencz József nevelő intézet, Budapest, 1920
I. Iskolánk multja
17 I. Iskolánk múltja. Iskolánk története egybeesik a tud. egyetem történetével, melynek kiegészítő részét képezte, mint «facultas linguarum». Pázmány 1615-ben alapította a nagyszombati egyetemet s vezetését a Jézustársaságra bízta, akiknek 1561-ben ugyanitt alapított gimnáziuma, hosszú szünet után az egyetemmel kapcsolatban kezdette meg újból működését. Ezóta a gimnázium osztozott az egyetem sorsában. «Ami jeles, dicséretes mondatott az egyetemről, az méltán mondatott a gimnáziumról is ... ami gyümölcsöket termett az _egyetem, azok mintegy gyökből, a gimnáziumi oktatásból sarjadzottak». Az egyetem valójában csak a gimnáziumi tanítás bevégzése, koronája volt. Mária Terézia az egyetemet Budára helyezte át 1777-ben, s működését a királyi palotában a gimnáziummal egyetemben megkezdette. A gimnáziumnak első igazgatója Molnár János szombathelyi kanonok volt, kinek elnöklete alatt ugyanezen év november 5-én tartották az első tanári tanácskozmányt. A tanárok száma kilenc volt, az osztályoké öt, a tanulóké pedig 297. II. József az egyetemet Pestre helyezte át, s az akkor új szervezetet nyervén, elvált a gimnáziumtól. A főgimnázium Budán maradt, s minthogy ennek következtében az igazgatást, — melyet eddig az egyetemi tanács a főgimnáziumi igazgatóval gyakorolt — az egyetem, a tanulmányi bizottság s a főigazgató is a maga részéie követelte, a vitát 1785-iki legfelsőbb rendelet úgy intézte el, hogy a budai főgimnázium ezentúl a pozsonyi tankerülethez tartozzék. A tanítás anyaga, módszere, az iskola beállítása teljesen az új tanulmányi rendszernek megfelelő volt, amint erről a fennmaradt tanácskozmányi jegyzőkönyvek tanúskodnak. A tanítás nyelve az 1783-iki rendelet értelmében német volt, de II. József halálával ez a rendelet érvényét vesztette, sőt az 1696-ik évben felsőbb rendelet intézkedik arról, hogy a magyar nyelv és irodalom előadására is tanszék állíttassék. 1803-ban az iskola kibővül, amennyiben az elemi iskolák negyedik osztálya a gimnáziumhoz csatoltatott, s így gimnáziumunk hat osztályúvá fejlődött. Ily alakban adatott át 1832-ik év október 18-án a kegyesrendieknek, akiknek vezetése alatt volt két évtizeden át. Ezen rend, a 48-as eseményekkel szemben tanúsított hazafias magatartása következtében kihalásra ítéltetett, s 1851-ben a gimnáziumot kivették kezükből s helyüket világi tanárok foglalták el. Ugyanezen évben az új tanrendszerhez képest (szaktanítási rendszer) nyolcosztályú államgimnáziummá lett, amely alakban jelenleg is fennáll. Az abszolutizmus béklyóit iskolánkra is rárakták. A tanítás nyelve ismét német lett, a hazafias tanárokat idegen nemzetiségű 2
