II. kerületi kir. egyetemi katolikus főgimnázium és Ferencz József nevelő intézet, Budapest, 1918-1919
I. Iskolánk multja
2 I. Iskolánk múltja. Iskolánk története egybeesik a tud. egyetem történetével, amelynek kiegészítő részét képezte, mint «facultas linguarum». Az egyetemnek 1777-ben Budára történt áthelyezése után ugyanitt, a királyi palotában, a gimnázium is megkezdette működését. Első igazgatója dr. Molnár János szombathelyi kanonok volt, kinek elnöklete alatt ugyanezen év november 5-ikén tartották az első tanári tanácskozmányt. A tanárok száma 9 volt, az osztályoké 5, a tanulóké pedig 297. Az egyetem 1784-ben Pestre tétetett át, a főgimnázium azonban Budán maradt s minthogy ennek következtében az igazgatást — melyet eddig az egyetemi tanács a főgimnáziumi igazgatóval gyakorolt — az egyetem, a tanulmányi bizottság s a főigazgató is a maga részére követelte, a vitát az 1785-iki legfelsőbb rendelet úgy intézte el, hogy a budai főgimnázium ezentúl a pozsonyi tankerülethez tartozzék. Az 1783-ik év július 3-án kelt 25876. sz. rendelet szerint a tanítás nyelvéül a német rendeltetett, de ezen rendeletet már 1791-ben visszavonták. Ugyanezen évi és az 1796-iki 12004. sz. rendelet intézkedik, hogy a magyar nyelv és irodalom előadására tanszék állíttassák. Az 1803-ik évi 11690. sz. rendelet értelmében az elemi iskolák 4-ik osztálya a gimnáziumokhoz csatoltatván, iskolánk 6 osztályú középiskolává alakult át. Ilyen alakban adatott át 1832-ik év október 18-án a kegyesrendieknek, akiket aztán az 1851. évi szeptember 26-án kelt 6683. sz. min. rendelet értelmében végleg világi tanárok váltottak fel s az új tanrendszerhez képest (szaktanítási rendszer) 8 osztályú államgimnáziummá lett, amely alakban jelenleg is fennáll. 1861-ben az idegen nyelvű tanárokat magyar honos és a magyar nyelvben járatos tanárok váltották fel. A gimnázium fenntartási költségeit az egyetemi alap fedezte. Az 1832-ik évi 29511. sz. rendelet szerint a fenntartási költségeket Buda városa és az egyetemi alap közösen, míg a belső felszerelési költségeket a tanulmányi alap fedezték. Az egyetemnek Pestre történt áthelyezése után iskolánk a Várban, a jelenlegi leánygimnázium épületében, majd 1875-ben jelenlegi helyiségeiben nyert elhelyezést, ahol a m. kir. Ferenc József nevelőintézet helyiségei is vannak, metyet gróf Csáky Albin 1889-ben alapított és kapcsolt a gimnáziumhoz. Iskolánk eddigi igazgatói: Molnár János, Scunerics Márton, Korbély Antal, Spányik Glycerius, Gruber György, Nagy Péter, Gaszner Tivadar, Lutter Nándor, Lutter János, Demeczky Mihály, Szölgyémy Ferenc, Usetty Ferenc. Iskolánk eddigi tanárai 1777—1859-ig: Korbély Antal, Czinke Ferenc, Árvay Jakab, Mózes András, Várady György, Dubrovka György, Grigely József, Föderer Bertalan, Horváth Eusebius, Módly János, Viszhoffér József, Fekete Mihály, Várion Ignác, Gábor Ferenc, Kiáltossy Antal, Vermes István, Lux Ferenc, Szegedy Mihály, Nagy Péter, Nováczky András, Purgstaller József, Ráth János, Szigly Gábor, Mayer Károly, Richter Rudolf, Pintér Hieronymus, Magyaráz Innocent, Zimmermann Jakab, SzepessyImre, Greschner
