II. kerületi kir. egyetemi katolikus főgimnázium és Ferencz József nevelő intézet, Budapest, 1916
Dr. Pokorny Emánuel
15 köri munkásságának hazafias lendületét bölcsen megválasztott és gazdagon honorált pályatételek kitűzése által emelte; tanulóinkat szünetnapokon maga köré gyűjtve hasznosan és kellemesen szórakoztatta. Kereste és megtalálta a módot, mint kell az ifjú szivek ragaszkodását megnyerni. így alakult ki iskolánkban a Mária-kon- gregáció, melyben akkor is ő volt a «spiritus regens», midőn mások állottak annak élén. Áldozatkész szeretetének e sokszerű, de egyetlen irányt, az ifjúság vallásos és erkölcsös nevelését szolgáló tevékenységére a koronát bőkezű alapítványai tették, melyek egy tiszteletreméltó, érdemes nevet fognak megörökíteni intézetünkben. A 30 éves áldásos, eredményes tanári szolgálatból nekem csak 9 évig volt szerencsém vele kartársi együttműködésben élni s így csak korlátolt területen tekinthetem át működésének érdemeit, de abból, amit látok, tudom, hogy sokkal több az, ami rejtve maradt. Nem kevésbbé hálás köszönettel tartozik neki tanári testületünk azért a nemes, baráti érzésért, mellyel minket megtisztelt, mellyel magánéletünk bújában-bajában támogatásunkra volt. A kép, melyet távozó érdemes kartársunk lelkűnkben hátrahagy, az igaz ember képe, aki a maga elé kitűzött elvekhez szilárdan tud ragaszkodni, szóban és tettben egészséges, lélekben erős, a szeretet tényeiben kifogyhatatlan. Mindezért szivünk vonzalmának és igaz nagyrabecsülésének meleg szavával mondunk köszönetét és kívánjuk, hogy az új munkakör, melyben szellemének jelességei, tapasztalataink bölcsessége és tiszteletreméltó szándékai hivatva vannak érvényesülni, az Isten áldása mellett adja meg neki ott is a jól végzett munka boldogító tudatát. Dr. Pokorny Emanuel intézetünk tanulói számára a következő alapítványt tette: Jutalomdíj-alapítólevél. . Hálával szivemben Isten megbecsülhetetlen kegyelméért, amely- ivei nekem a budapesti II. kér. kir. egyet. kath. főgimnáziumnál a vallástanári működést harminc éven át megengedte s szeretettel az intézet iránt, amelynél életem javarészét eltöltöttem, e kedves évek némi emlékére az esztergomi főszékesegyházi káptalannál alapítványt teszek a következő rendelkezéssel: 1. Az alapítvány címe: «Pokorny Emánuel vallástanár segély- alapítványa». 2. Az alapítványi vagyon négy darab egyenkint 1000 K, azaz ezer korona névértékű C. 519.670., 532.396., 532.397., 532.398. sz. 1915. évi 6 százalékos, tehát összesen 4000 K, azaz négyezer korona névértékű állami kölcsönkötvényből áll, az 1916. évi november elsejétől fogva esedékes, évenkint 240 K értékű szelvényekkel együtt.