II. kerületi kir. egyetemi katolikus főgimnázium és Ferencz József nevelő intézet, Budapest, 1913
† Dr. Lechner László (1841-1913)
t Dr. LECHNER LÁSZLÓ (1841—1913.) Dr. Lechner László született Budán 1841. május hó 24-én. Elemi és gimnáziumi tanulmányait Budán végezte. Ennek befejeztével részint a pesti, részint a bécsi egyetemen négy évig jogot hallgatott és az akkori jogtörténeti és birói vizsgákat letette. Ezután még két évig volt hallgatója az egyetemnek a fdozófiai fakultáson és ennek a két évnek leteltével doktorrá avatták. 1866-ban a m. kir. helytartótanács gimnáziumi ügyosztályában kezdette meg állami szolgálatát. A hivatalnoki pályát azonban csakhamar felcserélte a tanárival, amelyen harminc évig (1867—1897) működött. Tanszékét 1867. januári usában foglalta el a szatmári kir. főgimnáziumnál, honnan három év múlva a budai gimnáziumhoz helyezték át. Itt tanított huszonhét esztendőn keresztül, egészen nyugalomba vonulásáig. Lelkesült és tudós művelője volt a filozófiának, melyet nagyon szeretett. Irodalmi téren is leginkább a filozófiával foglalkozott, írt azonkívül néhány tanügyi cikket is. Legértékesebb tanulmányai a filozófia köréből a következők: «Vázlatok a francia filozófiából a XIX. században»; «A logika alapfeladványa»; «Psychologiai tanulmányok: a)Aristoteles, b)Locke»; «Spencer Herbert filozófiája»; «A determinismus és az erkölcsi beszá- mithatóság»; «Az erkölcsi érzelmek»; «Elmélkedések az életről»; «Ismerettani elmélkedések»; «A vezető- és nagyemberek hatása a haladásra és a művelődés fejlődésére; «Adalékok a társadalomtan lényegének felismeréséhez». ()t élő nyelvet beszélt, ami aztán lehetővé is tette számára azt, hogy állandó levelezésben álljon a külföld kiváló filozófusaival. A külföldi közoktatásügy iránt is nagy érdeklődéssel viseltetett és különösen az északamerikai Unió közoktatásügyét tanulmányozta behatóan; hosszéi évek során állandó Írásbeli összeköttetésben állt az ottani közoktatásügyi közigazgatási szervekkel. Alapos hozzáértéssel foglalkozott a zenével és a festészettel, a képzőművészetek történelmének pedig kevés oly alapos ismerője volt, mint ő._ 1*
