II. kerületi kir. egyetemi katolikus főgimnázium és Ferencz József nevelő intézet, Budapest, 1913
Bernolák Kálmán: Az elektromos kettős réteg
26 Igen különleges viselkedést mutatott a közönséges vízvezetéki víz, melynél a nyert vizsgálati eredmények a 14. táblázatban foglaltatnak. Különösen feltűnő, hogy itt az összhatás positiv volt, bár egyes légritkítási stádiumokban jelentékeny negativ hatás jeletkezett. A des- tillált víztől való eltérő hatást a vízvezetéki vízben oldott, esetleg más szilárd állapotban levő anyagoknak kell tulajtonítanunk. Ez a megfigyelés teljesen egyezik a vízeséseken észlelt jelenségekkel, ahol a hirtelen felületváltozás folytán a vízben mindig positiv hatás jelentkezett.1 A higanynak a nyomásváltozással szemben való viselkedését 15. Táblázat. a) b) A mérés ideje percekben Az elektromos hatás Volt perc Az üvegbura alatti légnyomás mm-ben Megjegyzés A mérés ideje percekben Az elektromos hatás Volt perc Az üveghura alatti légnyomás mm-ben Megjegyzés 0 Rendes 0 760 1- 0,048 légköri 1 — 0,324 500 2 — 0,040 2 —1,240 300 3 — 0,032 nyomás 0 200 4 — 0,040 1- 0,228 120 5 — 0,028 2 —1,440 80 0 60 1- 0,388 50 2 — 0,048 40 3 — 0,008 34 4 + 0,038 30 5 + 0,014 24 a 15. táblázat tartalmazza. A felületre vonatkozó adatok ugyanazok, mint a destillált víznél voltak. Ugyancsak megegyezett a két folyadék tömege. A maximális hatás azonban itt csak 80 mm-nyi nyomás mellett volt s 30 mm-nyi nyomás mellett nem jelentkezett. Különös figyelmet érdemel, hogy a higanynak, mint elsőrendű vezetőnek nagyobb nyomásváltozásra van szüksége, hogy a felületén levő elektromos kettős réteg szétváljék, mint a rossz vezető destillált víznek. Talán a higany viselkedésének ez a sajátossága bírta reá Brog'lie-t,1 2 hogy a higanyt inakiiv anyagnak nevezte, pedig a destillált vízhez viszonyítva összhatás tekintetében alig marad el, csupán nagyobb légritkítást igényel a hatás bekövetkezése. Az alkoholra vonatkozó néhány vizsgálati adatot a 16. táblázat1 Lásd Lenárd: Wied. Ann. 1892. év 46 köt. 584. és következő oldalain. 2 Lásd De Broglie: «Über die Jonisierung der Gase durch mech. Zerteilung von Flüssigkeiten. C. R. 1910. 150 köt. 115. old.»
