VI. kerületi állami főreáliskola, Budapest, 1911

I. Pékár Károly

6

1891-ben tant fel Hanyatló Ifjúkor című versével, mely a Divatszalon lírai pályázatán első díjat nyert. Innen kezdve nagy termékenységgel írta dalait, ódáit, elégiáit. Költői álneve — Pekry Károly — hamarosan jóhangzású lett a szépirodalmi körökben. Lírai költeményeinek és műfordításainak (Villon, Musset, Baudelaire, Verlaine, Coppée) javát a Kisfaludy-Tár- saságban is bemutatták s összegyűjtött költeményeinek kötete, mely Századok Utján címmel 190Oban jelent meg, osztatlan elismerést keltett. Néhány fínomstílű, borongó hangú lírai alkotása tehetséges költőnek mutatja. Talán a legszebb valamennyi költeménye között: A Görgői Templom Udvarán című szerelmi dala, menyasszonyának, későbbi nejének, rajongó dicsőítése. Olyan ez az édesbűs szerelmi ének, mint egy régi francia románc. A boldog találkozásról ír benne, a feledheted len vasárnap'délutánról, a régi templom udvarán:

O. ezt sosem, sosem felejtem A régi templom udvarán,

Hogy nyílt ki lelkeddel a lelkem. Egy földöntúli érzelemben Akkor vasárnap délután A régi templom udvarán.

A tavasz volt, áprili szellő,

Mely szíveinket átfogá,

Ez a csodás, életrekeltő Fuvalat; ó, ez a teremtő Napfény, mely bübájt hinte rá, És lelkünk bearanyozd.

O ez örök, feledhetetlen; Rohanjanak évek tova, Emlékezünk rá mind a ketten, Lelkűnkből ez törölhetetlen, Nem illanhat tova soha, Megtartja bűvös mámora.

Ó milyen édes volt az ottan A régi templom udvarán,

Ott járok most is gondolatban És szívem újra-újra dobban. Mint ott vasárnap délután A régi templom udvarán.

Utolsó nagyobb munkája: A Magyar Nemzeti Szépről szóló mű. (1906.) Közel ötszáz oldalra terjedő vaskos kötet ez, melyben a magyar lélek esztétikai tevékenységének pszichológiáját iparkodott megállapítani. Népszerű összefoglalás a művelt nagy közönség számára. Az adatok és tények egész tömegét hah mozta fel benne, hogy segítségükkel megállapítsa a magyar nép lélektanát az esztétikai tevékenység terén. Könyvében bőven szólt az Alföldről, a magyar faj lelki tulajdonságairól s a magyarság művészi és irodalmi törekvéseiről. Végső ered' ménye az, hogy „mind annak a szépnek, amit a magyar faj létrehozott, legfontosabb eleme a hazafias érzés, a nemzeti jelleg volt.”

Élete végső éveit — még súlyos betegsége idején is — szakadatlan munkában töltötte. Esztétikai vizsgálódásai mel'