VII. kerületi magy. kir. állami gimnázium, Budapest, 1915

I. Héber Bernát: Iskolánk a világháború második és harmadik évében

6

Az 1915—6. tanévet a szokásos időben kezdettük meg. Még előbb a nyár folyamán a felső hatóság lehetővé tette, hogy azok a tanulók, a kiket az érettségi vizsgálaton javításra utasítottak, de már előbb katonai szolgálatra kellett bevonulniok, a javító vizsgálatot saját intézetükben is letehették. Ez a nagyon helyes és emberszere- tetről tanúskodó intézkedés igen sok katonát kötelezett hálára, s mi, tanügyi férfiak is, igen örültünk neki.

Augusztus 12-én a katonaság az általa elfoglalt helyiségeket az iskola rendelkezésére bocsátotta, s miután a tanév megkezdéséig a tisztogatást alaposan el lehetett végezni, semmi akadálya sem volt annak, hogy a tanítás a régi megszokott időben, nyolcztól egyig tartson. Evvel megszűnt az a kellemetlenség, hogy a tanulók egy része kénytelen volt délután iskolába járni, s az evvel járó sok bajt: a nem alapos tisztogatást, az esti világítást, a késői hazamenést s az egész életrendnek megváltozását elviselni. S mint a hogy a szülők örültek a régi rend helyreállításának, úgy a testület tagjai is boldogok voltak, hogy ismét egy rendes tanévnek nézhetnek elébe, s meg lehet a reményük, hogy az előbbi szokatlan és rendkívüli év miatt keletkezett hiányokat megszüntethetik.

De ha a tanév a rendes időben kezdődött is, ha a javító, pótló és kiegészítő vizsgálatok a régi, megszokott rendben folytak is le, a testületben beállott változások nagyon is figyelmeztettek bennünket az idők változandóságára s komolyságára. Eltávozott tőlünk dr. Szegedy Rezső, hogy mint a tudományegyetemre kinevezett rendes tanár a horvát nyelv és irodalom tanításával és művelésével s a rokon eszmék felkutatásával szorosabbra fűzze a kapcsot az anyaország s a horvát nép között. Megrongált egészsége miatt szabadságra kényszerült menni dr. Váczy -János, iskolánk régi neves tanára, a ki irodalmi működésével tudományos életünknek mindenütt jól ismert buzgó bajnoka. Katonai szolgálatra vonult be dr. Dénes Lajos, hogy szaporítsa azoknak a tanártársainknak a számát, a kik a könyvet és s tollat egyelőre félretéve fegyverrel a kezükben küzdenek a hazájukért, s mulatnak jó példát a rájuk bízott ifjúságnak.

Helyökre Uaszler Károly, Simányi Béla és dr. Gönczy István jöttek, s minthogy Uaszler Károly az igazgatói irodában is dolgozott, a különben reá eső órák számának egy részét a testület tagjainak kellett ellátniok. Ehhez járult még az is, hogy a múlt évben eltávozott Bielek Dezső helyett sem kaptunk uj tanárt, s így az ellátandó órák száma annyira emelkedett, hogy a testület itthon ma-