VII. kerületi magy. kir. állami gimnázium, Budapest, 1915
I. Héber Bernát: Iskolánk a világháború második és harmadik évében
23 (!. Milyen ütközetekben vett részt? 7. Kapott-e kitüntetést, s miért? 8. Ha elesett vagy megsebesült, hol és mikor? 9. Ha fogságba került, hová? Egy úttal kérünk mindenkit, hogy a legnagyobb jóhiszeműséggel bejelentett adatok közé esetleg becsúszott, tévedésekről bennünket értesíteni szíveskedjék, s küldjenek be tudomásukra jutott uj adatokat is. Ha majd véget ér a háború, s a személyi adatok már nem változnak. s anyagi körülményeink is megengedik, szeretnék az értesítőben a dicsőkre vonatkozó adatokat s arczképüket is közölni, vagy ha ez utóbbi talán lehetetlen volna, a képeket legalább az épület falain elhelyezni, hogy késő utódok is lássák azokat a testvéreiket, a kik ezt a világháborút dicsőséggel végig küzdőt ték. Márványtáblán óhajtjuk továbbá megörökíteni az elesettek és kitüntették nevét. Küldje vagy küldesse be tehát mindenki a háború befejzése után a névaláírással ellátott s az elért legnagyobb rangot jelző fényképét, s szíveskedjék a fenti kérdésekre pontos választ adni vagy adatni. Munkájával saját magának, iskolánknak, társainknak s az emberi közösségnek is nagy szolgálatot tesz. Azok pedig, a kik az adatok gyűjtésében időt és fáradságot nem kímélve, segítségemre voltak, vagy ezután lesznek, akár mint a hadba vonultak hozzátartozód, akár mint tanítványaink a legrégibb évfolyamtól a legifjabbig, fogadják mindannyian iskolánk s a magam nevében is hálás köszönetünket. Köszönetét mondok még Eínyei Mihály, Fellner Miklós, Friedländer Károly, Fuchs Jenő, Gartner Pál, Bor ovit z Béla, Imre Andor, Kassai Miklós. Káldor György, Kárpáti Béla, Klein Ernő, Klein Pál, Banschhurg György, Roboz Pál, Rosenák István, Sándor László és Weisz Gyula VT. I>. osztályú tanítványaimnak, a kik nekem az adatok összeállításában segédkeztek. S most hozzátok fordulok derék tanítványaink, vitéz harczosaink. Immár a harmadik évszámot írjuk azóta, hogy a háború kiütött, s rövid idő múlva 24 hónapja lesz annak, hogy a haza fegyverbe szólította fiait, mindjárt közületek is igen sokat. Majdnem két év óta, egyesek pedig nem sokkal rövidebb idő óta álltok őrt a határokon, védve a hazai rögöket, bennünket, itthon maradottakat.
