VII. kerületi magy. kir. állami gimnázium, Budapest, 1915
I. Héber Bernát: Iskolánk a világháború második és harmadik évében
12 többször, a zeneakadémiában rendezett. A siker erkölcsi és anyagi tekintetben is fényes volt. A napi lapok a legmelegebb elismerés hangján írtak ifjainkról. s a jelenlevő.díszes közönséget, köztük vallás- és közoktatásügyi ministerünknek családját, nemcsak a bemutatott irodalmi és zenei számok lepték meg, hanem a nagyszámú rendezők mintaszerű viselkedése, előzékenysége és udvariassága is kellemes és jó hatást keltettek. Közönségünk két okból is szívesen áldozott a filléreivel: gyarapítani akarta az elesett tanárok s más katonák árvái javára jutandó összeget, másrészt pedig megjelenésén kívül anyagi tekintetben is hozzá akart járulni a tanulók nagy munkájának sikeréhez, főleg a mikor azt is megtudta, hogy az ifjúság a vendégül hívott rokkant katonákat a szünetben még meg is vendégeli. A kör munkáját kiegészítették az egyes szakosztályok. Igen élénk működést fejtett ki a természetrajzi, a melyben nem egy igen alapos készültségre, önállóságra s tudásra valló előadás hangzott el. Akadt olyan hatodik osztályú tanuló is, Banschburg György, a kinek a hangyákról írott munkáját Novágh Gyula vezető tanár véleménye szerint bármilyen szaklap is szívesen közölné. Bőven akadt munkája a dr. Gönczy István, majd később ár. Gesztesi Gyula s a dr. Sebestyén Károly vezetése alatt működő nyelvészeti s philosophiai szakosztálynak is. Az „Iste“, az ifjúsági sport- és természetbarátok egyesülete, Müller László vezetése mellett sok irányban igen szép sikerrel dolgozott. Rendezett házi. középiskolai bajnoki és országos középiskolai úszóversenyt, házi és országos középiskolai athletikai versenyt, megnyerte mind a két országos versenyt, voltak házi és budapesti középiskolákkal rendezett football mérkőzései, tagjai tennis- és pingpong versenyeken, karácsonykor intézetközi és kiállítással egybekötött festészeti, husvétkor pedig intézetközi rajzversenyen mérkőzhettek. a turistikai szakosztály pedig többször is alkalmat nyújtott kirándulásokra, a melyek alkalmasak voltak a test edzése mellett a nagy természetben tapasztalatok szerzésére is. A gyorsírókor működése Farkas István, majd később dr. Gyenes Ferencz vezetése mellett meglepő szép eredménnyel járt. A szakkörök is elismerték, hogy a mikor az egész országban alig egynéhány ilyen kör működhetett, nálunk mindig élénk élet folyt. Többször rendeztek házi versenyeket, tartottak gyűléseket, a melyeknek tárgysorozata szakdolgokon kívül a gyorsírással összefüggő szórakoztató felolvasásokkal is szolgált. S hogy a kör működését a