Dr. László Mihály nyilvános főgimnáziuma és nevelőintézete, Budapest, 1916
Ferenc József Királyunk emlékezete
FERENC JÓZSEF KIRÁLYUNK EMLÉKEZETE. Megdicsoült királyunk temetése napján tartott iskolai gyászünnepélyen elmondta : dr. Takáts György. Kedves fiatal barátaim! Még néhány óra, s szeretett jó öreg királyunk, akinek lelke immár napok óta az örökkévalóság lakója, testileg is megtér őseihez s ezzel nemes alakja végképen a világtörténelembe lép. Hajlott kora miatt el kellett készülve lennünk, hogy a természet örök törvénye rajta is végrehajtja kérlelhetetlen követelését, de a végső katasztrófa mégis oly hirtelen következett be, hogy elmúlása a nemzet minden egyes tagját szive mélyéig megrendítette. Egy barátságtalan novembervégi reggelen gyászpompába öltözött Budapest, s elterjedt a lesújtó hír: meghalt a király. . . De, kedves tanulóifjúság, a halállal azért még nincs mindennek vége. A történelem arra tanít bennünket, hogy akik életüket mások javára szentelték, azoknak a halála nem megsemmisülés, hanem az örökkévalóság kezdete. Nemcsak lelkűk él tovább, hanem emlékük is fennmarad a hálás utódok szivében örökre. Megdicsőült királyunk nemes alakja már most, a ravatal félhomályában is hatalmas, nagyszabású arányaival bontakozik ki szemeink előtt. Kora szinte már a pátriárkák életkorát közelíti meg; uralkodásának időtartama pedig a világtörténelem egyik legnevezetesebb időszaka. A kezdetén még a hűbériség vonaglásait látjuk, a végén pedig már a modern állami élet 2
