V. kerületi magy. kir. állami Bólyai főreáliskola, Budapest, 1921
III. Gáspár Pár: Bolyai Farkas és Bolyai János
7 jóban. Látla a volgaparti lovas figyelő, révedező szemét poétáinkban, szónokainkban. tudósainkban, eredeti és idegen-hatás alatt álló íróinkban egyaránt. Taine divatos hármas-elméletéből csak egy szempontot emelt ki, mert ez felelt meg legjobban gondolkozásának: a fajiságét. De ez azután uralkodóvá /élt minden írásában, sőt a tisztán esztétikai szempontot is háttérbe szorította. Magyarságának, mely liberalizmusának is határokat szabott, a politikában az elmúlt boldog emberöltő nemzeti önteltsége, a kritikában az Arany és Petőfi iskolájához való törhetetlen ragaszkodás kölcsönzött sajátos színt. Azonban mindenütt kiemelte, hogy az irodalomnak a magyar szellem ápolójának kell lennie; maga pedig soha nem szűnt meg éleszteni azt az ősmagyar tüzet, melyben rendületlenül hitt. Veszteségünk érzel ében mi is ezzel a szóval áldozunk leghívebben emlékének: Hiszünk. Dr. Kastner Jenő. III. BOI.YAI FARKAS És BOLYAI JÁNOS. A görög kultúra márványba faragta hőseit és ideálul odaállította' Perikiest, Aphroditét, a miloi Vénást aZ abeni sétaterekre, ahol a görög ifjúság tartózkodott. Azért tette ezt, hogy a jövendő nemzedék, ez a'z ala= kulóban lévő emberiség, mintákat, példákat lásson maga előtt. Az állam vezetői igen jól tudták, hogy az ember fejleszthető, hogy belső erői irányíthatók. Irányították hát, hogy elérjék a görög ideált mens sana in corpore sano egészséges lélek, egészséges testben. Az ifjú, ha felemelte szemét, körös-körül ideáljait látta. A kultúra megőrzője és mélyítője az Egyház, hasoulóképen jár el; még beljebb fordul s feltárja az ember lelki szépségeit s ezeknek megtestesítőit odaállítja ai legláthatóbb helyre: az oltárra, hogy útmutatói, példái legyenek a! jövő nemzedéknek. Így került oltárra a mi Szí. Istvánunk, Szt. Imre hercegünk, Szt. Margitnak. A görög nevelés célja: az athleta; az Egyházé: a szent. A modern iskola nemcsak egészséges, erős testű embert, nemcsak erkölcsös, talpig1 becsületes, Istennel élő, embert szerető férfit, hanem tanúit, kiművelt eszű, okos embert is akar nevelni. Helyesen teszi! tehát, ha a görögökhöz és az Egyházhoz hasonlóan eszményeket tűz az ifjúság elé. És ha ezek az eszmények nemcsak elérendő célt, hanem nemzeti életünk egy-egy darab fényes múltját is jelentik, akkor kétszeresen szép gondolat iskoláinknak ilyen eszményekről való elnevezése. A mi intézetünk épen fennállásának félszázados évlordúlóján veszi fel hazánk legnagyobb hírű matheniatikusainak nevét, hogy állandó búzldítója legyen a fiatal magyarságnak arra, hogy kitartással, komoly tanulással a magyar is első helyet vívhat ki magának a világ tudósai közölt. * Bolyai farkas 1775 február 9-én született Bolyán. Már b-éves korában bekerült a nag'yenyedi kollégiumba. Szokallan nagy tehetsége hamar mágiára vonta tanárainak figyelmét. Már 9! éves korában latin verseket írt, Homerosból 500 sort tudott könyv nélkül, 14-jegjvű számokból fejben vont négyzet- és köbgyököt. Igen rövid idő alatt kitűnően megfainult latiinul, németül, angolul, franciául, még oláhiul is. Cgjyes festő volt, de a festést abban kelleti hagynia, mert egyszer puskaport próbált készíteni, amely
